Nem, nem valami ezoterikus szöveget szeretnék ide írni. Kezembe akadt egy könyv, amit tizennégy éves koromban kaptam a nagyszüleimtől. A címe: "A bölcsesség szavai". Akkoriban elég nehéz időszakon mentem keresztül, főleg a szüleim válása miatt, de hát egyébként sem könnyű az ember lányának tizennégy évesnek lenni. :) Sokat olvasgattam akkoriban ezt a kis könyvecskét, be is tört a gerince mentén. Akkor még nem hittem volna, hogy valaha ismét aktuális lesz az az idézet, ami akkor olyan sokat segített nekem.
"A BOLDOGSÁG AZ, AMIKOR ÖSSZHANGBAN VAN EGYMÁSSAL AZ, AMIT GONDOLSZ, AMIT MONDASZ ÉS AMIT TESZEL."

Sokszor állunk döntés előtt életünk során. Vagy nem is kellene döntenünk, csak mások véleménye alapján úgy érezzük, mégis lépnünk kell. A kívülállók észrevételei segítségül lehetnek, ám nem elég. Ha nagy a nyomás, dönthetünk könnyelműen és hirtelen - az eszünk alapján. De egy idő után úgyis belátjuk, hogy a szívünk mást súgott. 
Azt mondják, hogy a szív nem jó tanácsadó. Manapság mindenki olyan reális. Mondom ezt úgy, hogy én is annak tartom magam. Nem élek álomvilágban. Sokszor túlságosan is földhözragadt vagyok, és sokszor nem merem elengedni magam. De itt most nem is erről van szó. Hanem arról, hogy ha döntenünk kell, akkor legyen a helyén a szívünk. Semmi más nem számít. Mert ha helyén van a szívünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy jól döntünk. Vagy éppen a két rossz közül a kevésbé rosszat választjuk. Az életben mindig kockáztatni kell, vagy így, vagy úgy. És vannak helyzetek, amikor nincs jó döntés. De lépni kell. Vagy éppen nem is kell, csak azt hisszük. Ha a szívünk a helyén van, nem dönthetünk rosszul. És honnan tudhatjuk, hogy helyén van a szívünk? Onnan, hogy összhangban van egymással:
- amit gondolunk
- amit mondunk
- amit teszünk