Most, hogy immár túl vagyok a zárószigorlaton, végre elkezdhettem gondolkodni a nyári terveimen. Az az igazság, hogy a nyári szünetekkel mindig olyan furcsa viszonyban voltam, mert egyszerűen sosem tudtam kihasználni az ajándékba kapott szabadidőt, főleg azért, mert én alapvetően mindig szerettem iskolába járni, és egy idő után kezdett hiányozni a suli, meg még a tanulás is. (tudom, őrült vagyok :D) Most viszont az a különös helyzet áll fenn, hogy nem tudom, meddig fog tartani a nyaram, merthogy minden attól függ, mikortól kezdődik a gyakorlati évem. Lehet, hogy már augusztus elején költönöm kell, de az is lehet, hogy majd csak augusztus végén. Ráadásul, most nem az iskolapadba fogok visszatérni, hanem egy teljesen új élethelyzetbe csöppenek, amit úgy hívnak, nagybetűs Élet, munkával színesítve. Szóval, ezért is most kicsit máshogy tekintek az előttem álló nyárra, és hát vannak konkrétabb terveim, úgyhogy kezdeném is az első felvonással. :)

A szobám egyébként most úgy néz ki, mint egy kisebb csatatér, mert a cuccaim, amiket hazahoztam a koliból (könyvek, jegyzetek, stb.) itt vannak a polcokon, arra várva, hogy megszelektáljam őket. Neki is veselkedtem ma, de végül arra jutottam, hogy ehhez még fáradt vagyok :D, viszont megálltam a könyvespolcom előtt, és rájöttem, hogy van ott jó pár könyv, amelyek csak arra várnak, hogy elolvassam őket, és hát mi lehetne ehhez jobb időszak, mint a nyár? :)

Az első A burok c. könyv, Stephenie Meyer-től. Ezt a könyvet még gimis koromban kaptam, azt hiszem 11.-es voltam akkor, apa hozta nekem, és nagyon durva, mert még azóta sem jutottam tovább a felénél, pedig már háromszor (!!!) elkezdtem, és filmen is láttam. Nagyon jó történet, csak igazából annyira telített, hogy kicsit nehéz olvasmány. Viszont most már nem menekül, és ha törik, ha szakad, elolvasom a nyáron! :)

Ugyanez a helyzet a Trónok harca 1. részével, bár ezt nem kezdtem el többször, és nem is azért hagytam abba, mert nehéznek találtam. Tavaly karácsonyra kaptam, szintén apától. Alapvetően tetszik a történet, viszont nehéz volt nem elveszíteni a fonalat, mert gyakran váltogatja a nézőpontokat az író, ráadásul gyakorlatilag mindenféle logika nélkül. Ott rontottam el, hogy elkezdtem nézni a sorozatot, ami teljesen kiábrándított, ezután pedig a könyvet is hanyagoltam. De majd most... :)

A következő "áldozatom" az Inferno. Mondanám, hogy a filmet láttam először, de ez nem igaz, ugyanis - szégyen, nem szégyen - nem bírtam végignézni, már az elején ki kellet jönnöm a moziból. Annyira jól megcsinálták ugyanis, hogoy szinte teljesen átvettem a főszereplő állapotát, és emiatt rosszul lettem. A könyv viszont nagyon jó, még úgy is, hogy a helyszíneket én magam nem ismerem, de olyan jól leírja, hogy simán el tudom képzelni. Ráadásul, rövid fejezetek vannak, és mindig olyan zárással, hogy muszáj tovább olvasni. :) Jelenelg a felénél járok.

Könnyedebb vizekre evezve itt van a Gyönyörű sorscsapás c. könyv, amit áprilisban vettem meg a minden-hónapban-egy-könyv elhatározásom részeként. Már a felénél járok, és be fogom fejezni mindenképpen (csakazértis), de hogy őszinte legyek, kicsit csalódtam a sztoriban, mert nem erre számítottam. De még hátha fordít rajta valamit az írónő. :)

Szintén egy Stephenie Meyer könyv, amit a névnapomra kaptam szintén apától (és akkor már nem is kérdés, hogy ő melyik műfajt preferálja :)), A vegyész. Hallottam már róla, nézegettem is a köynvesboltban, de nem tudok róla semmi konkrétabbat, így hát kíváncsian várom, hogy elkezdhessem. :)

A következő könyvet a Tesco-ban lévő könyvkiárusításon vettem, tudjátok, ahol nagyon olcsón lehet hozzájutni könyvekhez, naptárakhoz, stb. Azért ragadta meg a figyelmem, mert VIII. Henrikről szól, és mivel pont az Uralkodónőt nézem, amelyben szerepel Erzsébet királynő is, akinek ugyebár VIII. Henrik volt az apja, meg hát amúgy is szeretem a történelmet, így úgy gondoltam, miért ne? Meg szerintem a borítója is nagyon menő, ha úgy nézzük, már majdnem Szenátor. :D

A Repülj velem c. könyvet szintén egy ilyen könyvkiárusításon vettem, csak nem a Tesco-ban, hanem a Malomparkban. Először a címe tetszett meg, aztán a borítója, aztán elolvastam a hátulján lévő összefoglalót, és megvettem. 500 Ft igazán nem volt pénz érte. Nem hosszú, egy délután alatt elolvasható (gondolom), és ígéretesnek tűnik. 

A legutolsó könyvet a szüleimtől kaptam névnapomra, a Légy jó mindhalálig. Nem emlékszem rá, hogy valaha olvastam volna, pedig tudom, hogy kötelező olvasmány volt annak idején, és én mindet el is olvastam becsületesen. De ez a történet mindig ott motoszkált a fejemben, főleg, mióta egyetemre kerültem - merthogy a debreceni refiben játszódik, úgy tudom, a filmet is a teológia épületében vették fel. Persze, azt tudom, hogy miről szól a történet, így valószínűleg ezt nem mostanában fogom elkezdeni, hanem majd egy arra megfelelő pillanatomban. :)