Sziasztok!

Gréti vagyok, 24 éves, református lelkipásztorSzatmári lány vagyok, de apai részről van bennem egy kis dunántúli is, a vőlegényem, Csaba pedig erdélyi. Kisebb-nagyobb kihagyásokkal 12 éves korom óta blogolok és szerkesztek honlapot. 

Svédország. Kanada. Rap zene. Könyvek. Olvasás. Írás. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-Gabriel Pageau. 

"Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel!"
 
Útmutató

Ottawa Senators Karlsson season 
Pageau nhl meccsajánlók lelkész 
award tag jégkorong rap motivation IIHF playoff

 
ALLIN-Award

Az ALLIN Award, vagy másnéven Blogger Encouraging Award egy olyan díj,melyet minden hónapban egy általam választott bloggernek adok. Mint a nevében is benne van, ez egyfajta bátorító díj, amely arra buzdít, hogy mindent bele! :) Bloggernek lenni nem könnyű, éppen ezért gondoltam arra, hogy minde bátorítás jól jön. ^^

A HÓNAP DÍJAZOTTJA: Bibi
(frissítve: 2018.03.04.)

Előző díjazottak

 
Beszélgessünk :)

 

 
Senators

Cserét a chat-ben kérhetsz! Különösebb kikötésem nincs, csak hogy szép, rendezett, igényes legyen az oldalad, és hogy cserébe te is tegyél ki engem! :) Helyek száma nincs korlátozva!

  

  

  

Te? :)

*  *  *

♥ Csabi ♥ EnaTheaAmy 

* * *

Visszavárósok
 

 

 
Legfrissebbek
Friss bejegyzések
2018.07.14. 22:37
2018.07.06. 20:46
2018.06.29. 17:20
Friss hozzászólások
 
Site Info
Szerkesztő Gréti (Greta Chevelle)
Nyitás 2017.01.11.
Téma személyes, jégkorong, keresztyén
E-mail greta.chevelle@gmail.com
Facebook @GretaChevelle
Design saját
Köszönet Linda
Források X X X X

GretaChevelle © (2017- )

 
Login/-out
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Greta Chevelle blogja

#nomakeup - avagy miért nem használok sminket

2018.07.14. 22:37, Gréti

Sziasztok! Ma egy olyan témában szeretnék nektek írni, amiről már nagyon régóta tervezek bejegyzést készíteni. A sztárok körében nagyon elterjedt a #nomakeup mozgalom, már ha lehet ennek nevezni, ami azt jelenti, hogy olyan képet posztolnak magukról, amin állítólag smink nélkül szerepelnek, de a szemfüleseknek persze feltűnik, hogy azért mégsem minden az, aminek látszik. Bár én nem vagyok sztár (szerencsére), de a #nomakeup mozgalmat erősítem, és el is mondom, hogy miért.

Nem arról van szó, hogy sosem próbáltam ki a sminket, hiszen én is csak lány vagyok, és megvolt az az időszakom, amikor kísérletezgettem, hogy lássam, mi áll jól nekem. 12-13 évesen volt egy rakás szemhéjfestékem, szájfényem, szemceruzám, és ezeket lelkesen próbálgattam is az arcomon. 14-16 éves koromban mindennapos volt számomra a fekete szemceruza, de aztán 17 évesen egy nap fogtam, letettem, és azóta sem használtam. Amit maximum magamra tettem, az a szempillaspirál volt, de most már azt sem. Amit pedig soha nem próbáltam ki, az az alapozó. Na de hogy miért is?
Őszintén bevallom a legfőbb okot: lusta és béna vagyok a sminkeléshez. Pedig van kézügyességem pl. rajzoláshoz , de az olyan aprólékos munkák, mint a körömfestés, gyöngyfűzés, vagy sminkelés, na azokhoz egyszerűen nincs türelmem. Nem, mintha egy design megalkotása kevesebb időbe telne, de hát az teljesen más. :) Szóval, a legfőbb oka annak, amiért nem sminkelek, ilyen egyszerű. Akár ciki, akár megbotránkoztató, akár érteheteten, de felvállalom, hogy az én értékrendemben a sminkelés valahol nagyon hátul kullog, olyannyira, hogy szökőévben egyszer, ha rászánom magam.
A másik oka, hogy nekem a smink nem áll jól. Lehet persze, hogyha elmennék egy profi sminkeshez, ő megtalálná a számomra megfelelőt, de ez nem hiszem, hogy valaha is bekövetkezik. Meg különben is, van, akinek jól áll, és van, akinek nem. Legalábbis, szerintem. Én pedig az utóbbiak táborába tartozok. Tehát, ami nem megy, nem kell erőltetni.
Az is igaz mondjuk, hogy szerintem a smink egy bizonyos szinten túl nem egészséges. Tehát az, hogy valaki minden nap magára keni az alapozót, kihúzza a szemét, stb., egyáltalán nem tesz jót a bőrnek. Tudom, hogy manapság már vannak hiper-szuper-modern kímélő termékek, de akkor is... A bőrnek szüksége van arra, hogy levegőzzön, és ha lefedjük valamivel, akkor ugyebár ebben gátolva lesz, így pedig hamarabb beindul majd az öregedés is.
És ha már praktikusság szempontjából közelítjük meg a dolgot, sokat meg lehet spórolni azzal, hogyha az ember nem költ ilyen termékekre. Mert ugyebár, olcsót nem szabad megvenni, a minőségi pedig olykor túl drága. Én meg inkább költöm kajára a pénzem (mondjuk ez sem látszik rajtam), vagy írószerekre, na és persze könyvekre. :)
És még valami. Bár néhányan gyönyörű sminkeket tudnak készíteni, azonban van egy kiábrándító tény: a fiúknak ez többségében nem jön be, mert ők inkább a természetességet szeretik. Előbb-utóbb pedig úgyis kiderül, mi van a smink alatt, és ha sokáig alkalmaztuk ezt a kegyes kis hazugságot, akkor nem biztos, hogy a valósággal való szembesülés pozitív kimenetelű lesz. 
Nem azt mondom, mert ha az arcomon felbukkan egy pattanás, akkor azt én is elfedem korrektorral. De! Ha lehet egy tanácsom, ne vigyétek túlzásba a sminket. Higgyétek el, úgy vagytok szépek, ahogy vagytok. Az esetleg kis szépséghibák tesznek egyedivé és különlegessé. A bőrötökre pedig életetek végéig szükségetek lesz, és mint tudjuk, a bőr nem felejt, tehát ahogyan most bántok vele, később majd az alapján fogtok vele együtt élni. Tehát, nem azt mondom, hogy kövessétek az én példámat, és #nomakeup minden nap, hiszen mindenki úgy csinálja, ahogyan ő jónak látja. De a mértéktartás itt is célravezető lehet. 

/kép: Newboost/

Lagom - a boldogság svéd titka

2018.07.06. 20:46, Gréti

Sziasztok! Ismét elég régen jelentkeztem, ennek több oka van, részben az ihlethiánnyal is küzdöttem, de nem azért, mintha elbizonytalanodtam volna a blogolásban, egyszerűen csak ha az embernek az élete egy területén gondjai vannak, akkor az kihat majdnem mindenre. De, milyen jó, hogy Isten gondoskodik rólunk, és a legkilátástalanbbnak tűnő helyzetekben is küld segítséget. :) Számomra ilyen ez a könyv, mely a képen is látható, és amit eredetileg csak kiváncsiságból rendeltem meg, így akkor még nem is sejtettem, hogy alig néhány nap múlva komoly hasznát fogom venni. 

Írtam egy korábbi bejegyzésemben, hogy mindig is érdekelt az északi kultúra, és a skandináv országok különösen is közel állnak a szívemhez. Az utóbbi időben Erik Karlsson-nak hála a svédek kerültek a figyelmem középpontjába, és el is döntöttem, hogy megtanulok svédül, legalább alapszinten (ehhez még nem kezdtem hozzá, de ami késik, nem múlik). A Lagom c. könyv teljesen véletlenül került az utamba, de úgy gondoltam, ez a sors keze, hát meg is rendeltem. Azelőtt a neten csak a dán változatát, a Hygge-t láttam, de gondoltam, akkor kezdjük a svéddel, lássuk, számukra mi a boldogság. 
Maga a szó, "lagom", annyit tesz: "pont jó", ami fegyelmezettségre, mértéktartásra, ugyanakkor kiegyezésre, elégedettségre is utal. A munkában, magánéletben, otthon, a természetben, saját egészségükkel kapcsolatban, az ételeken, egyszóval: mindenben ezt az elvet követik. Gyakorlatilag áthatja az egész kultúrájukat, így számukra nem is kérdés, hogy az élet "lagom". Nem kell ahhoz svédnek lenni egyébként, hogy valaki így gondolkodjon - a különbség annyi, hogy a svédeknek van külön szavuk is erre a dologra, érzésre, felfogásra. "Lagom är bäst" - "A pont jó a legjobb" - valahogy így lehetne fordítani azt, amit az új design fejlécére is írtam. :)

Azt, hogy kik vagyunk, nem a sikereink és a hibáink határozzák meg, hanem az, hogy miként élünk ezekkel együtt.


Nekem nagyon szimpatikus ez a felfogás, főleg, mert miközben a könyvet olvastam, rájöttem, hogy én magam is ilyen lagom-módon gondolkodom, csak eddig nem tudtam neki nevet adni. Bevallom, még nem értem a végére, hiszen ez nem olyan könyv, amit elejétől a végig kell olvasni, mint egy regényt, hanem elmélyülni a részletekben, egy-egy fejezetben. Néhány érdekességet azonban megosztok veletek a lagommal kapcsolatban:

- a svédek szerint aki túlórázik, az annak a jele, hogy nem tudott időben végezni a munkájával (tehát jól érzékelhető az eltérés a mi felfogásunktól). Ők tehát a "kevesebb több"-elvet szorgalmazzák, a munkaidőt csökkentették, viszont az idő alatt nem foglalkoznak mással, csak a feladatukkal

- persze azért szünetet is iktatnak be, ennek kicsit vicces neve van: a 10-15 perces kávészünet neve fika, ami annyit tesz, hogy ez idő alatt egy csésze kávé és esetleg egy kis sütemény mellett beszélgetnek munkatársaikkal, vagy ha egyedül vannak, akkor csak kicsit kikapcsolnak, de a lényeg, hogy távol a számítógéptől és a telefontól

- az étkezésük is lagom, a szerző (akinek az édesanyja svéd volt, de ő maga már Amerikában nőtt fel) a saját nagymamáját hozza fel példának: ő az, aki a legvéknyabb szeletet vágja a gyümölcstortából, de a vacsorához megiszik egy pohár bort, és vastagon megkeni vajjal a kenyeret. Egyszerre mértéktartó, ugyanakkor, ha lehetősége van rá, kiélvezi az adott pillanatot :)

A Lagom tehát lényegében megmutatja, hogyan élhetünk meg a maga teljességében minden pillanatot, és megtanít bennünket arra, miként hozhatjuk ki mindabból, amink van, a lehető legtöbbet. (fülszöveg).

Hockey Fashion #2. - Atlanti Divízió

2018.06.29. 17:20, Gréti

Sziasztok! A legutóbbi bejegyzésem egyáltalán nem volt régen, de annyi minden történt azóta, hogy csak most jutottam el odáig, hogy folytassam, amit elterveztem. Szóval, tovább csemegéztem az NHL divatvilágában, és most az Atlanti Divíziót vettem szemügyre. 

TORONTO MAPLE LEAFS

Alapszínek: kék, fehér
A Toronto Maple Leafs kanadai csapat, erre utal többek között a logoban szereplő juharlevél is (maple leaf). Mivel északi országról van szó, adja magát a kék-fehér kombináció, ami igencsak hideg összhatást eredményez. Szeretem a kék színt egyébként, ez az árnyalata különösen is tetszik, és mivel nem kombinálták más színnel (pl. pirossal), úgy gondolom, hogy ez így egy nagyon jó öltözék lett. Megjegyzésként annyi, hogy a vendégmez kicsivel jobban tetszik, annyira tiszta, a fehér jégen pedig annyira jól mutat.
Értékelés: 5/5
 

TAMPA BAY LIGHTNING

Alapszínek: kék, fehér
Csalós, mert a logo kivételével gyakorlatilag teljesen megegyezik a Toronto Maple Leafs mezével. Ugyanaz a színkombináció, ugyanazok az árnyalatok. A különbség talán a csíkozatban tűnik ki leginkább, ugyanis míg a Tampay Bay esetében mind a felsőn, mind a lábszárvédőn egy vastag csík fut keresztbe, addig a Torontonál dupla, sőt, tripla csíkozatról beszélünk. 
Értékelés: 5/5

OTTAWA SENATORS

Alapszínek: piros, fekete, fehér, arany
Jaj, a kis kedvencek. ^^ Oké, megpróbálok eltekinteni a személyes rajongástól, bár szerintem az értékelést mindenki sejti. :) Szóval, az Ottawa Senators szintén kanadai csapat, viszont ellentétben a Toronto-val itt teljesen más színkombinációk vannak. Hazai mezükben a piros az uralkodó, ami tökéletesen van kombinálva a fekete ill. fehér színekkel, és szerintem különösen is jó, hogy a fekete van túlsúlyban. Vendégmezükben is nagyon tetszik, hogy a fekete ennyire dominál a fehér mellett, ugyanakkor a piros is megjelenik. A logo-ban jelenik meg a negyedik szín, az arany, viszont megfigyelhető a vállon lévő eredeti logo, a piros-fekete O betű is. Szerintem egyébként a Senators meze a legjobban megtervezett az NHL csapatok öltözékei közül, számomra ez adja a legjob összhatást - ezt már a legelső általam látott meccsnél is így gondoltam, pedig akkor még nem is tudtam, melyik az a csapat, amelyik a piros mezt viseli. :)
Értékelés: 5/5*

Hockey Fashion #1. - Világvárosi Divízió

2018.06.25. 19:39, Gréti

Úgy hiszem, még nem volt a blogomon divattal kapcsolatos bejegyzés, de ha már egyszer lány vagyok, nem hiányozhat ez sem. :D Persze, mint a címe is mutatja, ez nem egy szokványos bejegyzés lesz ebben a témában, hiszen mi másról is írnék, mint a jégkorongról? :) Arra gondoltam, hogy a következő néhány napban bemutatom nektek az NHL csapatok mezeit, divízóként, írok róluk személyes véleményt, majd ponntozom őket, hogy melyik mennyire tetszik. Lássuk hát az elsőt, a Keleti Főcsoport Világvárosi Divízióját!
(megjegyzés: a bal oldali kép mindig a hazai, a jobb oldali kép pedig a vendég mez)

NEW YORK RANGERS

Alapszínek: kék, piros, fehér
Nem tudom, az a baj, hogy nekem a kék meg a piros annyira nem illik össze, viszont a Rangers esetében nem annyira zavaró ez a dolog. Tény, hogy a vendég mez jobban tetszik, lévén, hogy a fehér szín dominál, ill. a piros, és szerintem ebben az esetben jobb, hogy a kék kissé háttérbe szorul. Talán jobb lenne a helyzet, hogyha kicsit mélyebb árnyalatokban jelennének meg ezek a színek, vagy legalább az egyik, de még így is elfogadható.
Értékelés: 5/4.

PITTSBURGH PENGUINS

Alapszínek: fekete, sárga, fehér
Nos, igen, a Pittsburgh... Próbálok abszolút előítélet-mentes lenni, és objektív véleményt alkotni a mezekről. Szóval. Lehet mondani bármit, de a Pittsburgh Penguins uniformisa szerintem telitalálat. A logo egy pingvin, ami cuki, a színek pedig összhangban vannak, igaz, a meccseken engem kicsit zavar a lelátón a sok sárga szín. A hazai mezük a befutó nálam, mert a fekete-sárga kombó szerintem tökéletes.
Értékelés: 5/5 

PHILADELPHIA FLYERS

Alapszínek: narancssárga, fekete, fehér
Nem rossz, nem rossz, de valami nekem mégis hiányzik belőle. Igaz, semmi kötődésem nincs a csapathoz, mert még sosem láttam őket játszani, de nem hiszem, hogy ez az oka. Szerintem a narancsárga árnyalatával van a gond. Azt várnám, hogy ez egy intenzív szín, itt azonban mintha fakó árnyéka lenne önmagának, így pedig nem sugározza azt az erőt, amit kellene. Ráadásul, a hazai mezen a fekete is olyan élettelen. Bár tény, hogy vannak ennél rosszabb mezek is az NHL-ben.
Értékelés: 5/3

Hol laknék, ha... - álomhelyeim a világban

2018.06.23. 12:27, Gréti

Sziasztok! A bal oldalsávban lévő kis bemutatkozómban írtam, hogy szatmári lány vagyok, ami azt jelenti, hogy az Alföldön születtem, nőttem fel - viszont, megmondom őszintén, nem szeretem a síkságot. Tudom, Petőfi nagyon szépen írja:

Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.

, de én ezzel nem tudok azonosulni, mert nekem a Kárpátok, vagy bármilyen más hegység egyáltalán nem zordon, hanem maga a szépség, valami olyasmi, ami megnyugtat, ami biztonságot sugároz, ahol igazán otthon tudnám érezni magam. A másik, hogy bár teljességében nyári gyerek vagyok, mivel a névnapom júniusban, a születésnapom pedig augusztus elején van, mégsem szeretem a nyarat, a meleget. A legjobban ősszel érzem magam, amikor hűvös van, de még azért süt a Nap is, viszont vehetek fel pulóvert. Szóval, ha választhatnék a lakhelyemet illetően, akkor biztosan az északi országok közül választanék, ahol a klíma pont nekem megfelelő, és a hegyek is szép számmal fordulnak elő. 

Lehetséges, hogy a jégkorong szeretete ebből is fakad, de az északi országok iránti vonzalmam nem újkeletű dolog. 11 évesen nagy rocker-korszakomat éltem, és az első együttes, amelyik a kedvencemmé vált, az a The Rasmus volt. Olyannyira szerettem őket, hogy képes voltam elkezdeni finnül tanulni, még van is valahol egy kis noteszem, tele finn kifejezésekkel. Bevallom, hamar ráuntam, mert a finn egyébként elég nyakatekert nyelv szerintem, másrészt pedig nem sokkal ezután jött a rap-korszakom, ami ugyebár mai napig tartja magát. De, a lényeg, hogy néhány évvel ezelőtt, immár egyetemistaként, ismét visszatértem az északi országokhoz. Épp egy regényt írtam, és ennek kapcsán utánanéztem, hol vannak még a mai világban királyok, még ha csak ceremoniálisan is. Így került a képbe Norvégia, Svédország és Dánia, és az északi kultúra. Olyannyira belemerültem, hogy elkezdtem norvégul tanulni - ami kb. "mission impossible", ugyanis alig lehet normális nyelvkönyvet találni. De azért elég jól ment, megtanultam a kiejtést, személyes névmásokat, számokat, sőt, a himnusz egy részét is. (azóta már a kanadait mondhatni fújom kívülről, annyit hallottam a jégkorong mérkőzések elején :))

Ja, vi elsker dette landet... (igen, mi szeretjük ezt azt országot)

De aztán ez is alábbmaradt, főleg időhiány miatt, hiszen ekkor még javában a héber és görög írásmagyarázatot bűvöltem, plusz angol szakfordítást is kötelező volt csinálni, és úgy éreztem, ennyi idegennyelv bőven elég az életembe.

Viszont, néhány hónappal később megérkezett a jégkorong, az Ottawa Senators személyében, és hát nem titok, mindez milyen hatással volt rám. :) Az egyik hatodéves konzultáción játszottunk egy játékot, aminek az volt a lényege, hogy a terem volt a világ, és el kellett helyezkednünk ott, ahol legszívesebben lennénk - mondanom sem kell, gondolkodás nélkül Ottawához álltam. :) Erik Karlsonnak köszönhetően pedig a svéd nyelv a figyelmem középpontjába került, ami egyébként hasonló, mint a norvég, és hasonlóan nehéz hozzá könyvet beszerezni. De nem adom fel, mint ahogyan azt sem, hogy egyszer majd eljuthatok valamelyik országba. Nem vagyok telhetetlen, úgyhogy az egyik is elég lenne, bár Kanadának jobban örünék, mert akkor biztosan nem hagynám ki Ottawát és a Canadian Tire Centre-t. De ettől függetlenül is, szívesen töltenék el időt valamelyik északi országban. 

Nektek melyik a kedvenc helyetek, országotok a világon? :)

/képek: gocollette.com, hdwallpapers.net, christinehauschild.com/

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |