Hosszabb életet a laptopodnak! - néhány jó tanács :)2017.07.25. 15:37, Gréti
Tudom, tudom. Most már tényleg befejeztem a design-váltogatást. Nem tehetek róla, de egyszerűen nem hagyott nyugodni a tudat, hogy lecseréltem ezt a design-t. Az újjal sem volt különösebb bajom, de valamiért mégis hiányoltam az Erik Karlsson-osat, úgyhogy inkább visszaállítottam. Csak a CSS-en módosítottam kicsit, de egyébként maradt ugyanaz. Szóval, most már teljes a lelki békém. ^^ (Többnyire, mert azért a jövő heti költözés egyre jobbran foglalkoztat...)
Tudom, hogy múlthét hétfőn írtam egy heti előzetest, amit, hááát, nem igazán sikerült betartanom, ugyanis a Sidney Crosby-témán kívül egyikről sem írtam. De ma arra gondoltam, hogy akkor előveszem az egyik múlthétre betervezett témát, mégpedig a laptop rendeltetésszerű használatát illetően.
Oké, lehet erre csak én vagyok ennyire allergiás, de nem tehetek róla, a génjeimben van, hiszen apukám is honlapokat szerkeszt (csak ő komolyabb szinten, mint én), illetve még annak idején informatikát is tanított a suliban, szóval ez ilyen örökség. :) Vagy talán azért is érint érzékenyen ez a téma, mert sokáig kellett várnom az első igazi laptopomra. Gimis koromban ugyebár még nem volt ilyen felkapott, nekünk is csak asztali gép volt otthon, aztán amikor egyetemre kerültem, akkor szembesültem vele, hogy körülöttem mindenkinek laptopja van. Először apától megkaptam az ő régi laptopját, egy ezüst színű Fujitsu Siemens modell volt, szegényt ha bekapcsoltam, olyan hangja volt, mint egy fúrógépnek, úgyhogy természetesen nem tudtam használni. Ráadásul XP volt rajta, és amikor az egyik évfolyamtársam meghallotta a bejelentkező hangot, akkor elkezdte gúnyosan, hogy "te jó ég, még van, aki XP-t használ?!" Aztán 2.-ban lett egy IBM laptopom, ami szintén már 10 éves volt, és úgy került hozzám, hogy apa munkahelyén leselejtezték ezeket a régi modelleket, így elhozott nekem egyet. Ez nem volt hangos, sőt, igazából egész jól ment, de persze emiatt is lenéztek a többiek, az viszont már bosszantotta őket, hogy az én 10 éves laptopomon ment a Windows 8, az ő új modelljeiken pedig nem. Na, szóval, az első 2 évet mondhatni, hogy laptop nélkül csináltam végig az egyetemen, mert ezeken a régi laptopokon nem sok mindent lehetett kezdeni, bár az IBM még viszonylag használható volt. Aztán, a 21. születésnapomra kaptam meg életem első saját laptopját: Acer Aspire V5-132P. (A képen látható!) Annak idején úgy hívtam, hogy "Acer, az új családtag", és még most is annak érzem. Számomra ez sokkal több, mint egy egyszerű laptop. Talán azért is, mert olyan sokat vártam rá, de szinte megszállottként vigyázok rá. Idén augusztusban lesz 3 éves, és azt mondhatom, hogy még semmi komolyabb baja nem volt, leszámítva 1-2 lefagyást, de az belefér. :) Nagyon szeretem, mert közepes méretű, tehát nem az a nagy, de nem is a kicsi modell, hanem a kettő között, ráadásul érintőképernyős, a billentyűzete pedig világít, és nem műanyag. Igaz, hogy a belső memóriája csak 4GB, de nekem ez bőven elég, valamint az akkumulátorára is oda kell figyelni, mert nem bírja olyan sokáig áram nélkül, mint a nagyobb laptopok. De, egyébként sem lenne szabad huzamosabb ideig töltő nélkül használni a gépeket. És akkor itt át is térnék arra a néhány jótanácsra, ami az évek alatt megfogalmazódott bennem a laptop használatát illetően:
1. Ha csak teheted, ne használd áramforrás nélkül! Persze, van olyan helyzet, amikor nincs lehetőség töltőre rakni a gépet. Én is szoktam csak úgy natúrban használni, pl. a vonaton, de ez alapvetően nem tesz jót neki. Ugyanis, ha sokszor használod áram nélkül, az megviseli az akkumulátorát, és egyre kevesebb ideig fogja bírni áramforrás nélkül. Márpedig, szükséghelyzet bármikor adódhat, és jó lenne, ha akkor is működőképes lenne, nem igaz? :)
2. Ne hagyd, hogy csontig lemerüljön! Soha. Egyszer sem. Még véletlenü sem. Hacsak nem akarod kinyírni szegényt.
3. Ne húzogasd ki-be a konnektorból, ha 100%-ra feltöltődött! A koliban sokan ezt csinálták, aztán csodálkoztak, hogy gyakran lefagyott a gépük. Értem én, hogy energiatakarékosság, meg minden, de ha idő előtt le kell cserélned a laptopod, akkor nem sokat spóroltál...
4. Mindig tegyél alá valamit! Ó, hányan nézték úgy a filmet, hogy a laptopot lazán az ágyra tették... aztán csodálkoztak, hogy úgy szól, mint egy traktor. Ha már az ágyon akarsz gépezni, akkor mindig tegyél alá valamit, pl. egy könyvet, vagy mappát. Az a lényeg, hogy a laptop szellőzője ne menjen tele porral, márpedig ha csak úgy lerakod az ágyra, akkor ez könnyen megtörténhet. És, ezeket a mi laptopokat már nem is olyan könnyű szétszedni kitisztítás céljából.
5. Ne kapcsold ki túl gyakran! Főleg ne minden használat után. Bőven elég heti 1-2-szer, ennyiszer viszont legyen kikapcsolva, különben átesel a ló túloldalára. Egyébként bőven elég, ha alvó módban hagyod.
6. Ha lefagy, ne nyomd hosszan a kikapcsológombot! Ez a legrosszabb, amit tehetünk. Oké, van olyan, hogy nincs más megoldás, de ez legyen csak a vésztartalék. A legtöbb esetben csak türelmesnek kell lenni, a lefagyás csak pillanatnyi állapot. Nem kell egyből ilyen drasztikus módszerekhez folyamodni, különben hamar a kárát láthatjuk.
7. Ne üsd túl erősen a billentyűzetet! Oké, erre talán tényleg nagyon allergiás vagyok, de én képes vagyok rászólni bárkire, aki erősebben üti le a laptopom billentyűit. Talán csak kis apróságnak tűnik, de szerintem nagyon fontos, hogy erre is odafigyeljünk. A billentyűzet is könnyen elromolhat...
Ezen kívül persze még számos módon oda lehet és kell is figyelni a laptopunkra, pl. ne töltsünk le rá mindenhonnan mindenféle tartalmakat, vigyázzunk az idegen pendrive-okkal, figyeljünk oda a tárhely telítettségére, és természetesen a frissítésekre is. Természetesen nem állt szándékomban senkit sem kioktatni, csak puszta jótanácsoknak szántam, ugyanis ezek olyan kis apróságok, amelyeket gyakran nem is szándékosan rontunk el, azonban ha kicsit odafigyelnük rájuk, akkor nem csak a laptopunknak teszünk jót, hanem önmagunknak, és a pénztárcánknak is. :)
|