HFC-mozgalom2017.11.06. 21:40, Gréti
Sziasztok! Arra gondoltam, hogy ha már jégkorong, akkor megmutatom nektek ennek a sportágnak egy másik oldalát is, ez pedig nem más, mint a Hockey Fights Cancer, amelyről bővebben IDE kattintva olvashattok angolul, de most magyarul összefoglalom röviden a lényegét: az NHL csapatok mindegyike lila mezbe öltözik, ezzel is kifejezve, hogy egységben, egymással karöltve ("one jersey, one fight") harcolnak a rák ellen. Úgy gondolom, hogy nagyon jó ez a megmozdulás, mert egyrészt eloszlatja, vagy legalábbis megrendíti a jégkorongosokkal kapcsolatos sztereotípiákat, miszerint ez az egész sport leginkább a durvaságról és a verekedésről szól, másrészt példát statuál arra nézve, hogy a jó cél érdekében, legyen az bármivel kapcsolatos, érdemes, sőt, kell is összefogni, főleg mai világunkban, ahol ismét kezdenek "farkastörvények" uralkodni. A rák pedig egy olyan betegség, ami sajnos egyre több embert támad meg, és egyre többen küzdenek e kór számtalan fajtájával. Tévedés azt gondolni, hogy mi, hétköznapi emberek nem tehetünk ez ellen semmit. Én legalábbis hiszek abban, hogy már az is rengeteget számít, hogyha lelkileg támogatunk egy ilyen beteget. Ezért is gondoltam arra, hogy népszerűsítem a HFC mozgalmat, amelyhez bárki csatlakozhat, akinek van kedve. Ha érdekelnek a részletek, olvass tovább! :)
Ha csatlakozni szeretnél, a következőket kell tenned:
1. Beilleszted a fenti képet a blogodra/bejegyzésedbe.
2. Röviden leírod, hogy mi az a HFC, belinkelve természetesen az eredeti forrást (X).
3. Annak a blognak a címét is linkeld be, ahol találkoztál ezzel a mozgalommal.
4. Leírod, hogy miért csatlakozol a mozgalomhoz, számodra miért fontos ez az egész.
5. Ha esetleg van személyes tapasztalatod ezzel a betegséggel kapcsolatban, akár közvetlenül, akár közvetetten, azt is írd le.
6. Válassz egy jégkorong csapatot, akinek a színeiben képviseled a HFC-t. (nem kötelező)
7. Írd le, hogy te kiért/miért harcolsz.
Szóval akkor én most ezt el is kezdeném. :) Az első négy pontot kipipálhatom, úgyhogy ugorjunk az ötödikre.
Személyes tapasztalatom van a rákkal kapcsolatban, ugyanis mindkét nagypapám ebben halt meg. Az apukám felőli nagypapámnál még a születésem előtt gégerákot diagnosztizáltak, emiatt el kellett távolítani a hangszálát is, szóval én már nem hallhattam az eredeti hangján beszélni. A csoda a dologban, hogy húsz évig gyakorlatilag tünetmentes volt, de aztán ismét kiújult nála a kór, és 2010-ben el is vitte. Az anyukám felőli nagypapámat ezzel szemben 9 hónap alatt vitte el a betegség, 2011-ben halt meg. Az ő esetében végignéztem a leépülését és a szenvedését, mindössze 17 évesen. Segítettem az ápolásában, amit tudtam, magamon is meglepődve, mert egyszer sem foglalkoztam a látvánnyal, csak azzal, hogy amíg lehet, tartsam benne a lelket, még akkor is, amikor már nem ismert meg minket.
Az általam választott jégkorong csapat (mily meglepő ^^) az Ottawa Senators, és nem csak azért, mert ők a kedvenceim, hanem azért is, mert Anderson felesége, Nicholle a tavalyi szezon során küzdött gégerákkal, és hála Istennek, legyőzte. Anderson a felesége betegsége miatt sok meccset ki is hagyott, hiszen érthető módon vele akart lenni a kezelések alatt, viszont emellett a csapatot sem hanyagolta el, emiatt pedig meg is kapta nyáron a Masterton-emlékkupát, amit azok kapnak, akik sportszerűségükkel, kitartásukkal és a jégkorong iránti elkötelezettségükkel példát mutatnak.
És hogy kiért harcolok? Mindenkiért, aki valamilyen betegséggel küzd. Amíg az ember egészséges, rengeteg vágya van, amikor azonban beüt egy betegség, csak egyetlen vágya lesz: egészségesnek lenni. Múlthéten voltam orvosnál (ugyebár írtam korábban, hogy epehólyag gyulladásom van), és egy biorezonanciás vizsgálaton estem át (ez gyakorlatilag megegyezik az MRI-vel). Nagyon féltem, hogy mit fog kimutatni, de azt hiszem, ez természetes. Kiderült, hogy az epehólyagom még mindig gyulladt, az emésztésem nem megfelelő, a nyirokrendszerem pedig szintén veszélyben van, ráadásul ha nem vigyázok, a jobb vesémmel is lesznek problémák. Plusz, kiderült, hogy allergiás vagyok a tejre, de annak sem a laktóz részére, hanem az ún. kazeinre, tehát sajtot, joghurtot, túrót, stb. ehetek, de tejet, tejszínt és tejport nem. Akkor, amikor ezeket elmondta, nagyon rossz volt, de aztán hazafelé a kocsiban arra gondoltam, milyen szerencse, hogy "csak" ennyi derült ki. Milyen szerencse, hogy nincs komolyabb bajom. Csakhogy, ha azt akarom, hogy ne is legyen, azért tennem kell, méghozzá sürgősen.
Tehát, Érted harcolok, bárhol is legyél, bármilyen betegséggel is küzdjél. Könnyen lehet, hogy nem ismerjük egymást, de harcolok és imádkozom Érted.
|