Akik ismernek, és követnek egy ideje, azok bizonyára most értetlenkedve állnak ezen bejegyzésem előtt. Hiszen Sidney Crosby nem a szívem csücske, ez tény, de akkor mégis, miért írok most róla? Adtam neki egy esélyt, mert úgy voltam vele, hogy ennyit megérdemel. Már csak azért is, mert tagja a Tripla Arany Klubnak (vagyis csapatkapitányként nyert világbajnoki-, olimpiai aranyat, ill. Stanley-kupát), és mert 2017-ben ő lett a legértékesebb NHL játékos. Mondjuk, ez utóbbival vitatkoznék, de most megpróbálok elvonatkoztatni a "sérelmeimtől", és először is objektíven szeretném bemutatni, kicsoda is Sidney Crosby.

Röviden az életéről: '87. agusztus 7.-én született Új-Skóciában (tehát, innen a 87-es szám, és ráadásul van egy közös pontunk, mivel én meg augusztus 4.-én születtem, igaz, hat évvel később). Édesapja a Verdon Junior Canadien csapatában volt kapus, de sosem jutott az NHL-ben (na, de azért mégiscsak van megvan az az ismeretség...). Crosby állítólag már két éves korában elkezdett érdeklődni a jégkorong iránt, gyerekként Montreal Canadiens rajongó volt. Már az első NHL szezonja alatt megírták önéletrajzi könyvét, ami azért érdekes, mert ez 2005-ben történt, amikor Crosby csupán 18 éves volt. További érdekesség, hogy első helyről draftolta a Pittsburgh Penguins, ugyanebben az évben, és azóta a Pingvinek centerjátékosa, és időközben csapatkapitány is lett. Mindezek tehát azt mutatják, hogy tehetséges. Ami tény. Crosby nyilván egy nagyon tehetséges játékos - de nem a legtehetségesebb!
Rászántam a délutánomat, és megnéztem több videót is róla és a játékáról. Mindeközben végig igyekeztem objektív maradni, de innentől kezdve akarva-akaratlanul is át fogok csúszni a szubjektivitás talajára. Crosby erőssége abban áll, hogy nagyon jól tudja "behajtani" (deflection) a korongot a kapuba, illetve mesterien ért az ún. fonák ütéshez (backhand). Az előbbi annyit tesz a gyakorlatban, hogy mindig a kapunál várja a korongot, közvetlenül a kapus mellett (ez nem szabálytalan kicsit?!), és amikor jön a passz, ő lazán rásegít, általában csak egy egészen apró kis mozdulattal. Nem azt mondom, mert tényleg vannak szép góljai, de ezek igen ritkák, (az idei rájátszzások alatt például kifejezetten gyengén teljesített) legalábbis azokban a videókban, amiket én láttam. Ráadásul, ami megütötte a fülemet, az az volt, hogy azt is az ő góljának tulajdonítják, amit ő segít be közvetlenül a kapuba, de azt is, amihez csak asszisztál. Ez pedig szerintem igazságtalanság. Mert, mint mondtam, tehetséges játékos, de nem az egyetlen, és legkevésbé a legtehetségesebb. Különösebb rendkívüli mozdulatokat eddig nem tapasztaltam tőle az eddig látottak alapján. Ugyanilyen ügyesen pl. Pageau is képes besegíteni a korongot a kapuba. Mert bizonyára ez egy center játékos dolga. Ennyi. De azért olyat még nem láttam Crosby-tól, hogy szinte félpályáról egy mozdulattal beküldene egy gólt - amit viszont jó pár Ottawástól láttunk már, pl. Karlsson-tól, Borowiecki-től, vagy Ceci-től.
Ezek tehát a tények, az, hogy ő milyen játékos. Na de milyen emberileg? Úgy értem, nyilván nem ismerem személyesen, de az sokat elárul, ahogyan a pályán mozog, hogyan a csapattársaival bánik, ahogyan reagál dolgokra. Erről már többször írtam, hogy szerintem a Pittsburgh Penguins-nek az a legnagyobb hibája, hogy nem igazi csapat, mert teljesen Crosby személyére korlátozódnak. Tőle indul ki és hozzá vezet minden. Ez pedig nem jó. Ráadásul, Crosby győzelem-vágya annyira hajtja őket, hogy ettől erőszakosak lesznek. És ezt nem csak én mondom, hanem pl. anyukám is, aki aztán abszolút hozzá nem értő, tehát teljesen elfogulatlan, de amikor múltkor csak belenézett az egyik Senators-Penguins meccsbe, még neki is feltűnt, mennyire erőszakosak a Pingvinek. De amivel Crosby végképp elvágta magát nálam, az az volt, amikor az egyik meccsen úgy kézen vágta Marc Methot-ot az ütőjével, hogy annak leszakadt az ujja, Crosby pedig csak vigyorogva a vállát vonogatta, és ami a legdurvább, hogy semmit nem kapott érte: se pénzbírságot, se fegyelmit, semmit. (Bár, ha belegondolok, ez igazából nem az ő hibája, de ebbe inkább ne menjünk bele) Bárki mondjon bármit, de ez akkor sem volt etikus. Ha más csinálta volna, akkor akár még ki is zárták vola, mert bár a jégkorongban sok mindent eltűrnek, de ezt nem. És nem is lett volna szabad. De mindennek a teteje az, hogy ez az idei szezonban történt, és ezek után Crosby-t választott meg az NHL az év legértékesebb játékosának. De hát, mit csodálkozok? Hiszen az egész világ ilyen. Az érvényesül, akinek ismeretsége van, aki jól helyezkedik, akitől valamiért tartanak (de ki tudja, miért?). És Crosby nyilván közel ül a tűzhöz, ha egy ilyet elnéztek neki - és még ki tudja, mennyi mindent, amiről nem tudok, de talán inkább nem is akarok. Az esélyt megkapta tőlem, a véleményem pedig a következő: tehetséges játékos, de nem egyedülálló. De mindegy, a tények tények maradnak: Sidney Crosby annak ellenére, hogy még 30 éves sincs, szép karriert futott be, úgy, hogy mindezt 18 évesen kezdte, és azért nem sokakat választanak be első helyről az NHL-be, az is igaz.
Mindenesetre nagy kár, hogy így elpazarolja a tehetségét. Mert amúgy nem lenne vele semmi baj, hiszen alapvetően szimpatikus kisugárzása lenne. És hát, az is jelent valamit, hogy a Facebook-on a Pittsburgh Penguins az egyik olyan csapat, amelyiknek a legtöbb lájkolója van, és hát az is magáért beszél, hogy immár soroztban másodjra nyerték meg a Stanley-kupát, de... Szóval, lehetnének ők jó csapat, és Crosby lehetne jó csapatkapitány, és abszolút megnyerő és szimpatikus játékos, de mégsem az. Mert ezzel a stílusával, ha nem is mindenkit, de sokakat "elvadít" maga mellől. És ezért nagy kár, mert amúgy lehetne ez másképp is. De hát, nyilván neki más a fontossági sorrend. Vagy nem tudom. De "mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?" Mit ér a győzelem, ha közben feladom önmagam?
Ezt azért egyszer szívesen megkérdezném tőle. Nem bántásképp, csak úgy. Mert érdekelne, mi játszódik le a lelkében. :) (Tényleg, milyen lenne egy "sport-lelkipásztor", aki a sportolókat lelkigondozza? :))

Ezen a linken a fonák-ütéseiről láthattok egy összeállítást: CROSBY_BACKHAND, itt pedig a "behajtásairól": CROSBY_DEFLECTION