~Blog~

Hogyan születik egy prédikációm?

2018.02.19. 16:02, Gréti

Sziasztok! Ma egy olyan dologba engedek betekintést nyerni, amely tapasztalataim szerint sokaknak kicsit rejtélyes lehet, mégpedig a prédikáció írás. Miben másabb a prédikáció, mint mondjuk egy novella? Mi kell ahhoz, hogy megszülessen egy prédikáció? Erről fog szólni ez a mai bejegyzésem. :)

Először is, le kell szögezni, hogy a prédikációt minden teológus/lelkész másként írja meg. Ennek is van egyfajta rituáléja, így személyenként eltérő. Most tehát csak a saját magam szokásairól fogok írni.

A ráhangolódás, vagy előkészület fázisa

Általánosságban elmondható, hogy a prédikációt, bár emberek írják, mégiscsak Isten szava. Ami tehát elhangzik a szószéről, az Istentől ihletett, Ő adj a szánkba a szavakat, mint annak idején a prófétáknak. Isten azonban nem robotoknak, hanem személyiségeknek teremtett minket, így hát megvan az a szabadsága egy prédikátornak, hogy beletegye saját magát is az általa megírtakba és elmondottakba. Ez az alkotási szabadság, amellyel élnünk is kell, hiszen mi sem hiányozhatunk a prédikációból. Azonban az alapját mégiscsak Isten adja, így mielőtt bármit is elkezdenénk, mielőtt tollat vagy billentyűzetet ragadnánk, imádkozni kell. Ez nem lehet formalitás, nagyon is komolyan kell venni. Elég csupán egyetlen mondat is, ha szívből jön, a lényeg, hogy kérjük Isten vezetését, azt, hogy Ő maga helyezze az Igét a szívünkre.
Nálam ez az előkészület fázisa akár napokig is eltarthat, attól függően persze, hogy mennyi időm van megírni a prédációt, mert olykor előfordul, hogy váratlanul jön be egy szolgálat, és mondjuk előző nap tudom meg, hogy másnapra készülnöm kell. Ilyenkor azért parásabb a dolog, hajlamosabb vagyok jobban rágörcsölni. De eltekintve a rendkívüli esetektől, nem kezdek hozzá addig a prédikációhoz, amíg be nem lobbant az agyamban az a bizonyos szikra. Ugyanis nem látom értelmét annak, hogy ott üljek órákig a laptop előtt egy üres nyitott Word dokumentum társaságában. A prédikációnál ez nem megengedett, mert akkor beleesnék abba a hibába, hogy csak önerőből akarnám megírni. 

Hogyan választok Igét?

A lehetőségek tárháza igen széles, mivel nekünk, reformátusoknak nincs konkrét igerend, amit követnünk kellene. Ha valaki mégis szeretne valamiféle folyamatosságot és segítséget, akkor ott a Bibliaolvasó Kalauz, ami azért jó, mert a napi igéknél van egy rövid kis magyarázat vagy elmélkedés is, ami segíthet. Én is szoktam alkalmazni a BibOlKa-t, azonban hiszek abban, hogy az Ige bárhol, bármilyen formában felbukkanhat - mivel ezt már konkrétan megtapasztaltam. 
Ami azonban nem jó megoldás, de volt, hogy én magam is kipróbáltam:
- kinyitni a Bibliát valahol: ez jól hangzik, viszont amellett, hogy értelmetlen idővesztegetés, ráadásul megcsúfolása Isten Igéjének. Ezzel ugyanis mintha egyfajta "szerencsesütinek" tekintenénk a Bibliát, pedig nagyon nem az. Persze, ha magától nyílik ki valahol, annak már lehet valami jelentősége. De az, hogy leülünk, és nyitogatjuk eszeveszetten, csak annyit jelent, hogy a nekünk tetsző Igét keressük. Abban meg mégis, hol marad Isten?
- témához választani az Igét: tegyük fel, hogy nagyon szeretnk írni a megbocsátásról, így hát ehhez keresek valmi jó kis frappáns történetet, vagy igét. Stop! Nem a téma hozza magával az Igét, hanem az Ige adja meg a témát. Ez alapszabály. Mert ha fordítva csináljuk, azzal megint önmagunkat helyezzük előtérbe,és akkor megint hol marad Isten?...

Valentin-napi TAG

2018.02.16. 11:07, Gréti

Sziasztok! Igaz, hogy már elmúlt Valentin-nap, de még most jutottunk el odáig Csabival, hogy kitöltsük ezt az Eszter által összeállított kérdéssort. Fogadjátok szeretettel! ^^

1. Mit jelent számotokra a szerelem?
Számunkra a szerelem azt jelenti, hogy önmagunk lehetünk egymás előtt, őszinték vagyunk egymással, és közösen megéljük örömünket, bánatunkat, egyszóval érzéseinket.

2. Mit jelent számotokra a Ti szerelmetek?
Isten ajándéka.

3. Mely három szóval jellemeznéd a kapcsolatotokat?
Gréta: biztonság, nyugalom, szeretet.
Csaba: bizalom, őszinteség, biztonság.

4. Jellemezd a párod és magad 3-3 szóval.
Csaba magáról: őszinte, kitartó, lelkiismeretes
Csaba a párjáról: okos, lelkiismeretes, szorgalmas.
Gréta magáról: lelkiismeretes, szorgalmas, precizitásra törekvő.
Gréta a párjáról: vicces, őszinte, céltudatos.

5. Mikor érezted/tudtad, hogy Igen Ő lesz az!?
Csaba: az elejétől fogva.
Gréta: bennem ez folyamatosan alakult ki, mivel barátokként kezdtük, és így egyre közelebb kerültünk egymáshoz, egyre jobban megismertem őt.

6. Milyen érzésekkel emlékeztek vissza az első találkozásotokra? Meséljetek róla!
Örömmel és hálával.

7.  Mi az a program, amit a legjobban szerettek együtt csinálni?
Filmet nézni, főzőcskézni, zenét hallgatni, dolgozatokat javítani, sétálni.

8. Miben változtatok a kapcsolatotok eleje óta? (persze, csak ha történt változás 😊 )
Csaba: lelkiismeretesebb és odaadóbb lettem.
Gréta: mások szerint is visszatért a rég nem látott őszinte, szívből fakadó mosoly az arcomra. 

9. Melyik a közös dalotok? Miért? Milyen emlék fűződik hozzá?
Csaba: Wicked Game, erre a dalra történt meg a lánykérés.
Gréta: És erre a dalra táncoltunk először. :)

Emberi határokon túl

2018.02.12. 09:38, Gréti

Elgondolkoztam azon, hogyan tudunk mi, emberek, irgalmasan viselkedni egymással szemben. Ha nagy általánosságban nézzük ezt a témát, akkor könnyű a közhelyekben elveszni: adjunk az éhezőnek, segítsünk a rászorulóknak, stb., stb. - de valójában már itt elbukunk, hiszen ha látunk egy hajléktalant, sokan inkább elfordítjuk a fejünket, meg különben is, ki tudja, tényleg szüksége van-e arra a pénzre, vagy tényleg arra költi-e, amire költenie kellene. Ez nyilván kétirányú dolog, hiszen vannak, akik visszaélnek a másik jóindulatával, viszont olyan is van, aki minden különösebb ok nélkül bizalmatlan, de hát nyilván ennek is oka van, mint mindennek... Szóval, ez egyfajta ördögi kör, de talán nem is fontos, hogy kibogozzuk ezeket a már nagyon összekuszált szálakat. 

Irgalmassággal fordulni a másikhoz igenis tudunk, és kell. Mert mindenki életében vannak olyan személyek, akiknek erre szükségük van. Nem is gondolnánk talán, de közeli hozzátartozókról, barátokról, ismerősökről van most itt szó. Olyanokról, akik lelki mélységeket élnek át. Akik nem fizikailag, hanem lelkileg éheznek. És igen, tudunk rajtuk segíteni, egy beszélgetéssel, odafigyeléssel, törődéssel. Hogy érezzék: nincsenek egyedül. 

Csakhogy, sajnos vannak olyan helyzetek, amikor mi mégsem tudunk segíteni. Amikor a másik olyan állapotban van, hogy a mi jólelkűségünket nem tudná kellően befogadni, és így csak rontanánk a helyzetén. Van, amikor a másik érdekében kell keménynek lennünk, és fájó szívvel bár, de elzárkózni a beszélgetéstől. Azt hiszem, ez a legnehezebb, de meg kell tanulni, mert van, amikor már nagyobb segítségre van szüksége az illetőnek. És itt most nyilván sokan az orvosi segítségre gondolnak - pedig nem erről van szó. Persze, van, amikor tényleg az kell. De itt most mégis másvalakire gondolok: Istenre. Amikor azt érezzük, hogy hiába minden erőfeszítés, mi már nem tudunk többet tenni a másikért, akkor az a legjobb, amit tehetünk, hogyha imádságban Isten kezébe helyezzük az illető életét. Most lehet páran azt gondoljátok, hogy ez megint milyen közhelyes dolog már. Pedig nem az. Aki valaha is próbálta már legalább egyszer az imádság erejét, az garantáltan nem csalódott. Hogyha valakik még mindig úgy gondolják, hogy ez csak valami vallásos-keresztyén-közhelyes maszlag, akkor itt egy részlet egy közismert világi filmből, közismert színészekkel, ami talán többet mond minden szónál. Úgy gondolom, ha mást nem, egy próbát megér ez az imádság-dolog. Végül is, nem veszíthetünk semmit, nem igaz? :)

6 motiváció februárra - és máskorra is :)

2018.02.07. 19:16, Gréti

Sziasztok! Ezt a bejegyzést már korábban meg akartam írni, hiszen még januárban részt vettem Budapesten egy előadáson, ahol sok mindenről volt szó, és bár nem egy önbizalomnövelő-tréning volt, hanem inkább termékértékesítő, -bemutató és üzletépítő jellegű, mégis, sok motiváló mondat elhangzott, melyeket lejegyzeteltem, és most eljött az idő, hogy veletek is megosszam. Fogadjátok szeretettel! ^^

1. Hónap első feléig érd el a havi célod, és a hónap másik felében tudsz másra fókuszálni. Sokszor beleesünk a Pató Pál-szindróma csapdájába, vagyis, hogy "ej, ráérünk arra még", mondván, rengeteg még az idő. Valójában azonban ez a hozzáállás nem helyes, mert így folyton bennünk lesz az a kis frusztráció, hogy még ezt is el kell intézni, azt is meg kell csinálni... A legjobb, ha fontossági sorrendet állítunk fel, és a problémásabb, vagy nyűgösebb feladatokat elvégezzük a hónap elején, hogy aztán több időnk jusson másra. :)

2. Mondd el sokszor a céljaidat magadnak is, legalább önmagad előtt ne tagadd le őket. Álmainkat, céljainkat van, hogy nehezen osztjuk meg másokkal, különböző okok miatt. De nagyon fontos, hogy önmagunk előtt tisztázzuk, mit akarunk. Ha kell, írjuk le a céljainkat, vagy akár mondjuk ki hangosan - a lényeg, hogy tudatosítsuk magunkban, mert így már egy lépéssel közelebb kerültünk a megvalósításához.

3. Lépj ki a komfortzónádból, csináld ezt egy évig, és döntsd el, hogy utána soha többet ilyet. :) Sokszor az a baj, hogy beleszokunk a kényelembe, ez azonban nem visz semerre. Az "Egy bébiszitter naplója" c. filmben hangzik el, hogy van, hogy bele kell kényszerítenünk magunkat egy tőlünk teljesen idegen környezetbe ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkat. És ebben van némi igazság.

4. Képezd magad minden nap minimum 20 percet. Lehet ez valamilyen hangszeren való játszás, olvasás, írás, rajzolás, festés - bármi. A lényeg, hogy képezd magad, és a szürkeállományodat, hogy így mindig friss és fitt legyél agyilag és szellemileg is.

5. Legyél a "termékek terméke". Oké, ez konkrét szituációban hangzott el az előadáson, azonban lehet másra is vonatkoztatni: tedd személyessé a hitvallásodat. A szavak, az, hogy mit mondasz, az egy dolog, de sokkal fontosabb az, mit tükröz a viselkedésed, magatartásod. Egyszóval: legyél hiteles!

6. Hajts a "nem"-ekért. Ez így talán furcsán hangzik, de a negatív kritika, vagy az elutasítás is hathat építően. Egyrészt, önvizsgálatra késztet, ha végiggondolod, te miben hibázhattál esetleg. Másrészt, inspirálólag is hathat, és kell is, hogy hasson. Ha pl. egy adott munkahelyen visszautasítanak, akkor az persze, hogy nagyon rosszul esik és fáj, de gondolj arra, hogy valahol bizonyára egy sokkal jobb hely, jobb közösség, job főnök, és talán jobb fizetés is vár rád. Semmi sem történik véletlenül. Játssz ügyesen, és forgasd előnyödre a kritikusaid véleményét. :)

Én és a fogaim

2018.02.02. 10:16, Gréti

Van valami, amit talán sosem fogok megtudni: azt, hogy milyen lennék szép, szabályos fogsorral. Ez az, amiről mindig csak álmodozni fogok, mert nekem az Isten kissé kesze-kusza fogsort adott. Persze, jogos a kérdés, hogy miért nem csináltattunk nekem sose fogszabályzót? Igaz, nem vetettem el véglegesen, szóval lehet, hogy a jövőben egyszer rászánom magam, de nagyon örülök, hogy korábban nem került rá sor. A miérteket, és azt, hogy milyen az élet szabálytalan fogsorral, most leírom.

A tejfogaimmal még nem volt semmi gond. Olyanok voltak, mint a porcelán: kicsik, szabályosak, és szinte hibátlanok, hiszen egyetlen lyukas fogam sem volt. A gond a fogváltásnál kezdődött, ami nem volt éppen zökkenőmentes, már ami a bal első fogamat illeti. Még ovis voltam, kb. nagycsoportos, és pont akkor készült kiesni. Sajnos azonban, mielőtt még magától megtörténhetett volna az elválás, az egyik ovis csoporttársam egy óvatlan mozdulattal kiütötte a számból. Emlékszem, hogy nagyon fájt, és nagyon sírtam, így ekkor valószínűleg megsérült a csontfogam, vagy a foggyökér, fogalmam sincs. Ez nem derült ki, de annyi biztos, hogy ennek köszönhetően a bal oldali szemfogam és első fogam eléggé egymásra nőtt: a szemfogam gyakorlatilag nem is tudott rendesen "kifejlődni", és majdhogynem teljesen hátracsúszott, így viszont mégiscsak nyomja az első fogamat, ami így kissé előrébb áll. Nem annyira, szóval, lehetne rosszabb is a helyzet, szerencsére be tudom tőle csukni a számat például, tehát nem lóg ki a számból állandóan, de azért amikor nevetek, eléggé szembetűnő. Általános iskolában olyan sokat csúfoltak emiatt (kapafog, eke, stb.), hogy odáig jutottam, hogy már nem is mertem tele szájjal nevetni, csak úgy, ha a szám elé tettem a kezem.
Az első nagy áttörés a gimis tablófotózáson volt. Felvettem a szokásos, visszafogott mosolyomat, a fotós azonban mindenáron rá akart venni, hogy villantsam ki a fogaimat, amit végül sikerült is elérnie. Először mérges voltam rá, de amikor visszanéztem a fotókat, megállapítottam, hogy tényleg nem olyan rossz, majd a többiek unszolására végül egy ilyen tele szájjal moslygós képet választottam a tablóra - és nem bántam meg. Úgy éreztem, szimbolikus jelentéssel bír, hiszen a négy év alatt engem láttak legkevesebbet szívből és önfeledten mosolyogni vagy nevetni, és míg a többiek a tablón "visszafogták" magukat, addig én megmutattam, hogy tudok én ilyen is lenni. Azóta pedig már nem is foglalkozok a fogaim állásával, mert rájöttem, hogy örülnöm kell annak, hogy egészségesek (csupán 2 lyukas fogam van, és az sem vészes), valamint viszonylag szépek, igaz, a fogkőre oda kell figyelnem, de ezen kívül tényleg semmi baj nincs velük. Ráadásul, ez adja az én egyediségemet, de egyébként a legtöbben azt mondják, hogy igazából fel sem tűnik ez a kis szépséghiba.
Persze, mostanában már egyre kevésbé áll előre a fogam, ez pedig egy fogászati beavatkozásnak köszönhető, és itt mindjárt megtudjátok, miért örülök neki, hogy a szüleim nem sürgették a fogszabályzást annak idején. Tavalyelőtt nyáron életemben először fogfájásra ébredtem, így hát kénytelen voltam elmenni a fogorvoshoz. Gondoltam, betömi, vagy max. gyökérkezeli a fogamat, és kész. Szerencse, hogy nem így tett. Miután megröntgenezte a fogaimat, megdöbentő dolgok derültek ki. A legnagyobb baj a bölcsességfogaimmal volt: alul mindkettő szeretett volna kinőni, de nem volt neki hely, így nyomta az egész alsó fogsoromat. Emiatt a fogorvosom úgy döntött, hogy a fájós lyukas fogamat kihúzza, nem azért, mintha nem tudta volna megmenteni, hanem azért, hogy így legyen hely kijönni a bölcsességfognak. A másik oldalt szintén volt egy lyukasfog, és azt is eltávolította - ennek helyére már ki is nőtt a bölcsességfog, ami kb. kétszer akkora, mint egy örlőfogam, így el tudom képzelni, mennyire szűkös volt neki az a hely.
De az igazi gond a már említett felső fogsorommal volt, és itt derült ki, hogy az ovis baleset csak egy kiváltó oka lehetett a ferdeségnek. A fő okozók itt is a bölcsességfogak voltak, amelyek valahogyan kinőttek, csakhogy ezzel borzalmasan nyomták a felső fogsoromat, ennek volt köszönhető nagymértékben az eltolódás. Mindkettőt ki kellett tehát húzni, nem volt mese, a fogorvosom pedig megoldotta egyetlen fogóval (szóval respect neki). Bele sem törte, így amikor kihúzta, jól látszott, hogy a gyökér gyakorlatilag teljesen el volt hajolva.
És a ráadás: mióta megszabadított etőtl az óriási nyomástól a számban, gyakorlatilag teljesen megszűntek az addig rendeltetésszerű fejfájásaim.
Persze, rákérdeztem a fogszabályzásra, és azt mondta, hogy nem látja szükségét, csak ha időm van, lehetőleg minden este úgymond nyomogassam a fogamat, és idővel, ha nem is teljesen, de kellő mértékben vissza fognak rendeződni. Igaza lett, mert már lényegesebben kevésbé áll előre, igaz, ehhez az is kell, hogy betartsam az utasításait.
És hogy mi lesz a továbbiakban? Nekem igazából megfelel így ez az állapot, mert a helyzetemmel már megbékéltem, ráadásul most, hogy tudom, mi okozta ezt az egészet, és a probléma gyökere el lett hárítva, már csak az számít, hogy a fogaimnak ezen állapotát fenntartsam. És, igazából már el sem tudnám képzelni magamat szabályos fogsorral. Túlságosan megszoktam, meg aztán ki tudja, lehet hogy a beszédemet vagy hngképzésemet is megváltoztatná, azt meg végképp nem szeretném. 

Úgyhogy, azt tudom javasolni mindenkinek, akinek esztétikai problémája van a fogaival, hogy mielőtt felrakatná a fogszabályzót, járjon utána, hogy mi lehet a valódi gond, mert különben sokkal többet ártunk, mint használunk. De egyébként meg, ha csak nem veszélyezteti az egészséget, az ilyen kis szépséghibák csak szebbé és egyedibbé tesznek valakit, szóval senki ne érezze magát ilyenek miatt kevesebbnek vagy csúnyábbnak. :) Ezek az egyedi vonások tesznek olyan széppé és különlegessé Téged is! :)

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 
Sziasztok!

Gréti. HuszonNégy. CsabaKedvese. Blogger. Református. MajdnemLelkész.

"...életutunkat nem az világítja meg, ahonnan jövünk, hanem ami felé, ahová megyünk." (Török István)

 
ALLIN-Award

Az ALLIN Award, vagy másnéven Blogger Encouraging Award egy olyan díj,melyet minden hónapban egy általam választott bloggernek adok. Mint a nevében is benne van, ez egyfajta bátorító díj, amely arra buzdít, hogy mindent bele! :) Bloggernek lenni nem könnyű, éppen ezért gondoltam arra, hogy minde bátorítás jól jön. ^^

A HÓNAP DÍJAZOTTJA: Lyra Corvus
(frissítve: 2018.01.29.)

Előző díjazottak

 
Útravaló

2018.02.11.

Mindig ugyanazt a régi nótát fújom: hallom a saját siránkozásomat, amiért ez vagy az hiányzik, és hallom, ahogy másokra panaszkodom. Nem, Istenem, ez nem mehet így tovább. Új éneket szeretnék énekelni, bátorító szavakkal. Új énekeket, amelyekben hálát adok neked mindazért, amit értem tettél és megteszel újra és újra. (E. Herrmann)

 
Olvastad már?

Hosszú hétvége Csabival >>
Néhány tanács egy kezdő "tanártól" - kezdőknek >>
Békés megyei körút #1. - Gyula >>
HP-titok: a kviddics eredete (unofficial version) >>
Ne dobd vissza a labdát! >>
Habsburg-book Tag, kötelező olvasmányokkal >>
Idegennyelvi kalandjaim az elmúlt 5 évben >>
♦ Hogyan (ne) akard megismerni a jégkorongot? >>

 
Aktuális terveim

◙ Elkezdeni a záróvizsga tételeket
◙ Vizsgaistentiszteletre igét választani
◙ Kiolvasni egy könyvet februárban
◙ Banán-kúrát elkezdeni

 

 
Beszélgessünk :)

 
Senators

Cserét a chat-ben kérhetsz! Különösebb kikötésem nincs, csak hogy szép, rendezett, igényes legyen az oldalad, és hogy cserébe te is tegyél ki engem! :) Helyek száma nincs korlátozva!

  

   

   

Te? :)

*  *  *

♥ CsabiLimonadeeBíborEnaThea ♥ Jasmine 
Fanni ♥ Zsó ♥ Celaena 

* * *

Visszavárósok
Ide kerülnek azok a cseréim, akik legalább egy hónapja inaktívak. Az illetőnek jelzem a chatfelületén is, hogy ideiglenesen levettem. Ezt senki ne vegye sértésnek, tudom, hogy ezer oka lehet a frisskimaradásoknak! És hát, azért "Visszavárós", mert csak szólj, és egyből vissza is raklak a cserék közé! :)

Esther · reba · knusi · Dilara

 

 
Útmutató

Ottawa Senators Karlsson season 
Pageau nhl meccsajánlók lelkész 
award tag jégkorong rap

 
Nyelv/language
If you're not Hungarian, choose another language! :) 
(It may not be so perfect, sorry!)
   
 
Login/-out
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót