Van jó pár dolog, amit nem értek a Valentin nappal kapcsolatban. Először is: miért csak ilyenkor kell szeretni egymást? Vagy pontosabban: ilyenkor miért kötelező? A Valentin napnál sokkal nagyobb horderejű ünnep például egy hónap-, vagy évforduló. De vannak olyanok, akik február 14.-én nagyon-nagyon szeretik egymást, az év többi napján viszont....? Nem úgy lenne az igazi, ha minden nap Valentin nap lenne egy kapcsolatban? Az apró kis kedvességek, gesztusok, ezek aranyozzák be két ember közös életét. Nem kellenek nagy dolgok ahhoz, hogy érezzük a szeretetet. 

De még ezzel úgy vagyok, hogy jó, rendben. Na de amit egyszerűen nem tudok megérteni, az a Szürke, Sötét, meg mit tudom én, minek az ötven árnyalata. Szomorú, nagyon, de nagyon szomorú, hogy a XXI. század emberének ez jelenti a Valentin napot! Hogy egy ilyen szép napnak a közös programja az, hogy megnézzük ezt a filmet. Én most úgy beszélek róla, hogy még nem láttam, csak az előzetesét, de annyi is elég volt. Nekem aztán ne reklámozza senki, és ne győzködjön, hogy milyen jó egy olyan film, vagy még inkább, könyv, amit mellesleg az írónő saját bevallása szerint is úgy írt meg, hogy néha odalökött 1-2 mondatot a mobiltelefonjába. Az ilyen számomra felháborító, de az még inkább, hogy mégis bestseller lett. Persze, nem akarom minden áron lehurrogni, mert ennél több információm nincs róla, de nekem ez is éppen elég volt, illetve maga a téma. Sajnos azonban ma mégis nagy kereslet van az ilyen fajta szerelmi ábrázolásra. De ha jobban belegondolunk: ez lenne a szerelem? És mondhatja bárki, hogy ilyen meg olyan jellemfejlődések láthatók a könyvben, meg stb. - szomorú, nagyon szomorú, hogy ez lett a Valentin nap! A szerelem nem egy szürke dolog, és végképp nem sötét! Persze, nem is azt mondom, hogy rózsaszín, de nem ilyen nyomasztó. A szerelem valami egészen más, amit hiszem, hogy nem ezekből a filmekből fogunk megismerni. Hogyha pedig azt hisszük, hogy mégis az a mérce, akkor nagyon tévedünk. Ne hagyjuk már, hogy félrevezessenek minket! Ne hagyjuk már, hogy a külvilág diktálja, hogyan éljük meg a Valentin napot! Miért lenne ilyenkor kötelező elmenni a moziba megnézni ezt a filmet? Miért lenne kötelező ilyenkor óriási rózsacsokrokkal virítani mindenfelé? Azzal nincs semmi baj, hogy ezen a napon is kifejezzük egymás iránti szerelmünket. De nagyon hangsúlyos az "is" szó! Ne csak ezen a napon szeressük egymást, hanem minden nap! Ne csak ezen az egy napon ajándékozzunk, hanem minden nap! És még valami: az ajándékozás nem feltétlenül tárgyi kell, hogy legyen. A kevesebb itt is több. 

De ezzel nem akartam senkit megbántani. Természetesen mindenki úgy ünnepli a Valentin napot, ahogy akarja. Én csak azt látom, hogy manapság nagyon elment egy más irányba ez az ünnep, és számomra a Szürke/Sötét ötven árnyalata volt a hab a tortán. És akkor csodáljuk, hogy sokakban eltorzul kép alakul ki a szerelemmel kapcsolatban? Nagy kár, hogy a két ember közti legszebb kötődést így elcsúfítottuk és félreértelmeztük. Pedig a szerelem, mint már mondtam, nem szürke, nem sötét, de még csak nem is rózsaszín. A szerelemben minden szín megtalálható, és tulajdonképpen a benne levő két fél keveri az árnyalatokat. Van, amikor tényleg kicsit szürkébb, van, amikor sötétebb, de van, amikor egész világos, már-már rózsaszín. De sohasem egyetlen szín. Sőt, nem is szín, hanem inkább érzés. Vagy még inkább döntés. Mert az érzés nem elég. Az érzés nem biztosíték. Persze, lehet enélkül is, sőt, érzelmek híján is működhet valami, de az szerintem nem kapcsolat. Igazi kapcsolat az, amikor az érzések mellé tudatos döntés is társul, ehhez pedig nem is feltétlenül kell eltelnie X időnek. Mert ha komolyan gondoljuk, már az első perctől felelőséget érzünk a másik személyért. 

Szóval, szép ez a Valentin nap, és jó, hogy van. De az még jobb lenne, ha minden nap Valentin nap lenne. De persze, ehhez előbb rá kellene jönnünk a Valentin nap igazi lényegére. Ami viszont kapcsolatonként, sőt, személyenként változó.