Nem akarok sablon szövegeket mondani, olyat, aminek sem létjogosultsága, sem realitása. Nem fogok írni "carpe diem"-stílusban, mert ez én rám sem jellemző alapvetően. 

Inkább arra szeretnélek bíztatni először is, hogy ne görcsölj rá. Ha valamit, akkor a szerelmet nem lehet erőltetni. Minél inkább akarod, annál tovább marad távol. Tényleg igaz, hogy amikor egyáltalán nem számítasz rá, akkor betoppan. Ne hajkurászd csak azért, hogy neked is legyen valakid. Főleg ne azért, mert a környezeted már nagy nyomást gyakorol rád. Az, hogy mikor lesz párkapcsolatod és kivel, csak is rád tartozik. Ne szaladj bele valamibe csak azért, mert már türelmetlenek a rokonok/barátok! 
 

Ne keresd magadban a hibát. Igen, lehet, sőt, biztos, hogy valamiben neked is változnod kell. Ki tudja, talán Isten ezért tartja még távol tőled a nagy Őt, hogy így rávilágítson téged a hiányosságaidra. Abba a hibába azonban tényleg ne ess, hogy csak magadban keresed a hibát. Tarts önvizsgálatot, és éld az életed tovább. 

Ne add fel önmagad - se a párkereséskor, se később. Hogy miért nem jó az elején megjátszani magunkat? Azért, mert idővel úgyis kiderül az igazság rólunk, és az nem lenne túl jó, ha a párunk rájönne, hogy neki ez mégsem jön be. Persze, az udvarlási szakaszban mindenki a lehető legjobb arcát mutatja, de azért csak óvatosan! Azt meg főleg ne vállald be, hogy csak azért kezdesz el bulizni, mert úgy látod, a fiatalok többségének az a menő! Hidd el, ha bedugnak egy tekenő alá, akkor is meg fog találni az igazi! :)

Ne görcsölj rá arra sem, hogy "jaj, már huszonöt vagyok". Van olyan ismerősöm, aki negyvenen felül találta meg élete párját, és semmit sem veszített vele, mondjuk úgy, hogy "behozta a lemaradást". Na, ez persze nem vigasz, tudom, csak azt akarom mondani, hogy a szerelem ilyen szinten nincs életkorhoz kötve. Manapság meg már amúgy sem presztizskérdés az, hogy ki mikor házasodik. Ki tudja, talán még nem értél meg a házasságra, és Isten azért várat.

Ne ess azonban a másik végletbe se, vagyis abba, hogy mindenkit visszautasítasz, mert nem éri el álmaid tökélyét. Persze, legyenek elképzeléseid, de azért ha minden fiút Johnny Depp-hez, vagy Vin Diesel-hez hasonlítasz, (fiúk, ti gondoljátok ide a ti nő-ideálotokat) akkor borítékolva van a végeredmény... Maradj a realitások talaján. 

És ha már itt tartunk: merj barátkozni. De csak úgy barátkozni. Ha valaki rád mosolyog, az még nem azt jelenti, hogy ő lesz a férjed/feleséged. Nem kell egyből nagy célokat kitűzni, mert az ijesztő is tud lenni, a másik úgyis megérzi. Csak nyugi! Ismerkedj, barátkozz, beszélgess - és légy résen. Csak lazán! :) (De vigyázz: a barátkozás alatt tényleg CSAK barátkozást értek!)

Igyekeztem nem közhelyesnek hatni. Huszonévesen nagyon nehéz a szinglik élete, de nem reménytelen. Ne vegyen rajtad erőt a csüggedés, ne ess kétségbe! Valójában még rengeteg időd van! Ne elégedetlenkedj azért, ha most nincs párod. Ennek is van valami célja. Tudd, hogy Isten valami nagyszerűt tartogat neked - ebben biztos lehetsz! :) 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés