Gréti. Huszonhárom. ExmisszusGyakornok. BékésMegye. HalálosIramban. Toretto. Izomautók. Chevelle. AudiA5Coupe. RapésHipHop. Ősz. Augusztus. Kutyák. JoeLancer. Írás. Olvasás. Könyvek. Beavatott. Négyes. Reign. HarryPotter. OttawaSenators. Jégkorong. Jean-GabrielPageau. ErikKarlsson.

KREATÍV | AJÁNLÓK | SEGÍTSÉG | BLOG | MERENGŐ | VENDÉGKÖNYV | DESIGN |

 

 
~ Egy kérdés :) ~
Szeretném felmérni, hogy milyen gyakran látogatjátok a blogomat. :)
Milyen gyakran olvasod a blogot?

Minden nap
Heti 2-3-szor
Kb. heti egyszer
Ritkábban
Most vagyok itt először
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
~ Olvastad már? :) ~

NHL Captains #1. - Sidney Crosby (PITT)
Élet göndör hajjal - tippek, tanácsok (:
Milyen ruhákat vásárol egy exmisszus-gyakornok?
Mérföldkő - fél éve blogger
Best of Sens - képekkel
Miből lesz a cserebogár, vagyis a lelkipásztor? Tévhitek és a valóság :)

 
~ Meccs ajánlók ~

♦ COLUMBUS BLUE JACKETS@OTTAWA SENATORS (2017.03.04.)
♦ WASHINGTON CAPITALS@OTTAWA SENATORS (2017.01.07.)
♦ OTTAWA SENATORS@NEW YORK ISLANDERS (2016.12.18.)

/Folyamatosan bővül!/

 
~ Chat ~

 
~ Zene ~

 
~ Senators ~

Cserét a chat-ben kérhetsz! Különösebb kikötésem nincs, csak hogy szép, rendezett, igényes legyen az oldalad, és hogy cserébe te is tegyél ki engem! :) Helyek száma nincs korlátozva!

Esther

  Te? (:

*  *  *

LimonadeeBíborEnaThea ♥ JasmineFanniZsó

 
~ Site ~
Szerkesztő. Greta Chevelle
Nyitás 2017.01.11.
Oldal témája Személyes, jégkorong 
Felbontás 1366x768
Böngésző Chrome, Firefox
Másik weboldalam Ottawa Senators
E-mail greta.chevelle@gmail.com
Design GretaChevelle
Köszönet Linda, Thea

Másik weboldalam:

Cikkeim itt is megjelennek:
Blogolj

 

 

 
~ Bejelentkezés ~
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
~Blog~

Hosszabb életet a laptopodnak! - néhány jó tanács :)

Tudom, tudom. Most már tényleg befejeztem a design-váltogatást. Nem tehetek róla, de egyszerűen nem hagyott nyugodni a tudat, hogy lecseréltem ezt a design-t. Az újjal sem volt különösebb bajom, de valamiért mégis hiányoltam az Erik Karlsson-osat, úgyhogy inkább visszaállítottam. Csak a CSS-en módosítottam kicsit, de egyébként maradt ugyanaz. Szóval, most már teljes a lelki békém. ^^ (Többnyire, mert azért a jövő heti költözés egyre jobbran foglalkoztat...)
Tudom, hogy múlthét hétfőn írtam egy heti előzetest, amit, hááát, nem igazán sikerült betartanom, ugyanis a Sidney Crosby-témán kívül egyikről sem írtam. De ma arra gondoltam, hogy akkor előveszem az egyik múlthétre betervezett témát, mégpedig a laptop rendeltetésszerű használatát illetően. Oké, lehet erre csak én vagyok ennyire allergiás, de nem tehetek róla, a génjeimben van, hiszen apukám is honlapokat szerkeszt (csak ő komolyabb szinten, mint én), illetve még annak idején informatikát is tanított a suliban, szóval ez ilyen örökség. :) Vagy talán azért is érint érzékenyen ez a téma, mert sokáig kellett várnom az első igazi laptopomra. Gimis koromban ugyebár még nem volt ilyen felkapott, nekünk is csak asztali gép volt otthon, aztán amikor egyetemre kerültem, akkor szembesültem vele, hogy körülöttem mindenkinek laptopja van. Először apától megkaptam az ő régi laptopját, egy ezüst színű Fujitsu Siemens modell volt, szegényt ha bekapcsoltam, olyan hangja volt, mint egy fúrógépnek, úgyhogy természetesen nem tudtam használni. Ráadásul XP volt rajta, és amikor az egyik évfolyamtársam meghallotta a bejelentkező hangot, akkor elkezdte gúnyosan, hogy "te jó ég, még van, aki XP-t használ?!" Aztán 2.-ban lett egy IBM laptopom, ami szintén már 10 éves volt, és úgy került hozzám, hogy apa munkahelyén leselejtezték ezeket a régi modelleket, így elhozott nekem egyet. Ez nem volt hangos, sőt, igazából egész jól ment, de persze emiatt is lenéztek a többiek, az viszont már bosszantotta őket, hogy az én 10 éves laptopomon ment a Windows 8, az ő új modelljeiken pedig nem. Na, szóval, az első 2 évet mondhatni, hogy laptop nélkül csináltam végig az egyetemen, mert ezeken a régi laptopokon nem sok mindent lehetett kezdeni, bár az IBM még viszonylag használható volt. Aztán, a 21. születésnapomra kaptam meg életem első saját laptopját: Acer Aspire V5-132P. 

Ő lenne az. :) Annak idején úgy hívtam, hogy "Acer, az új családtag", és még most is annak érzem. Számomra ez sokkal több, mint egy egyszerű laptop. Talán azért is, mert olyan sokat vártam rá, de szinte megszállottként vigyázok rá. Idén augusztusban lesz 3 éves, és azt mondhatom, hogy még semmi komolyabb baja nem volt, leszámítva 1-2 lefagyást, de az belefér. :) Nagyon szeretem, mert közepes méretű, tehát nem az a nagy, de nem is a kicsi modell, hanem a kettő között, ráadásul érintőképernyős, a billentyűzete pedig világít, és nem műanyag. Igaz, hogy a belső memóriája csak 4GB, de nekem ez bőven elég, valamint az akkumulátorára is oda kell figyelni, mert nem bírja olyan sokáig áram nélkül, mint a nagyobb laptopok. De, egyébként sem lenne szabad huzamosabb ideig töltő nélkül használni a gépeket. És akkor itt át is térnék arra a néhány jótanácsra, ami az évek alatt megfogalmazódott bennem a laptop használatát illetően:

1. Ha csak teheted, ne használd áramforrás nélkül! Persze, van olyan helyzet, amikor nincs lehetőség töltőre rakni a gépet. Én is szoktam csak úgy natúrban használni, pl. a vonaton, de ez alapvetően nem tesz jót neki. Ugyanis, ha sokszor használod áram nélkül, az megviseli az akkumulátorát, és egyre kevesebb ideig fogja bírni áramforrás nélkül. Márpedig, szükséghelyzet bármikor adódhat, és jó lenne, ha akkor is működőképes lenne, nem igaz? :)
2. Ne hagyd, hogy csontig lemerüljön! Soha. Egyszer sem. Még véletlenü sem. Hacsak nem akarod kinyírni szegényt. 
3. Ne húzogasd ki-be a konnektorból, ha 100%-ra feltöltődött! A koliban sokan ezt csinálták, aztán csodálkoztak, hogy gyakran lefagyott a gépük. Értem én, hogy energiatakarékosság, meg minden, de ha idő előtt le kell cserélned a laptopod, akkor nem sokat spóroltál...
4. Mindig tegyél alá valamit! Ó, hányan nézték úgy a filmet, hogy a laptopot lazán az ágyra tették... aztán csodálkoztak, hogy úgy szól, mint egy traktor. Ha már az ágyon akarsz gépezni, akkor mindig tegyél alá valamit, pl. egy könyvet, vagy mappát. Az a lényeg, hogy a laptop szellőzője ne menjen tele porral, márpedig ha csak úgy lerakod az ágyra, akkor ez könnyen megtörténhet. És, ezeket a mi laptopokat már nem is olyan könnyű szétszedni kitisztítás céljából.
5. Ne kapcsold ki túl gyakran! Főleg ne minden használat után. Bőven elég heti 1-2-szer, ennyiszer viszont legyen kikapcsolva, különben átesel a ló túloldalára. Egyébként bőven elég, ha alvó módban hagyod.
6. Ha lefagy, ne nyomd hosszan a kikapcsológombot! Ez a legrosszabb, amit tehetünk. Oké, van olyan, hogy nincs más megoldás, de ez legyen csak a vésztartalék. A legtöbb esetben csak türelmesnek kell lenni, a lefagyás csak pillanatnyi állapot. Nem kell egyből ilyen drasztikus módszerekhez folyamodni, különben hamar a kárát láthatjuk.
7. Ne üsd túl erősen a billentyűzetet! Oké, erre talán tényleg nagyon allergiás vagyok, de én képes vagyok rászólni bárkire, aki erősebben üti le a laptopom billentyűit. Talán csak kis apróságnak tűnik, de szerintem nagyon fontos, hogy erre is odafigyeljünk. A billentyűzet is könnyen elromolhat...

Ezen kívül persze még számos módon oda lehet és kell is figyelni a laptopunkra, pl. ne töltsünk le rá mindenhonnan mindenféle tartalmakat, vigyázzunk az idegen pendrive-okkal, figyeljünk oda a tárhely telítettségére, és természetesen a frissítésekre is. Természetesen nem állt szándékomban senkit sem kioktatni, csak puszta jótanácsoknak szántam, ugyanis ezek olyan kis apróságok, amelyeket gyakran nem is szándékosan rontunk el, azonban ha kicsit odafigyelnük rájuk, akkor nem csak a laptopunknak teszünk jót, hanem önmagunknak, és a pénztárcánknak is. :)

2017.07.25. 15:37, Gréti

Szezon maraton #3. CBJ vs. OTT - Kevés is elég a kiábránduláshoz

Míg mások a vízparton hűsölnek a nagy kánikulában, én a jégpálya mellett. Na, persze nem szó szerint. :) Tegnap délután a nagy hőségre való tekintettel úgy döntöttem, tovább folytatom a szezon-maratont, és rájöttem, hogy nincs is jobb egy forró nyári délutánon, mint jégkorong meccset nézni. :D És még arra is rájöttem, milyen kevés kell ahhoz, hogy abszolút kiábránduljak egy csapatból. 

Hiába vagyok Ottawa Senators rajongó, mindig megadom az új csapatoknak a lehetőséget arra, hogy hátha bennük is felfedezek valamit, ami megmozdítja feléjük a szívemet. De a New York Islanders-en kívül ez eddig még egyik csapatnak sem sikerült - a Columbus Blue Jackets-nek sem. Pedig tényleg próbáltam őket teljesen semlegesen nézni, megadva nekik a lehetőséget. De rádöbbentem, hogy lehet nagyon kritikus vagyok, de egészen kicsi is elég ahhoz, hogy elvágják magukat előttem. De kezdjük az elején. :)
A meccs elég nehezen indult be, viszont annál izgalmasabban végződött. Ottawában játszották a Canadian Tire Centre-ben, tehát a Senators volt hazai pályán. A kapus most Anderson volt, aki azelőtt jó pár meccset kihagyott a felesége rákos betegsége miatt (hála Istennek, azóta már tünetmentes), de ennek ellenére nagyon szépen védett, és csak két gólt engedett be. A végeredmény azonban 2:3 lett, a Senators javára. :)
Nem mondanám, hogy a Columbus rossz csapat. Jól játszanak, bár a Senators többet birtokolta a korongot. A Columbus egy olyan csapat, akik mintha nem mutatnák meg önmagukat, vagy nem is tudom. Pedig van bennük lehetőség, mégis, hiányzik belőlük valami. Még csak azt sem mondanám rájuk, hogy erőszakosak, azt viszont igen, hogy alattomosak. És pont emiatt vágták el magukat előttem, ez volt az a kicsi, ami után azt mondtam, nem kérek belőlük: amikor Anderson a kapu mögé ment a korongért, az egyikük lazán elgáncsolta, emiatt Anderson hátravágódott, a kapu pedig ugyebár védetlenül maradt. Azt hitték, hogy majd így szereznek egy potyagólt, csakhogy Pageau résen volt: lefogta a Columbus játékosát, majd átadta Borowieckinek, aki szépen ellátta a baját. De megérdemelte, mert ez nagyon aljas húzás volt.

Az események ezután nagyon hamar felpörögtek, és olyan izgalmas és eseménydús meccset láttam, amilyenre nem számítottam. A Columbus lőtte az első gólt igen hamar, az első harmad 3. percében, viszont a Senators nyerte mindhárom harmadot 1-1 góllal, amelyből az elsőt Stalberg lőtte be, szintén az első harmadban. Ezután durvult be a Columbus, ám Anderson elgáncsolása csak a kezdet volt. Az egyik alkalommal ugyanis a Senators kapujánál az egyikük fogta, és teljes erőből a földhöz vágta Karlsson-t, de annyira, hogy a feje szabályosan visszapattant a jégről. Hiába játszották vissza, számomra érthetetlen, miért történt mindez, hiszen Karlsson nem csinált semmit, azon kívül, hogy próbálta kivédeni a korongot. Tény, hogy ezután az összes Senators tag egy emberként rohant Karlssons segítségére, így kisebb tömegverekedés alakult ki, aminek a végén sajnos nem csak a Columbus játékosát, hanem Karlsson-t is kiállították - akit egyébként még sosem láttam így ordibálni a bíróval. Mindenesetre ez az egész olyan adrenalin löketet adott neki, hogy a 2 perc büntető lejárta után alighogy felment a pályára, már be is lőtte a 2. gólt, így végre láthattam gólt lőni egy meccsen. ^^ A harmadik gól pedig a 3. harmadban született, Pageau és Smith jóvoltából, és a Columbus figyelmetlenségéből, ugyanis a kapus fogta magát, és lement a pályáról (sosem értettem, miért csinálják ezt, bár nem mintha baj lenne, sőt...), Pageau pedig megszerezte a korongot, és félpályáról megküldte, de sajnos elvétette, Smith viszont már ott is volt, és belőtte a kapuba. Ezután a Columbus belőtt még egyet, de ez nem volt elég a győzelemhez: az Ottawa Senators vitte el ezt a meccset. De ez akkor is így lett volna, ha nem nyernek. És nem csak azért, mert ők a kedvenceim. Viszont, minden egyes meccs után újra és újra megbizonyosodok arról, hogy jól választottam. És nem azért, mintha az Ottawa Senators tökéletes lenne. Ők is hibáznak, szabálytalakodnak, kiakadnak. De nem alattomosak, nem aljasok, nem akarnak direkt módon ártani a másik csapatnak, nem adják fel önmagukat a győzelem kedvéért, és nem erőszakosak. Szívvel-lélekkel, és ami a legfontosabb, tisztelettel játszanak. A Columbus Blue Jackets pedig egy jó csapat lenne, mert jól játszanak, jó a kapusuk, viszonylag összetartanak, nem feltétlenül erőszakosak, viszont sajnos nem riadnak vissza az alattomos eszközöktől, így egyértelműen elvágták magam előttem. De persze, ez csak az én véleményem. A fenti videó alapján mindenki eldöntheti, hogy neki ennyi még belefér-e.
És itt egy meccs-összefoglaló is. :)

2017.07.24. 11:49, Gréti

Best of Pageau és egy kis újítás :)

Bevallom, már napok óta dolgozok egy új design-on, a fél éves "születésnapra" terveztem a váltást, amit igazából fel is raktam, de annyira a szívemhez nőtt az Erik Karlsson-os design, hogy képtelen voltam megválni tőle. ^^ Viszont, már jó ideje tervezek egy Pageau témát is, elvégre mégiscsak ő az első számú kedvencem, ugyebár... Csakhogy sehogysem akart összejönni. Valamiért egyik sem tetszett annyira, hogy leváltsam miatta Karlsson-t. (Talán azért is, mert sajnos Pageau-ról nem készítenek annyi mennyiségű és olyan jó minőségű képeket, mint a csapatkapitányról) Viszont, tegnap este felrakták Pageau legjobb szezon-pillanatait is, ez pedig annyira megihletett, hogy ismét belevágtam a deisng készítésbe, aztán meg arra gondoltam: miért ne szerepelhetnének mindketten rajta? Így született meg ez a mostani design. :) Remélem, tetszik nektek is, én meg vagyok vele elégedve, persze itt-ott még finomításra szorul, de ezeken folyamatosan dolgozok, hogy tökéletes legyen. :) Mindig idegenkedtem a sötét hátterű témáktól, de ez így tetszik. Viszont lehet, hogy az előző design még azért vissza fog majd kerülni, mert az az én személyes kedvencem. ^^ Ha valaki szeretné megtekinteni, IDE kattintva megteheti.

Na, de ha már említettem, hogy összeválogatták Pageau legjobb pillanatit a 2016-17-es szezonból, akkor hoztam is pár képet ebből a galériából, mint a személyes kedvenceimet. :) (Teljes méretért kattints a képre!)

      

Az első kép azért tetszik nagyon, mert jól látszik, mennyire szeretik őt a csapattársai, és hogy sokáig ő volt közöttük a legfiatalabb. :) A második azon a meccsen készült, amikor négy gólt lőtt, és amit sosem felejtünk. ^^ Az utolsó előtti kép pedig azt a boldog pillanatot örökíti meg, amikor is tegnapelőtt Pageau aláírta az Ottawa Senators-szal meghosszabbított szerződését, így újabb 3 évig még biztosan a csapatot erősíti. 

Ha szeretnétek megnézni a teljes galériát, akkor IDE kattintva megtehetitek. Szép napot mindenkinek! ^^

2017.07.23. 12:31, Gréti

Orvos, kutya, Baywatch, vihar, Linkin Park - az elmúlt két nap történései

Sziasztok! Azt hiszem, ilyen még nem nagyon volt, hogy két napig ne írjak, de megvolt rá az okom. Kezdem is az elején. :) Csütörtökön ugyebár elmentem az orvoshoz a szokásos éves gasztroenterológiai-kontrolvizsgálatomra. Egy új orvoshoz mentem idén, mert már kicsit elegem volt abból, ahogyan a kórházi laborban bántak velem a vérvételkor, illetve az ultrahangvizsgálat során is. Elhiszem én, hogy egy egészségügyi dolgoznak nem könnyű, ezt aláírom, de a beteg sem jókedvéből van ott... Na, mindegy. Ez a mostani orvos teljesen más volt, mondjuk már azelőtt is ismertük, de még nem voltam nála vizsgálaton, csak most. Levette a vért, amit jól viseltem, csak aztán megláttam nála a véremmel teli kémcsőt... :D Aztán az ultrahangot is megcsinálta, és kiderült, hogy be van gyulladva az epehólyagom. Amikor ezt kimondta, annyira megijedtem, mondom biztos műteni kell, de aztán elmagyarázta, hogy az önmagában teljesen normális, hogy megtelik az epehólyag, mert ez a stressz hatására egy általános folyamat, csak az a gond, hogy nekem valamiért nem tud kiürülni. Gyógyszer helyett pedig a következőket írta fel: bab, csirkemáj, extra szúz olívaolaj (ez segít, hogy kiürüljön az epehólyag), szőlőmagolaj, gránátalmalé, cékla. Jövőhét pénteken kell visszamennem, remélem, minden rendben lesz, mert azért kicsit megijedtem. Olyan rossz érzés tudni, hogy az egyik belső szervem be van gyulladva... és az a durva, hogy eddig egyetlen orvos sem mondta soha, hogy mégis, konkrétan mikre figyeljek oda. Szóval, oké, hogy ez az egész nem betegség, de mégis könnyen lehet belőle baj! De most örülök, hogy elmentem ehhez az orvoshoz, mert eddig ő az első, aki ilyen normális, használható utasításokkal látott el. Szóval, remélem, minden rendben lesz, de azért kicsit félek. 

Ez volt csütörtökön, tegnap pedig találkoztunk a barátommal, pontosabban, én mentem náluk. Nagyon jól éreztem magam, feltöltött ez a találkozás, csak most kicsit bizonytalan, mikor tudunk majd megint találkozni, de nem aggódok, és ő se, mert tudjuk, hogy jó lesz minden. :) Láthattam Bessie-t is, utoljára tavaly nyáron láttam, azóta sokat nőtt és hízott is. Olyan aranyos. ^^ Két éves fajtiszta beagle nőstény kutya, a barátom az egyik közeli ismerősétől vette, csak valami jelképes összeget kellett érte fizetni, de egy ilyen kutya bármennyi pénzt megér. Hűséges, ragaszkodó, még hozzám is, pedig engem nagyon ritkán lát, de mihelyst meglát, egyből szalad hozzám, és szinte remeg azért, hogy simogassam meg. Régebben még nagyon ugrálós volt, de erről már kezd leszokni, viszont ha ott vagyok, előszeretettel beszökik a házba, és persze egyből tudja, hol keressen. :D Egyébként a barátom annak idején el akarta hozni nálunk, hogy itt legyen, de én mondtam, hogy inkább maradjon náluk, mert itt nálunk sajnos vannak rosszindulatú szomszédok, akik képesek megmérgezni a kutyát/macskát, ha az véletlenül átmegy hozzájuk. És mivel az előző kutyámat is megmérgezték, így igencsak félek, hogy ismét így járok. :( De a barátoméknál szerencsére nincs ilyen gond, Bessie ott mehet akárhová, a szomszédok nem fogják bántani. Pedig beagle kutya lévén elég gyakran csavarog... :)

Aztán voltunk moziban is Kisvárdán (ez egy kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a barátom oda járt középiskolába), eredetileg Nyíregyházára akartunk menni, de a barátom mondta, hogy Kisvárdán is van egy komlpett kis mozi. Először idegenkedtem tőle, mondom, ismerem én az ilyen vidéki művelődési házas-mozikat, de ebben kellemesen csalódtam. Olyan mint a plázás Cinema City, csak kicsiben. Aranyos kis hely, barátságos, szép, tiszta, jó hangzással és látvánnyal. :) A Baywatch-ot néztük meg. Tudom, hogy sokak szerint gagyi, és sok negatív kritikát kapott, de ennek ellenére nekem tetszett. Bár, igazság szerint csak Dwayne Johnson miatt néztem meg, mert ő az egyik kedvenc színészem. Bár, szerintem a szüleink jobban értenék ezt a filmet, elvégre az ő idejükben ment a Baywatch sorozat. Mondjuk, amit nem értettem, hogy miért tartották meg a sorozatszereplők neveit? Pl. Dwayne Johnson volt Mitch, akit annak idején David Hasselhoff alakított, aztán C.J. is, aki a sorozatban Pamela Anderson karaktere volt, de ugyanígy Summer és Matt Brody is szerepeltek a sorozatban. Én azt hittem, hogy ez a film a sorozat folytatása, de akkor most mégsem értem, hogy mi akart ez lenni? Valamiféle párhuzam? Vagy előzmény? Vagy csak poén? Na, mindegy, alapvetően nekem tetszett, szerintem jó kis nyári film. Könnyed, van benne kellő izgalom, és én nem éreztem benne külöösebb erőltetettséget. Csak szerintem Zac Efron-t megspórolhatták volna belőle, de ez már csak mellékes. :) 

Mozi után pedig még sétáltunk kicsit Kisvárdán, aztán jöttem haza. A barátom elhozott Mátészalkáig, ez tőlük kb. 50 km, hazáig akart, de mondtam, hogy inkább ne, mert itt mifelénk elég rossz is az út, meg most mindenhol újítják, és rengeteg a kamion, és nem akartam, hogy fáradt legyen, mert vasárnap pedig istentiszteletet tart otthon náluk. De nem is baj, hogy csak Szalkáig vitt, mert útközben egy hatalmas viharba keveredtünk. Nagyon régen láttam már ilyet, orkán erejű szél volt, alig láttunk valamit, az úton ágak voltak, és az egyik fát pedig úgy döntötte ki a vihar, hogy csak a villanyvezeték tartotta az út fölött, úgy mentünk át alatta. Nem volt semmi, de szerencsére aztán mindenki épségben hazaért, így kijelenthetem, hogy nagyon jó napom volt tegnap. :)

Ami azonban mégis kicsit beárnyékolta, az, hogy a Linkin Park frontembere, Chester Bennington öngyilkos lett. Amikor láttam a neten, nem akartam elhinni. Mondom, biztos csak hazugság. Ez nem lehet igaz. Persze, tudom, hogy milyen nehéz gyerekkora volt, de olyan tehetséges volt, a Linkin Park pedig olyan sikeres, ráadásul családot is alapított időközben... Egyszerűen felfoghatatlan. Olyan borzasztó... De az még inkább, hogy általában ilyen esetekben az illető megbánja, amit tett, de akkor már késő... :( Ez egy nagyon nehéz dolog, emlékszem, amikor kórházi gyakorlaton a pszichiátriára mentünk, arra gondoltam, hogy csak nehogy olyan beteghez kerüljek, aki öngyilkosságot kísérelt meg, mert egyszerűen nem tudtam, mit mondhatnék neki... aztán végül pont egy olyanhoz kerültem. És rájöttem, hogy igazából nem is nagyon kell neki mondani semmit, inkább csak hagyni kell, hogy kibeszélje magából, és éreztetni kell vele, hogy nem ítéljük el egyáltalán. Inkább erősíteni kell benne ilyen esetben, hogy milyen csodálatos dolog, hogy kapott még egy esélyt az életre. De Chester már nem kap új esélyt a földi életre. :(  Egy nagyszerű énekes távozott közülünk, aki biztos vagyok benne, hogy önhibáján kívül jutott ideáig. És pont az ilyen eseteknek kellene intő példának lennie mindenki számára, hogy végre értsük már meg, mekkora károkat tudunk okozni egymás lelkében! Sokkal jobban oda kellene figyelnünk egymásra, hogy feleslegesen még csak ne is szóljunk, végképp nem bántó, ártó szándékkal, mert vannak olyan sebek, amik évek, évtizedek múltával sem gyógyulnak be... Én elmondhatatlanul sajnálom, hogy Chester meghalt, mert számomra a Linkin Park mindig is nagyon sokat jelentett, az egyik kedvenc zenekarom volt majdhogynem tíz éves koromtól kezdve, először a rock miatt, majd később azért is, mert szerintem mesterien ötvözték a rock és a rap műfaját. Ettől voltak ők egyedülállóak, egyediek, utánozhatatlanok, és olyan kedvesek számomra. 

2017.07.22. 12:35, Gréti

Még másfél hét

Nem akarok drámai lenni, de hát azért még sosem volt ilyen rövid nyaram, na. Viszont, az is igaz, hogy még sosem használtam ki ennyire, és nem is éreztem ennyire a szabadidő meglétének áldásait, mint most, a zárószigorlat után. Még mindig (!!!) nem tudtam magam normálisan kipihenni, és csak most érzem, mennyire durva volt az a tanulás, amit május-júniusban végigtoltam. Na, meg persze az elmúlt 5 év... Míg benne voltam, nem foglalkoztam vele, csak csináltam, meg hát azért nem ész nélkül, szóval nem vagyok az a magolós-hajtós-maximalista típus. De hogy mégis, mennyi energiát fektettem bele ebbe az egészbe, azt csak most érzem igazán, és be kell vallanom, azért tényleg elfáradtam, és nem is bánom, hogy most gyakorlati éven leszek, és nem lesznek vizsgáim, csak majd ugyebár a záróvizsgák. És ez azért jó, mert úgy érzem, ennyi most elég volt egyszerre. Elvégre, már hat éves korom óta csinálom. :D Szóval, immár 19.-e van, elsején pedig költözök, és ezt a kis időt még próbálom kihasználni. Mondjuk, pakolnom is kellene, mert azért lesz mit odavinnem, mert ki tudja, milyen gyakran fogok tudni hazajönni, meg különben is, félig-meddig ott fogok lakni. Igaz, már elkezdtem, mert a fontosabb jegyzeteim meg a könyveim össze vannak pakolva, a ruhák is félig-meddig, de azért még van mire nézni. Ráadásul úgy alakult, hogy lesznek is programjaim erre a másfél hétre. Na jó, az első az nem program, de mindenképpen fontos: holnap orvoshoz megyek. Minden évben mennem kell kontrollvizsgálatra, ugyanis a májam kicsit lassabban működik, mint egy átlag embernek. Ez nem betegség, tehát nem kell rá gyógyszert szednem, meg semmi, csak évente vérvétel, ultrahang, stb., tehát ránéznek, hogy minden oké, és oda kell figyelnem arra, hogy pl. ne éhezzek meg túlságosan, vagy nem ihatok sok alkoholt (amúgy se tenném), illetve bizonyos gyógyszereket is kerülnöm kell. 14 éves koromban jelentkezett ez a probléma, a háziorvos vette észre egy vérvételi eredményből. (A dolog lényege annyi, hogy a T-Billirubin értéke nekem 3-szor akkora, mint kellene) Valószínűleg a sok stressz is közrejátszott, mert a szüleim akkor váltak külön, és ez, bármennyire is nem mutattam, de azért úgy tűnik,mégiscsak megviselt. Szóval, azóta mindig nézetnem kell rendszeresen, de egyébként semmi hátrányom nem származik belőle. :) Holnap egy új orvoshoz megyek, magánrendelésnek is nevezhető, tehát ő veszi le a vért, aminek örülök, mert a kórházban mindig olyan durvák voltak velem, főleg, amikor megszédültem a vérvételkor.. de hát nem tehetek róla, ha rosszul vagyok a vértől. Nem jó kedvemből teszem. :( Szóval, így most nyugodtabb vagyok, hogy nem a kórházba kell menni. 
Aztán pénteken megyek a barátomhoz, együtt fogjuk tölteni azt a napot, így legalább láthatom a kutyánkat is. :) Beagle fajta kutya, Bessie-nek hívják, idén nyáron volt két éves. Annyira aranyos. ^^ Náluk maradt, mert mifelénk az ilyen szép kutyákat vagy ellopják általában, vagy megmérgezik. :( És még moziba is fogunk menni, megnézzük a Baywatch-t, szóval nagyon várom a pénteket. :) Jövőhéten pedig szeretnék ellátogatni a Csillagpontra, már csak azért is, mert a barátom ott lesz segítő, és hát amúgy is kíváncsi lennék rá, hogy milyen, főleg, hogy most Debrecenben lesz. :) 
Egyébként, tegnapelőtt voltunk moziba, megnéztük a Pókembert, és az előzetesek között adták a Valerian és az ezer bolygó városa c. filmet is, és nem tudom, de teljesen rákattantam valamiért. Talán a zene, talán a látvány, talán mindkettő, nem tudom, de engem nagyon megfogott. Szeretném megnézni, csak hát nem tudom, összejön-e. Pedig jó lenne! Na, lehet, hogy majd ha lesz szabadidőm, elugrom Békéscsabára Vésztőről, és megnézem... :) Mert attól hamarabb nem hiszem, hogy összejön. 
Ja, és készítettem egy szavazást bal oldalt, mert kíváncsi vagyok, milyen gyakran látogatjátok az oldalt. :) Köszönöm előre is a válaszokat! ^^

2017.07.19. 16:51, Gréti
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |