Ismeritek azt az érzést, amikor úgy tűnik, a világ darabokra hullik körülöttetek?
Nem kell megijedni, nem történt semmi komoly. De, a maga nemében mégis sokkolt ez az egész. Mert erre egyáltalán, de tényleg egyáltalán nem számítottam. Vagy talán csak reménykedtem, hogy nem következik be. Sőt, egyszerűen el sem tudtam volna képzelni. És most mégis itt van. Megtörtént.

Erik Karlsson elhagyja az Ottawa Senators-t, és a San José Sharks-nál folytatja pályafutását. 

Az első kérdés, ami ott cikázott a fejemben, mint valami őrült villám: miért? Miért? MIÉRT?

Miért kell elmennie, miért hagyja ott a csapatot, miért hullik darabjaira az Ottawa Senators? Miért?

Bevallom, először haragudtam rá. Haragudtam mindenkire, aki ebben benne van, már csak azért is, mert időközben kiderült, hogy már majdnem egy éve ment a huzavona, vagyis, Erik Karlsson távozása előre eltervezett, tudatos döntés volt. Legalábbis, a vezetőség részéről. Erik Karlsson azt nyilatkozta, hogy

nagyon szomorú nap ez a számára, és sosem gondolta volna, hogy elhagyja a csapatot és a várost, sőt - mint kiderült, eldöntötték, hogy újjáépítik a csapatot, és ebben a tervben Karlsson valamiért nem kapott helyet.

És erre csak annyit tudok mondani, hogy: mi van?! Pont ő, aki a csapatkapitány volt, aki a Senators egyik ikonikus alakja, aki annyit letett az asztalra, aki a liga egyik legjobb játékosa, ráadásul kétszeres Norris-díjas?  És ha már itt tartunk: pont azt a csapatot áldozzák fel és szórták szét a ligában, amelyik a 2016-17-es szezonban egészen a keleti fináléig eljutott?! Ebben nincs logika. 

Persze, tisztában vagyok vele, hogy ez nem a világvége, és nem is erre utalt a drámai kezdés. Tényleg ledöbbentem, amikor olvastam a hírt, és igen, nagyon elszomorított. De, tudom, hogy mindennek célja van, és semmi sem történik ok nélkül. Szóval, bizonyára nem hullik darabjaira a csapat, hanem remélhetőleg ez valóban az újjépülés fájdalma, amit nem lehet elkerülni, amire szükség van ahhoz, hogy célba érjenek, és azzá válhassanak, akivé kell, vagyis egy sikeres, nagyra becsült csapattá. Mert valami kétségkívül elromlott közöttük. Ilyenkor sajnálom nagyon, hogy az előző szezonban nem követtem nyomon az eseményeket, de most már kezdenek összeállni a részletek egy egésszé, és kezdem belátni, hogy olyan formában tarthatatlan volt ez az állapot. A változás, mondhatni, a levegőben volt. 

Tényleg nagyon sajnálom, hogy így alakult, és Erik Karlsson egy másik csapathoz került át. Nagyon fog hiányozni, de azt kívánom, hogy találja meg a helyét a San José színeiben, és érezze jól magát, mert csapattól függetlenül továbbra is a második számú kedvencem marad. Vannak dolgok, amiken nem tud változtatni semmi és senki, és ez pont egy olyan dolog. :)
Ami pedig a Senators-t illeti, nost, kíváncsian várom, hogy ki lesz az új csapatkapitány, mert a listában még csak az assziszt poszt van jelölve Stone neve alatt. Vagy az lesz, hogy őt emelik fel kapitányi rangra, vagy valaki mást választanak, de én mindenképpen egy olyan játékost tudnék elképzelni erre a pozícióra, aki már régóta tagja a csapatnak. Oké, nem titkolom, hogy Pageau-nak nagyon örülnék, de nem élem bele magam. Majd minden kiderül a maga idejében. :)

/forrás: nhl.com/

Sziasztok! Nagyon régen jelentkeztem, mármint önmagamhoz képest, mert ha azt nézzük, "csak" kb. egy hónapja volt, hogy utoljára írtam. Időközben lezárult a gyakorlati évem, és kezdetét vette az igazi munka, úgyhogy volt mivel foglalkoznom. Az elmúlt hét például bűnbánati hét volt, mivel a huszadikai új kenyér ünnepén mindig úrvacsorázunk. Tegnap éppen ezért eléggé elfáradtam, de úgy kellemesen, kellően kidolgoztam magam, de ami a legjobb volt, hogy kereszteltem is. Annyira felemelő élmény volt, hogy én szolgáltathattam ki a keresztséget egy kisgyereknek - történetesen egy kisfiúnak, aki nagyon aranyos volt. :) Szóval, most már úgy érzem, sikerült megérkeznem lelkileg is az új helyemre, kezdem felvenni a ritmust, ezt mutatja az is, hogy tegnap este eszembe jutott, hogy megnézem már, mi újság az Ottawa Senators háza táján. Szégyellem magam, de rá kellett jönnöm, hogy a múlt szezonban nagyon ehanyagoltam őket, nem is tudom, nevezhetem-e magam rajongónak... :( De mindegy, ezen most nem emésztem magam. Már csak azért sem, mert döbbenten láttam, micsoda botrány van a csapat körül.
Az egész ott kezdődött, hogy múlt hónapban Hoffman átigazolt a Florida Panthers csapatához. Bánkódtam is miatta nagyon, és még most sem vigasztalódtam meg, mert ő volt az egyik kedvencem, sőt, számomra ikonikus alakja volt a csapatnak - nem véletlenül, hiszen itt kezdte NHL karrierjét, ráadásul az elmúlt két szezonban ő produkálta a legnagyobb fejlődést. Ezért sem értettem, hogy miért ment el? Mindenesetre nem szándékoztam bogozni ezt az egészet, viszont terveztem, hogy írok róla egy bejegyzést, amihez ugyebár elkezdtem képeket keresgetni róla. Na, és ekkor találtam szemben magam a valósággal.

Ilyen pillanatot valószínűleg többet már nem fogunk látni... (fotó: thestar.com)

Először nem értettem, miért hozza ki Karlsson és a felesége fényképeit is Hoffman neve alatt, úgyhogy már muszáj voltam rákattintani egyre - és akkor döbbentem le igazán. Lehet emlékeztek rá, hogy korábban írtam arról, hogy Karlssonék kisbabája halva született. És állítólag Hoffman menyasszonya interneten minősíthetetlen stílusban írt erről az egészről (értsd: kárörvendő, gyűlölködő, stb.), amiért Karlssonék feljelentették őt zaklatás vádjával. Hoffman és a menyasszonya mindent tagadott, így tehát megromlott az egyébként nagyon jó viszony Karlsson és Hoffman között, sőt, mindez a csapatszellemnek sem tett túl jót, így pedig, hogy mentsék a helyzetet, eladták Hoffman-t. Először a San José Sharks vette meg, de ők alig pár óra múlva tovább is passzolták, úgyhogy a Florida Panthers kapott az alkalmon, és megszerezte magának - ha jól értelmeztem, potom pénzért - mert hát ahhoz kétség sem férhet, hogy Hoffman kivételes tehetség. Ezeknek tudatában most már még jobban sajnálom Hoffman-t, bár természetesen nem ismerem a pontos részleteket, és nyilván azt sem tudom, milyen ember a hétköznapokban, csak azt láttam eddig, hogy a pályán kivételesen jól teljesített, és a csapatnak is oszlopos tagja volt. Azt is hozzátették a cikkekben, hogy Karlssonék nyilván nem ok nélkül tettek feljelentést, és ebben azért lehet valami. Eszembe jutott egyébként, amit az egyik egyetemi tanárom mondott, amikor a Királyok könyvét vettük, vagyis hogy a nagy erős és határozott férfiak mögött is mindig ott van a nő... És igen, itt is pontosan ez a helyzet, bár most nyilván magam ellen is beszélek, elvégre én is nő vagyok. De azért ha belegondolunk, olyan igazságtalan és értelmetlen ez így, bár ha tényleg igazak ezek a vádak, akkor teljesen érthető az egész. Bizonyos szinten még az is érthető, hogy Hoffman védte a menyasszonyát, de nem tudom... Az tényleg nagyon rossz, hogy ez ennyire begyűrűzött a csapatba, és robbantott, mint egy kézigránát. Mondjuk, halkan megjegyzem, hogy ez az egész eset további kérdéseket is felvet, pl. hogy nem lett volna esetleg más megoldás? És hogy milyen csapat-összetartásról beszéletünk így, ha egyből azt választotta a vezérigazgató, hogy eladják Hoffman-t? Jó, mondjuk állítólag a Senators is kivizsgálta ezt az ügyet, de akkor is, nekem ez az egész valahogy nem kerek. Valamelyik cikkben egyébként már olyanokat is írtak, hogy Karlsson is el akar menni a csapattól, és az köztudott, hogy Stone csak egyéves szerződést írt alá, szóval nem tudom, mi lesz velük. Az a baj, hogy a 2016/17-es szezonban tényleg nagyon jó csapat jött össze, de ezekből már alig vannak páran. Lehet, hogy teljesen új arculatra lesz szükség, nem tudom. Azt mondjuk nem tudom elképzelni, hogy Karlsson átigazol, mert ha egyszer itt már csapatkapitány, máshol nyilván nem kezdhetne ebből a pozícióból, és azt nem biztos, hogy elvállalná. De majd kiderül. Hoffman nélkül persze már semmi nem lesz ugyanolyan. De azért kívánom neki, hogy érezze jól magát az új helyén, rendeződjenek a dolgai, és mindez ne befolyásolja negatívan a karrierjét, hiszen az eddigi ismereteim alapján nekem egyértelmű a vétlensége, a tehetsége pedig vitathatatlan. Az nem lehet, hogy egy ilyen miatt derékba törjön a karrierje. 

Sziasztok! Bevallom, már jó ideje gondolkodom, hogy összedobok valami hasonlót, hát most sikerült is megvalósítanom. :) Szóval, készítettem egy kvízt, mégpedig az Ottawa Senators-al kapcsolatban. Életem első kvíze, szóval ha esetleg valami hibát észleltek benne, akkor emiatt lehet. :) Ha egy kis kikapcsolódásra vágytok, nyugodtan töltsétek ki, teszteljétek le, mennyire ismeritek a csapatot, és ha van kedvetek, írjátok meg az eredményt kommentben, hiszen ez nekem is egyfajta visszajelzés. :) Jó szórakozást! ^^

Sziasztok! Itt a hosszú hétvége - már akinek, mert egy lelkész-jelöltnek a vasárnap mindig vasárnap, ugyebár. :) De azért mégiscsak jól fog jönni a tanításmentes hétfő, mert kedden egyébként sincs hittanórám. A Facebook ma reggel kiadott egy emléket, mely szerint pont ma van egy éve, hogy leadtam a szakdolgozatomat. Hogy telik az idő, és mennyi minden változott azóta... talán még én magam is. Sőt, egészen biztosan változtam. De hát, ez az élet, folyamatos változások sorozata, nekünk pedig fel kell venni a ritmust - még szerencse, hogy az ember állítólag képes az alkalmazkodásra, igaz, van, akinek ez könnyebben megy, és van, akinek nehezebben. Mai bejegyzésem főszereplője az előbbiek táborát erősíti, hiszen miután majdnem 10 év elteltével csapatot váltott, szinte elsőre beilleszkedett új társai közé. Nem más ő, mint Matt Duchene, az Ottawa Senators alig fél éve leszerződtetett 27 éves centerjátékosa. 

1991. november 16.-án született Kanadában, Haliburton városában. 2009-ben, 18 évesen kezdődött el NHL karrierje, amikor is 3. helyről draftolta a Colorado Avalanche. Ez év október elsején debütált a San Jose Sharks elleni mérkőzésen, és meg is szerezte első NHL gólját egy asszisztnak köszönhetően, október 17.-én pedig első NHL gólját zsebelhette be. Rögtön másnap bejelentették, hogy Duchene az egész szezont az Avalanche csapatában fogja tölteni, tehát innentől kezdve maga mögött hagyta a junior-szintet. 
Ezt követően Duchene ontotta magából a gólokat: 2009. novemberében a Tampa Bay elleni mérkőzésen 2 gólt lőtt a 3-ból, decemberben aztán ismét két gólt lőtt a Florida Panthers elleni meccsen, ezzel pedig rögtön 3 pontot is szerzett, így ráadásul rekordot állított fel, hiszen 1995 óta nem volt arra példa, hogy 18 éves játékos iylet produkáljon a jégen. Ennek köszönhetően Duchene lett 2009. decemberében a hónap NHL-újonca.
2010-ben neki köszönhetően jutott be az Avalanche a rájátszásokba 2008 óta, valamint még ebben az évben beválasztották az NHL All-Rookie csapatához, mivel az év újoncai között első helyen állt, és harmadikként jelölték a Calder-emlékkupára, mely az év legjobb újoncának járó elismerés. Néhány hónappal később már az All-Star csapatba is beválogatták, e verseny során pedig ő lett az első olyan játékost, aki büntetőt adhatott. 

2011. január 26.-án, 20 évesen megszerezte 100. NHL pontját a Phoenix Coyotes elleni mérkőzésen szerzett góljával. 

A 2011-es szezont azonban már nem tudta úgy befejezni, ahogyan szerette volna, mivel előbb a bal térde, majd a jobb bokája is megsérült. 

Hoffman-hoz hasonlóan Duchene korlátozott státuszú szabadügynökként 2012-ben aláírt egy 2 éves 7 millió dolláros szerződést a Colorado Avalanche csapatával, azonban a 2012-13-as NHL-zárolás miatt 2 hónapra leszerződött a svéd Frölunda HC csapatához is. Miután lejárt a 2 hónap, Duchene nem hosszabbított, de továbbra is Európában maradt, és egy havi szerződést írt alá a Svájci Nemzeti Liga HC Ambri-Piotta csapatával. 2013. január 7.-én tért vissza az NHL-be, és ez év nyarán 5 éves szerződést írt alá a Colorado csapatával.
A 2017-18-as szezon aztán változást hozott Duchene életében. Bár a szezont a Colorado Avalanche színeiben kezdte, azonban az Ottawa Senators, a Nashville Predators és a Colorado Avalanche kereskedni kezdett egymással, melynek keretén belül az Avalanche második körben két játékost szerzett a Nashville Predators-tól, első körben pedig szintén kettőt a Senators-tól; a Predators elvitte Kyle Turris-t a Senators-tól, a Senators pedig játékosai közé fogadta Matt Duchene 95-ös számú centerjátékost.

Mindezek mellett fontos még megjegyezni, hogy Duchene elkötelezett keresztyén, a Hockey Ministries International tagja (ez egy keresztyén szervezet, amelynek célja megmutatni, hogy a hit nincs épülethez kötve, hanem akár egy jégpályán is lehet közvetíteni Jézus Krisztus üzenetét az emberek számára.)

Új játékosnak lenni egy jól összeszokott csapatban, ráadásul ott hagyni az előző csapatot, ahová majdnem 10 évig tartozott az ember - nem lehet könnyű. Matt Duchene-nek azonban sikerült a beilleszkedés, mégpedig példamutató módon. Az idei szezon újonnan átvett játékosai közül ő az egyetlen, aki megmaradt a Senators-ban, sőt, a szezon záró mérkőzésein már csapatkapitány-helyettesként léphetett a pályára. A fotókon és videókon is jól látni, hogy társai befogadták, eredményei pedig szintén őt igazolják: 23 góljával ő vezeti a tabellát, 26 asszisztjával és 49 pontjával pedig a 4 legjobb játékos között szerepel a neve Erik Karlsson, Mark Stone és Mike Hoffman mellett. Duchene jó példája annak, hogy bárhol sikereket érhetünk el és érvényesülhetünk, ha tisztában vagyunk erősségeinkkel és képességeinkkel, és tudunk alkalmazkodni - persze csak akkor, ha mindez kölcsönös, bár a Senators esetében ez nyilván nem is volt kérdés. :) És ugye, hogy a jégkorong sem csak egy durva sport, hiszen számos játékos a HMI tagja. 

Sziasztok! Ma szeretném folytatni a motiváló-sorozatot, melynek immár a 4. részénél járunk. A mai bejegyzésben egy másik, számomra nagyon kedves játékost szeretnék bemutatni, mégpedig Mike Hoffman-t, a Senators 68-as számú támadóját. (A képen még a Binghamton Senators 27-es számú játékosaként, mint csapatkapitány-helyettes szerepel.)

Mike Hoffman kanadai származású, 1989. novemberében született Kithcener-ben, Ontario tartományban. NHL karrierje 2010-en kezdődött, amikor is részt vett az Ottawa Senators nyári edzőtáborában, ahol olyan jól szerepelt, hogy aláírtak vele egy belépési szerződést. Egyelőre azonban be kellett érnie a Binghamton Senators-szal, vagyis az AHL csapattal. Itt szép eredményeket ért el, többek között tagja volt a a 2011-es Calder-kupa győztes csapatának. 
2011. decemberében aztán felhívták Ottawába. Első NHL meccsét a Carolina Hurricanes csapata ellen játszotta, azonban NHL pályafutáa nem indult túl fényesen, mivel egyáltalán nem szerzett pontot. Vissza is tért a Binghamton-hoz, és a 2012-13-as szezont ott töltötte. Úgy tűnt, még nem érett meg eléggé az NHL-re, ugyanis az AHL csapat vezető gólszerzője volt - azonban mielőtt szerepelhetett volna az AHL All Star-ban, eltörte a kulcscsontját. Ezután még három meccset játszott az Ottawával, mielőtt ismét megsebesült volna, így a szezon végét, beleértve a rájátszásokat is, kénytelen volt kihagyni.
A következő szezont ismét a Binghamton-nál kezdte, azonban felhívták Ottawába, miután 26 pontot szerzett 21 játék ideje alatt, ezzel a második legmagasabb pontszámot produkálta az AHL-ben. Ezt követően kis időre még visszatért a Binghamton-hoz, majd 2014-ben véglegesen az Ottawánál maradt. Ugyanebben az évben 27 góljával már a csapat élén állt, valamint beválasztották az NHL All-Star-ba is. 
Hoffman a 2014-15-ös szezonban korlátozott státuszú szabadügynök lett (RFA), ami azt jelenti, hogy "szabadon tárgyalhat bármely csapattal, azonban, ha megegyezik egy másik csapattal, amely különbözik előző csapatától, akkor az előző csapatnak joga van arra, hogy az ajánlatot adó csapatéval a fő feltételeiben megegyező szerződésajánlatot tegyen (matchelési jog), és ezáltal megtartsa a játékost, illetve ha nem matcheli az ajánlatot, akkor elveszíti volt játékosát, de kompenzációra jogosult lehet." (bowl.hu) Hoffman tehát ajánlatot kapott a Senators-tól, és végül megegyeztek egy egyéves, 2 millió dolláros szerződésben. Hoffman a 2015-16-os szezon végére ismét RFA játékos lett, azonban ekkor már egy négyéves szerződést írtak alá vele. 

Mike Hoffman a feltörekvő tehetség, aki mára a Senators egyik legjobb játékosává vált. Az idei szezonban minden meccsen részt vett, vagyis összesen 82 mérkőzésen játszott, 22 góljával a 2. helyen áll (az első helyen Matt Duchene és Ryan Dzingel osztoznak 23 góllal), valamint 34 asszisztot adott, és összesen 56 pontot szerzett. Hoffman a tavalyi szezonban olyan jól teljesített, hogy a világsajtó is foglalkozott vele, hiszen szemlátomást szárnyalni kezdett, tavaly nyáron pedig, amikor a Vegas Golden Knights minden csapatból átvett egy-egy játékost, Hoffman neve már a Senators védett tagjai között szerepelt. Mike Hoffman tehát jó példája annak, hogy még ha bizonytalan is az életünk, vagy esetleg folyamatos ingázásnak vagyunk kitéve, akkor is lehet fejlődni, csak küzdeni, és mindenekelőtt akarni kell, mindeközben pedig biztosnak kell lennünk önmagunkban, tudva azt, hogy egyszer majd a mi időnk is eljön.