Sziasztok!

Gréti vagyok, 24 éves, református lelkipásztor gyakornok. Szatmári lány vagyok, de apai részről van bennem egy kis dunántúli is, a Kedvesem, Csaba pedig erdélyi. Kisebb-nagyobb kihagyásokkal 12 éves korom óta blogolok és szerkesztek honlapot. Imádom a könyveket - olvasni és írni egyaránt. Szeretem a rap zenét, legyen az angol vagy német. 23 éves koromig nem érdekelt a sport, 2017. áprilisában azonban megdobogtatta szívemet a jégkorong, és azóta Ottawa Senators rajongó vagyok. 

"A bátorság nem a félelem hiánya, sokkal inkább egy döntés, hogy a félelemnél van, ami fontosabb."
 
Útmutató

Ottawa Senators Karlsson season 
Pageau nhl meccsajánlók lelkész 
award tag jégkorong rap motivation IIHF playoff

 
ALLIN-Award

Az ALLIN Award, vagy másnéven Blogger Encouraging Award egy olyan díj,melyet minden hónapban egy általam választott bloggernek adok. Mint a nevében is benne van, ez egyfajta bátorító díj, amely arra buzdít, hogy mindent bele! :) Bloggernek lenni nem könnyű, éppen ezért gondoltam arra, hogy minde bátorítás jól jön. ^^

A HÓNAP DÍJAZOTTJA: Bibi
(frissítve: 2018.03.04.)

Előző díjazottak

 
Legfrissebbek
Friss bejegyzések
2018.05.26. 14:58
2018.05.24. 17:00
2018.05.17. 10:20
2018.05.11. 07:43
2018.05.08. 19:39
2018.05.07. 17:49
2018.05.04. 19:26
Friss hozzászólások
 
Beszélgessünk :)

 
Facebook
 
 
Instagram

@greta.chevelle

 
Senators

Cserét a chat-ben kérhetsz! Különösebb kikötésem nincs, csak hogy szép, rendezett, igényes legyen az oldalad, és hogy cserébe te is tegyél ki engem! :) Helyek száma nincs korlátozva!

  

   

   

 Te? :)

*  *  *

♥ CsabiLimonadeeBíborEnaThea ♥ Jasmine 
Fanni ♥ Zsó ♥ Celaena 

* * *

Visszavárósok
Ide kerülnek azok a cseréim, akik legalább egy hónapja inaktívak. Az illetőnek jelzem a chatfelületén is, hogy ideiglenesen levettem. Ezt senki ne vegye sértésnek, tudom, hogy ezer oka lehet a frisskimaradásoknak! És hát, azért "Visszavárós", mert csak szólj, és egyből vissza is raklak a cserék közé! :)

Esther · reba · knusi · Dilara

 

 
Site Info
Szerkesztő Gréti (Greta Chevelle)
Nyitás 2017.01.11.
Téma személyes, jégkorong, keresztyén
E-mail greta.chevelle@gmail.com
Facebook @GretaChevelle
Design saját
Köszönet Linda
Források X X X X

GretaChevelle © (2017- )

 
Nyelv/language
If you're not Hungarian, choose another language! :) 
(It may not be so perfect, sorry!)
   
 
Login/-out
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Greta Chevelle blogja

HP-titok: a kviddics eredete (unofficial-version) :)

2017.08.28. 15:23, Gréti

Ma délután, amikor épp a 2017. május 17.-i Pittsburgh Penguins - Ottawa Senators meccset próbáltam volna nézni (sajnos az nhlreplays.com fel van függesztve, a fullmatchtv.com pedig valamiért nagyon akadozik... :( ), egyszer csak megvilágosodtam, miközben néztem a játékosokat, akik a pályán száguldanak fel-alá, kergetve az apró kis korongot... Mintha valahol már láttam volna hasonló vonásokat, mozdulatokat... De hol, de hol...?
Áh, megvan! A kviddicsben!
(Figyelem! Erőteljesen pihent agyszüleményű bejegyzés következik, csak saját felelősségre olvasd tovább! :D )
Viccet félretéve: több, mint valószínű, hogy J. K. Rowling, akár tudatosan, akár nem, de a jégkorongot vette alapul, amikor megalkotta a kviddics nevezetű sportot - és ha a rajongókon múlna, már bizonyára lenne NQL (National Quidditch League), csakhogy az emberiség még nem jutott el odáig, hogy megtanuljon seprűvel repülni (szerencsére!). De komolyra fordítva a szót, én most összeszedtem néhány hasonlóságot, amely igenis felfedezhető a jégkorong és a kviddics között. Lássuk hát! :)

1. A gyorsaság
A jégkorong az egyik leggyorsabb sport/csapatjáték, ez nem vitás. A játékosok hihetetlen sebességgel siklanak ide-oda a jégen, a nézőknek pedig igenámcsak kapkodniuk kell a fejüket, ha nyomon akarják követni az eseményeket. A kviddics szintén nagyon gyors játék, hiszen a levegőben csak úgy hasítanak a seprűjükkel a játékosok. Tehát, adja magát, hogy Rowling-ot a gyorsaság tekintetében csakis a jégkorong ihlethette. Ez nem vitás. ^^

2. A csapat felépítése
Ne számítsuk most bele a fogót, mert ő egy bónuszjátékos (tudom, ő a legfontosabb, de most a mi szempontunkból mondom), viszont nézzük meg a többieket: egy kapus, két terelő (vagy védő), három hajtó (vagy támadó). Ez a képlet mindkét játék esetében tökéletesen megállja a helyét. Hát nem? :)

3. Ütők
A kviddicsben csak a terelőknek van ütőjük, amelyekkel ugyebár a gurkót irányítják az ellenfél felé, de mindenképpen elmondható, hogy az ütő a kviddics esetében is kiemelt fontosságú szerepet tölt be. A jégkorongnál pedig ugyebár egyértelmű... :)

4. Erőszak
Bizony, mindkét sport híres a durvaságáról, így ez is egy közös vonás. Ez van. 

5. A cikesz és a korong
Ugyebár a kviddicsben több labda is van (kvaff, gurkó, cikesz), de a cikesz a legfontosabb, mert azt kell megszerezni ahhoz, hogy a csapat biztosan nyerjen. Igen ám, de a cikesz nagyon kicsi, ezért igen szemfülesnek kell lennie a fogónak ahhoz, hogy megtalálja. A jégkorongnál valami hasonló figyelhető meg: egy viszonylag kicsi korongot üldöz mindenki, amit igen könyű szem elől veszíteni (láttam már erre példát meccseken, bizony). Különbség, hogy míg a kviddicsben csak egy játékos feladata a cikesz hajkurászása, addig a hokiban mindegyik játékos kötelessége a korong szemmel tartása. De ez a kicsi, mégis létfontosságú tárgy összeköti a két sportot. :)

Egyébként én személy szerint mindig is imádtam a kviddicset, és most már azt is tudom, hogy nem véletlenül volt a kedvencem a Weasley terelő-páros. Úgy látszik, gyengéim a védőjátékosok... :D 

Hogyan (ne) akard megismerni a jégkorongot?

2017.08.26. 22:31, Gréti

Egyik ismerősöm ajánlására megnéztem tegnap a "Hoki-koki" c. filmet. Az alapján, amit elmondott róla, azt hittem, hogy kábé ugyanaz lesz, mint "Az erőpróba", csak jégkorongos kiadásban. Nos, nem így lett, mert végül egy teljesen más jellegű filmet kaptam. Most nem ajánlót szeretnék írni, hanem inkább arról szólna ez a bejegyzés, hogy ha már valaki szeretne közelebbről is megismerkedni a jégkoronggal, akkor semmiképpen se a filmek irányába induljon el! Hogy miért? Azt most el is mondom.

Sokan mondják, hogy a jégkorong durva sport, és ez valamilyen szinten még igaz is, hiszen nyilván vannak benne verekedések. DE: ez a sport nem erről szól! Nagyon nem! Ez a film azonban, amit láttam, sajnos erre hegyezte ki az egészet, hiszen a főszereplőnek is kábé annyi volt a szerepe a csapatban, hogy az ellenfél játékosait alaposan helyre tegye, látszólag minden különösebb indok nélkül. Tény, hogy valóban minden csapatnak van egy-két olyan játékosa, amely kifejezetten arra specializálódott, hogy verekedjen, mint pl. az Ottawa Senators-ban Borowiecki, de általában azért óvatosan bánnak ezekkel a dolgokkal, hiszen komoly kizárásokkal, eltiltásokkal is járhat a dolog (kivéve Crosby esetében, mert ő simán leszakíthatja bárkinek az ujját, a haja szála sem fog görbülni, na mindegy...). De a filmben egyébként is voltak irreális dolgok, pl. hogy a bedobáskor a két védőjátékos egymásnak esik amiatt, mert az egyik beszólt a másiknak a hajára. WTF?! Ilyen nincs! Olyan előfordul, hogy már a bedobáskor repül a kesztyű, de higgyétek el, nekik ott nincs arra idejük, kapacitásuk és energiájuk, hogy egymás haját elemezgessék. Legalábbis, én mindig azt látom a bulikon (így hívják a bedobást), hogy mindegyik játékos maximálisan a korongra figyel. Aki nem így tesz, az nem is igazi játékos. Bár oké, az is igaz, hogy eddig csak NHL meccseket láttam, ahol azért nyilván komolyabb szinten űzik a sportot, és nagyobb a tét, ez a film pedig a CHL illetve AHL csapatokat vette célba, szóval ki tudja, hogy az alsóbb ligákban mindez hogy megy? Mégsem tudom elképzelni, hogy meglett, elhivatott férfi emberek ilyen komoly helyzetben ilyen apróságokra pazarolnák a drága időt. 
De volt egy másik jelenet is a filmben, ami szintén nagyon távol állt a valóságtól, ugyanakkor a végletekig kidomborította a jégkorong (nem létező) brutalitását. A film vége felé, az utolsó izgamas jelenetben ugyanis a következő játszódik le: a meccs közepette a kapus egyszer csak eltűnik a kapuból, és főszereplőnk (aki gyanítom, hogy védőjátékost alakít) ott találja magát a kapuban egyedül, készen arra, hogy a gólt akár az élete árán is megakadályozza. Igen ám, de a korong úgy szájba vágja, hogy elterül a földön, és mondani sem kell, jó pár fogától búcsút is vehet, de mindez még semmi: az ellenfél játékosai továbbra is próbálkoznak a korong beütésével, nem törődve azzal, hogy újabb és újabb csapást mérnek Doug arcára, majd az egyikük még ráadásképp a korcsolyával jól belelép a lábszárába. És mit tesz erre a bíró? Mive már csak öt másodperc volt hátra a meccsből, szépen megvárja, amíg ez a kis idő letelik. Mi?! Ilyen nincs! A valóságban a bíró már ott lefújja a mérkőzést, hogy Doug-ot először arcul kapja a korong. Nemhogy még megvárja, amíg ilyen súlyos sérüléseket szenved... Ilyen egyszerűen nem fordulhat elő a jégkorongban. Nagyon odafigyelnek a játékosok testi épségére. A verekedést is csak egy ideig tűrik el, de mihelyst komolyra fordul, egyből közbelépnek. 
Szóval, nem arról van szó, hogy ne nézzetek ilyen témájú filmeket. Csak jó, ha tudjátok, hogy bizony ezek nagyon messze állnak a valóságtól. Ne ezek alapján akarjátok megismerni ezt a sportot, és ne az ilyen filmek alapján jelentsétek ki, hgy "ez csak a verekedésről szól, semmi többről". Mert egyébként sokkal, de sokkal többről szól a jégkorong! De ez egy másik bejegyzés témája lesz. :) Addig is, egy jó tanács: ha készek vagytok arra, hogy belevessétek magatokat a jégkorong rejtelmeibe, akkor:
- kezdésnek elég lesz, ha beírjátok a Youtube-ra, hogy pl. "Ottawa Senators vs New York Rangers game 2 higlights", vagy bármilyen másik meccs megteszi, a lényeg: hogy először egy összefoglalóval kezdjétek. Ezek kb. 10 percesek, szóval nem sok, és tényleg a legjobb pillanatok vannak összeválogatva, szóval semmi durvaság, ami elijesztene. :)
- ezután, ha úgy érzitek, szeretnétek tovább lépni, akkor jöhet az nhlreplays.com, vagy a fullmatchtv.com/nhl, ahol teljes meccseket nézhettek végig. Ezek kb. másfél-két órásak, nyilván a hosszabbítástól függ. Érdemes rászánni az időt, és elejétől a végégig megnézni, tehát nem hagyni közte nagy szüneteket, mert akkor csak elvesztitek a fonalat. 

Néhány égető kérdés a 2017-18-as szezon előtt

2017.08.24. 23:17, Gréti

El sem hiszem, hogy már csak néhány hét, és elkezdődik az új szezon! :) Jó, igaz, hogy a rendes szezon kezdetéig október 5.-ig várni kell, de az előszezon már szeptember 15.-én elkezdődik, és az is valami! Szóval, most már totál lázban égek (nem, mintha eddig nem tettem volna :D), és természetesen teljesen rápörögtem a témára, úgyhogy most össze is szedtem néhány kérdést, egész pontosan nyolcat, melyek nagyon foglalkoztatnak, és amelyekre már alig várom, hogy választ kapjak.

1. VAJON KI LESZ ERIK KARLSSON VÉDŐPÁRJA?
Ez engem tényleg nagyon foglalkoztat, és nem vagyok vele egyedül, mert az nhl.com is igencsak találgat. Ugyebár nem mindegy, ki Karlsson párja, merthogy hozzá egy olyan játékos kell, aki valóban egy húron pendül vele, ezért is volt nagy veszteség Methot elvesztése. De most vajon ki lesz Erik védőpárja? Claesson, Harpur, és Englund esélyesek egyébként a posztra, és ha én javasolhatnék, akkor Claesson-t mondanám. De, persze nem én döntök. :)

2. MOST AKKOR PAGEAU VAGY AZ EX-ANAHEIM DUCKS-OS NATE THOMPSON LESZ A 44-ES SZÁMÚ JÁTÉKOS?
Ez bizony legalább annyira érdekel, mint az előző, ha nem jobban. Talán piti kis dolognak tűnik, de nagyon fontos, és egy perc nyugtom sem lesz addig, amíg ki nem derül, hogy akkor biztosan Pageau marad a 44-es számú játékos. Nehogymár egy újonnan jövő elvegye a számát! 44-es Senator csak Pageau lehet! És mi lesz akkor a pólómmal?
 BRÉKING 2017.08.26.: Most már tuti biztos, hogy Pageau marad a 44-es számú, mert Nate Thompson neve mellett a 17-es szám szerepel a hivatalos listában. Jeeee! ^^

3. BRASSARD ÉS KARLSSON AKKOR TUTI, HOGY MEGGYÓGYULT, ÉS ELKEZDIK A SZEZONT?
Mindketten a Rangers elleni meccseken sérültek meg: Brassard-nak a vállát kellett műten, Karlsson pedig a bal lábában két hajszáltöréssel játszotta végig a poszt-szezont, így a díjátadóra gipszben és mankóval mehetett. Karlsson felépülésében nem kételkedem, hiszen anno 2013-ban kb. fél hónap alatt kiheverte az Achilles ínszalag szakadását, Brassard-ot viszont nem ismerem ilyen téren, úgyhogy csak reménykedem. Máskülönben hogy hoznak majd össze ketten olyan jó kis gólokat, mint az idei rájátszáson is? :)

4. HÁNYSZOR FOGJÁK FELVENNI AZ ALT MEZT, ILLETVE AZ IS VÁLTOZOTT-E AZ ÚJ EGYSÉGES ADIDAS SZABVÁNYNAK MEGFELELŐEN?
Imádom az alt mezt, de még csak egyszer láttam őket abban játszani, pedig szerintem nagyon menő. A 2016-17-es szezonban januártól márciusig használták, ennek is bizonyára megvan a logikája, nem tudom. Mindenesetre várom, hogy idén is felvegyék, és tényleg kiváncsi vagyok rá, hogy az új szabványosítás mennyit változtatott rajta (mondjuk a hazai mezről láttam képet, és azon nem sokat...). 
Egyébként, ha már sikerült egy Dzingel-es képet választanom, hozzá kell tennem, hogy a palástom, (ami még nem a sajátom, hanem az egyázkerülettől kölcsönkapott, és a kölcsönpalástok sorszámozva vannak), a 18-as számú, és amikor megkaptam, akkor egyből Dzingel jutott eszembe, és mondom, milyen jó már. :) (A sajátomban majd a monogramom lesz benne, de arra még várni kell egy évet.)

5. AKKOR MOST TÉNYLEG MEGVÁLTOZOTT A LOGOJUK?
Ez azért izgalmas, mert a honlapjukon immár a régi csapat "O" betűs logoja díszeleg, tehát ez azt jelenti, hogy akkor megkapták végre az eredeti emblémát? Jó lenne, én örülnék neki, mert tényleg megérdemelnék - bár itt a pólóim miatt megint bajba lennék, az Ottawa Senators montázsról nem is beszélve, amelyre saját két kezemmel rajzoltam meg a Senators logot, ami közel fél napomba került...

6. IDÉN IS LESZ HIVATALOS DALUK?
Tudom, hogy a tavalyi szezonban voltak 25 évesek, de azért jó lenne, ha The Joynt ismét összehozna egy jó kis slágert. ^^

7. VAJON ÚJ CSAPATKAPITÁNY-HELYETTESEK LESZNEK, VAGY MARAD TURRIS ÉS PHANEUF?
Nem tudom, hogy mennek ezek a dolgok, lehet, hogy ez egy teljesen hülye kérdés, de azért eljátszottam a gondolattal, hogy kik lehetnének az új csapatkapitány-helyettesek? Én Pageau-t és Stone-t mindenképpen javasolnám! :) Methot-ot is,  de ő sajnos már nincs közöttük... (Nem, mintha egyébként bármi bajom lenne Turris-szel, vagy Phaneuf-al!)

8. (UGYE) IDÉN IS ELJUTNAK LEGALÁBB A KELETI DÖNTŐIG?
Oké, ez inkább egyfajta reménykedés. Ha a fiúk megmaradnak ilyen alázatosnak, határozottnak, szorgalmasnak, céltudatosnak; ha Guy Boucher marad az edzőjük és Erik Karlsson a csapatkapitány; ha a két új tag, Thompson és Oduya nem fogják felborítani a rendet és beilleszkednek, akkor szerintem még a nagydöntőbe is bejutnak. Mert képesek rá. Mert ők egy erős, tehetséges, jó csapat. Mert ők a Szenátorok, akik nem csak egy csapat, hanem egy hadsereg, de ami még fontosabb: ők egy család. És április vége óta immár én is tagja vagyok ennek a családnak. Még akkor is, ha ők ezt nyilván nem tudják. De én tudom, és ez a lényeg. ^^

Habsburg-Book Tag, kötelező olvasmányokkal :)

2017.08.22. 16:53, Gréti

Sziasztok! Ma olyan napom volt, hogy rengeteg ötletem támadt azzal kapcsolatban, hogy miről írjak bejegyzést, és leginkább a tag-kérdésekre kaptam rá. :) Amikor azonban megláttam Szabina oldalán a Habsburg Book Tag-et, egyszerűen beleszerettem, és egyből jeleztem is felé, hogy nagyon szeretném kitölteni, szóval most ennek jött el az ideje. ^^ Annyit módosítottam rajta, hogy kifejezetten a kötelező olvasmányokra szeretnék koncentrálni, merthogy én vagyok az az elvetemült, aki minden egyes kötelező olvasmányt elolvasott 11. osztályig bezárólag. Plusz, ez a tag egy kis ingyen történelem lecke is a Habsburgokról, akiket ugyebár nem hagyhatunk figyelmen kívül, tekintettel az Osztrák-Magyar Monarchiára. Szóval, vágjunk is bele a kérdésekbe! :)

1. I. Ferdinánd (1503-1564): Az ő neve Magyarország három részre szakadásához (is) köthető. Azt már kevesebben tudják, hogy hosszú évekig használt közigazgatási rendszert hozott létre. Talán ez a „legszárazabb” tananyag vele kapcsolatban. Tehát melyik a legunalmasabb könyv, amit eddig olvastál? 
Talán Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma. Szenvedtem, miközben olvastam, pedig egyáltalán nem hosszú, és óriási csalódás volt számomra a Noszty fiú esete Tóth Marival után, ami viszont egy nagyon jó kis történet. Pechemre aztán pont a Beszterce ostromát húztam érettségin, és emiatt nem kaptam 100%-ot a szóbelire, ráadásul a tanárnő rákérdezett valami harangra, én meg azóta sem tudom, mire gondolt. Lehet, ideje lenne utána néznem?... :D 

2. II. Miksa (1527-1576): „Kakukktojás” volt a családon belül, protestáns nézeteket vallott, és igazi művészlélek volt. Nem igazán tudott megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. Sokszor ingatag volt a véleményét illetően. Melyik az a könyv, aminek megítélésében bizonytalan vagy?
Hú, talán Homérosz: Odüsszeia. Azért vagyok benne bizonytalan, mert emlékszem, milyen szenvedés volt végigolvasnom (de azért megtettem, mert én ilyen kemény csaj vagyok :D), viszont az egyetemen meg ugyebár tanultam ógörögöt, ráadásul a görög mitológiába is kicsit mélyebben beleástam magam egy-két szeminárium kapcsán, úgyhogy elgondolkoztam azon, hogy vajon ha most újraolvasnám az Odüsszeiát, az milyen lenne. 

3. Mátyás (1557-1619): Nagyon későn nősült meg, ötven felett, szóval nem siette el a dolgokat. Melyik az a könyv, aminek az olvasását régóta halogatod? 
Brecht: Kurázsi mama. Azért írtam az elején, hogy 11. osztályig bezárólag minden egyes kötelezőt elolvastam, mert 12.-ben előjött a lusta, sztrájkolós énem. :D Azóta sem pótoltam ezt a hiányosságomat, és, őszintén szólva, nem is tervezem. Bőven elég volt az a pár oldal, amit olvastam belőle.

4. I. Lipót (1640-1705): Egy ideig sikerült abszolút uralkodóként érvényesülnie a Magyar Királyságban, noha íratlan alkotmányunk ezt tiltotta. Melyik az utolsó három hónapból az a könyv, ami a kedvenced, vagyis „mindent visz”? 
Jókai Mór: Az aranyember. Imádom Jókait, ezt a regényét pedig azóta már többször is végig olvastam. <3

Ne dobd vissza a labdát!

2017.08.21. 18:15, Gréti

Csendes ember vagyok, igen. Nem szólok, a bántásokat képes vagyok a végtelenségig tűrni, és igen, sokszor úgy teszek, mintha nem venném észre, hogy ez a beszólás bizony nekem szólt. Elkapom a labdát (vagy nem), de nem dobom vissza. Nem szólok vissza valami durvábbat, nem keveredek felesleges szóváltásokba, nem emelem fel a hangom. Akkor most gyáva vagyok? Félős nyuszi? Netalán az, akit mindenki hülyére vehet, vagy akivel azt tehetnek, amit csak akarnak? Talán igen. De én mégis azt mondom, hogy nem. És talán sokak felháborodására mégis azt mondom, megéri ilyennek lenni. Hogy miért, afelől ma világosodtam meg igazán. 
Délelőtt épp a szerdai szolgálatomra készültem, és akkor került elém a következő bibliai ige a Példabeszédek könyve 4. fejezetéből: "Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd a szívedet, mert onnan indul ki az élet... Szemed előre tekintsen, és egyenesen magad elé nézz! Ügyelj, hogy merre tart a lábad, akkor minden utad biztos lesz." És most, amíg mindenki emészti ezeket a szavakat, hadd folytassam egy történettel, ami (természetesen) Erik Karlsson-hoz kapcsolódik: a Buffalo Sabres elleni meccsen, miközben a palánknál épp a korongot próbálta megszerezni, az ellenfél játékosa ahelyett, hogy szintén így tett volna, egyfolytában őt lökdöste, de olyan szinten, mint egy óvodás. Aztán persze annyit sikerült elérnie, hogy Erik elveszítette a korongot, emiatt pedig természetesen ideges lett, és miközben elindult a kispad irányába, kissé indulatosan meglökte ezt a bizonyos illetőt. De egyébként teljesen próbálta figyelmen kívül hagyni ezt az egyértelmű provokációt, merthogy ő tudta, miért van ott: azért, hogy játszon, és hogy remélhetőleg nyerjen. Őt a jégkorong érdekelte, ez a cél vezérelte. 
Értitek már? Ez az egyszerű példa nagyon jól alátámasztja azt, amit a bibliai igevers is mond, és én is teljesen egyetértek vele: akinek a szeme előtt ott lebeg a cél, aki tudja határozottan, hogy mit akar, miért akarja, hova kakr eljutni, annak egyszerűen nem fér bele az idejébe, értékrendjébe, hogy a labdákat, amiket a társadalom folyamatosan dobál ráfelé, visszadobja. Egyszerűen azért, mert a szeme a pályán, az úton van. És ez nem azt jelenti, hogy akkor ő most már egy "anyámasszonykatonája", vagy "egy-rakás-szerencsétlenség", akivel bárki azt tesz, amit akar. Attól, hogy nem szól vissza, még felfogja, mit mondtak neki - csak éppen a fontossági sorrendjének valahol a legvégén kullog a visszaszólogatás. Mert ha belebonyolódnna ilyen piti kis ügyekbe, akkor nem maradna ideje a fontosabb dolgokra. Arról meg már nem is beszélve, hogy az ilyen beszólások, bántások, mind-mind önpusztítóak is. Az egy dolog, hogy a másiknak ártunk vele (mert bizony, a szavaink óriásit tudnak ütni!), de önmagunkat, a szívünket is romboljuk vele. És igen könnyű elindulni azon a lejtőn, utána pedig elég nehéz megállni. Mert ha egyszer visszaszólunk, akkor utána újabb, még nagyobb, még ütősebb visszavágásokat várnak tőlünk, és mi is saját magunktól. És ez nem attól függ, hogy kinek milyen a természete. Nem attól függ, hogy valaki szabad szájúbb-e, vagy sem. Az egy dolog. Én mégiscsak azt mondom:

És itt eszembe jutott még valami, az a bizonyos "szemet-szemért"-elv, illetve hogy "úgy bánok másokkal, ahogyan velem is bánnak". Bevallom, próbáltam ezt az utat is járni, tehát tapasztalatból mondom: nem vezet eredményre. Az viszont igen, amikor bármilyen nyomás, bármilyen ellenállás, bármilyen rosszindulat, ellenségeskedés ellenére is te megmaradsz önmagadnak. Az már valami! Lehet, hogy összeszorított fogakkal ki kell bírnod egy hónapot is, és igen, piszok nehéz lesz, és talán minden este álomba sírod magad - de amikor eltelik az egy hónap, vagy ki tudja, mennyi idő, és te azt látod, hogy azok, akik azelőtt lenéztek, piszkáltak, bántottak, most már csak kissé bizonytalanul nézegetnek, majd elkezdenek hozzád közeledni, mert te nem süllyedtél le az ő szintjükre - na, ezért tényleg megéri.