Hogyan �rj �gy, hogy k�zben ZH-ra kell tanulnod? Ma ezt tapasztalhattam meg, �s a neh�zs�g nem is a mennyis�gben volt, hanem a tartalomban. Mert le�tve az utols� pontot r�j�nni arra, hogy ezt meg ezt nem is �gy akartam �rni, h�t, az el�g rossz. �jrafogalmazni valamit neh�z. De megoldottam. Egyik szemem nevet, de a m�sik s�r, mert k�zben k�nytelen voltam ki�rni egy nagyon fontos szerepl�t... Hogy kicsod�t, azt a tov�bbiakb�l megtudhatj�tok.

- K�v�ncsiv� tett�l –l�pett k�zelebb Klint. –El nem tudom k�pzelni, miket m�velhet egy ilyen aranyos kisl�ny.
- Nem vagyok kisl�ny –morogtam.
- Nem is �gy �rtettem –mondta, �s most nem mosolygott, tekintete viszont mintha kiss� els�t�tedett volna, de nem rossz �rtelemben. Ink�bb olyan… mag�val ragad� volt. Teljesen megbabon�zott, �s azt vettem �szre, hogy az ajkait b�mulom. Ekkor zavarba j�ttem, �s ink�bb lehajtottam a fejem, g�nd�r f�rtjeim az arcomba hullottak.
- Nagyon sz�p hajad van –dics�rte meg Klint, �s meg�rintette az egyik tincsemet. Alig �reztem, m�gis, beleborzongott az eg�sz testem.
- Sok l�nynak van m�g ilyen –pr�b�ltam k�nnyed hangon besz�lni, de ehelyett valami fura cincog�s hagyta el a sz�mat.
- Mifel�nk nem –mosolygott Klint. –Tudod, �szakon a legt�bb l�nynak sz�ke a haja, �s sokkal l�gyabb tapint�s�.
Na, tess�k! Ezzel m�gis mit akar mondani?! Az a kis �nbizalmam is elsz�llt ett�l a megjegyz�st�l, �s csal�dotts�g lett �rr� rajtam, mert egy pillanatra t�nyleg elhittem, hogy tal�n… esetleg…
Miel�tt azonban b�rmit is reag�lhattam volna, t�voli aut�zaj �t�tte meg a f�lemet, majd f�nysz�r�k villantak r�nk, Klint pedig megfogott, �s beh�zott az �p�let m�g�.
- Meg ne mozdulj! –suttogta. Eszem �g�ban sem volt, de nem is tudtam volna, annyira dobogott a sz�vem. Fekete terepj�r�k h�ztak el mellett�nk, melyekb�l fegyveres n�gerek ugrottak ki, �s rontottak be a klubba. �sszerezzentem, amikor l�v�sek d�rd�ltek odabent, rengeteg egym�s ut�n, majd emberek rohantak ki az �p�letb�l, szinte egym�st taposva. Klint-re n�ztem, de nem tudtam semmit leolvasni az arc�r�l. Rezzen�stelen volt, ugyanakkor nagyon fesz�lt, �s �gy szor�totta a karomat, mintha att�l f�lne, hogy b�rmelyik percben elfuthatok. Pedig nem akartam.
Azt�n r�d�bbentem, mit�l is f�lt annyira.
Hirtelen t�l nagy csend lett, majd n�h�ny m�sodperc m�lva kiv�g�dott a sz�rakoz�hely ajtaja, �s kij�tt rajta k�t fegyveres, akik hoztak magukkal valakit. Az illet�t azt�n szab�lyosan lehaj�tott�k a j�rd�ra, pont az egyik terepj�r� el�.
- Jamie! –t�rt ki bel�lem, de nem tudtam v�gig mondani, mert Klint a sz�mra tapasztotta a kez�t, �gy csak k�ts�gbeesett ny�sz�rg�s j�tt ki bel�lem. Jamie haja csapzott volt, remegett keze-l�ba, �s nem tudott felt�p�szkodni. Mikor lassan felemelte a fej�t, l�ttam, hogy v�res az arca.
Azt�n kiny�lt az el�tte l�v� terepj�r� ajtaja, �s kisz�llt bel�le egy sr�c. Ekkor megk�nnyebb�lten s�hajtottam fel. Ismertem �t. Carlos-nak h�vt�k, �s b�r a k�rny�k legbefoly�sosabb bandavez�re, j�ban volt Jamie-vel. Kiz�rt, hogy b�ntsa.
Carlos meg�llt a b�ty�m el�tt, karba tette a kezeit, �s a fej�t cs�v�lta. –Ejnye, Jamie, h�t mibe keveredt�l?
Jamie feln�zett r�. –Ezzel nem �rtunk nektek, Carlos.
- �, h�t persze –b�lintott Carlos. –Csak tudod, Jamie, id�vel v�ltoztak a dolgok.
- Micsoda?
- N�zd, tudod, hogy b�rlak t�ged. De manaps�g nem olyan k�nny� a meg�lhet�s, ha �rted, mire gondolok. Egy kis plusz fizets�g�rt pedig, nos… -nem fejezte be a mondatot, csak elnevette mag�t. Jamie megpr�b�lt fel�llni, mire az egyik fegyveres durv�n visszal�kte a f�ldre. Megr�ndultam, Klint pedig m�g er�sebben szor�tott, de hi�ba. K�ptelen voltam nyugton maradni, mik�zben Carlos sz�p lassan el�vett egy pisztolyt a nadr�gja �v�b�l. Jamie szaggatottan vette a leveg�t, �s meredten b�multa a fegyvert.
- Meg�llapod�st k�t�tt�nk! –t�rt ki bel�le azt�n. Sosem hallottam m�g �gy besz�lni. � mindig olyan hat�rozott volt, olyan magabiztos… most pedig szab�lyosan k�ny�rg�tt Carlos-nak. –Meg�llapodtunk!
- �szak jobban fizet –vont v�llat Carlos, azzal Jamie fej�hez tartotta a pisztolyt. –K�r volt belefolynod ebbe az eg�szbe, Jamie. Van, amit�l jobb t�vol tartani magunkat.
Klint elkezdett engem arr�bb vonszolni, �n pedig hi�ba kap�l�ztam, nem �rtem el vele semmit. Azt�n nagy nehezen m�gis kiszabadultam, �s akkor fut�snak eredtem, vissza Jamie-hez. Meg akartam menteni �t, mik�zben egyfolyt�ban abban rem�nykedtem, hogy az el�bb biztosan rosszul l�ttam. Carlos nem �lheti meg Jamie-t. Nem lenne r� semmi oka. Nem is �rtem…
M�r az �p�let sark�n�l voltam, amikor hatalmas d�rren�s r�zta meg a k�rny�ket. A f�ldre vet�dtem, a fejem kil�gott a faln�l �ll� kuka m�g�l. A szemem �s az orrom megtelt porral, kezeim lehorzsol�dtak, de mindez nem �rdekelt. Sz�vem a torkomban dobogott, a k�nnyek pedig a szememet �gett�k. Tudtam, hogy nem lenne szabad odan�znem, m�gis, szinte akaratlanul ford�tottam oldalra a fejem. Jamie szint�n a f�ld�n fek�dt, feje oldalra fordulva, tekintete r�m szegez�d�tt – csakhogy azokkal az �veges, s�t�t szemekkel m�r eg�szen biztosan nem l�tott engem…
Ord�t�s t�rt fel a mellkasomb�l, mire Carlos �s emberei mind fel�m n�ztek, de miel�tt megl�thattak volna, valaki megragadta a l�bamat, �s beh�zott a fedez�kbe, majd felkapott a f�ldr�l, �s szaladni kezdett velem.
- Ne n�zz h�tra! –utas�tott Klint, �s annyira futott, hogy m�r alig tudtam vele l�p�st tartani. L�baim �sszeakadtak, a k�nnyeimt�l pedig nem l�ttam semmit. M�r alig kaptam leveg�t, amikor Klint kinyitott egy ajt�t t�l�nk balra, bel�k�tt engem, azt�n becsapta magunk m�g�tt az ajt�t, majd z�r kattan�s�t hallottam. Sz�k, s�t�t helyis�gben voltunk, ahol szinte nem volt semmilyen f�nyforr�s sem, de ha lett volna, akkor sem l�ttam volna semmit a k�nnyeimt�l. Egy ideig fesz�lten v�rtunk, majd v�gtelennek t�n� id� ut�n Klint hallhat�an kif�jta a leveg�t, �s fel�m fordult.
- J�l vagy? –fogta meg a v�llam, mire nem b�rtam tov�bb.
- Hogy j�l vagyok-e?! –kiab�ltam, �s az ajt� fell� vet�dtem. –Hadd menjek ki! L�tnom kel Jamie-t! L�tnom kell! El kell hozni onnan… Nem maradhat ott…
- Semmit nem tehetsz �rte –tartott vissza Klint, majd nekivetett a falnak, �s nagyon szigor�an n�zett r�m. –�rted? Semmit.
- Dehogyisnem! Tal�n m�g van rem�ny! Tal�n ez csak t�ved�s… ismerem Carlost, besz�lhetek vele…
Klint tekintet�ben k�l�n�s f�ny csillant, �s mintha halv�nyan elmosolyodott volna. –Tudod, hogy Jamie most mit mondana erre.
- � m�r nem mond semmit! –zokogtam, �s er�tlen�l nekid�ltem a mellkas�nak. Klint �t�lelte a v�llamat, �s a fejemet simogatta. �gy t�nt, �t�rzi a helyzetemet.
- Jamie r�m b�zott t�ged –mondta, mikor m�r kicsit megnyugodtam. –Azt mondta, ha b�rmi t�rt�nne veled, akkor vigy�zzak r�d. Nagyon szeretett t�ged.
Erre nem feleltem semmit, csak lehajtottam a fejem. –Ugye tudod, hogy itt nem maradhatsz?
- Ezt meg hogy �rted? –kaptam fel a fejem.
- Itt nem biztons�gos.
- Hogy �rted ezt? –ism�teltem, most m�r kicsit k�vetel�z�bben.
Klint elhallgatott egy pillanatra, �s vett egy nagy leveg�t. –A forradalom imm�r ide is el�rt. Sajnos nem tudtuk megakad�lyozni.
- Megakad�ly… Forradalom?!
- Most m�r �gyis meg kell tudnod –motyogta Klint, �s m�g k�zelebb l�pett hozz�m. –Jamie l�zad� volt. �n is az vagyok, �s mind, akik ma este ott bent voltunk. �n �s Royd az �szakiakt�l j�tt�nk az�rt, hogy �sszefogjunk a nyugatiakkal, �s…
- �szakiak… -elkerekedett szemekkel n�ztem Klint-re. –De h�t �k �lett�k meg Jamie-t! Vagyis ti…
- Nem, nem! –hadarta Klint. –Dehogy �lett�k meg! N�zd… -ism�t vett egy nagy leveg�t. –Most nem mondhatok el mindent. Menj�nk v�dettebb helyre, �s mindenbe beavatlak. De ennek �ra lesz.
- Micsoda? –k�rdeztem.
- Be kell �llnod k�z�nk. Cser�be viszont felt�tlen mened�ket biztos�tunk.
Nem is m�rlegeltem, csak b�lintottam, amin magam is meglep�dtem.
- Helyes –b�lintott Klint is, majd r�snyire kinyitotta az ajt�t. A Hold f�nye egy sug�rban az arc�ra vet�lt, mik�zben visszan�zett r�m. –Addig tal�ld ki, mi lesz az �j neved.

Klint a v�ros egy olyan szeglet�be vitt engem, ahol �n m�g sosem j�rtam, r�ad�sul el�g messze esett a mi k�rny�k�nkt�l. Egy elhagyatottnak t�n� panelh�z legfels� emelet�n volt a l�zad�k k�zpontja, ami egy eg�szen saj�tos k�pet t�rt el�m. Fi�k �s l�nyok vegyesen voltak itt, mindegyik�k s�t�t, men� ruh�kban, �s egym�ssal besz�lgettek, viccel�dtek, vagy �ppen vide� j�t�koztak, net�n �pp egy hatalmas pizz�t falatoztak h�rman-n�gyen. Zene is sz�lt, igaz, nem olyan f�lsiket�t�en, mint a klubban.
- �k m�g nem tudj�k, mi t�rt�nt? –k�rdeztem halkan. Nagyon b�ntott, hogy �k ilyen vid�man, mik�zben Jamie halott…
- H�, emberek! –sz�lalt meg egy hars�ny hang a h�tunk m�g�tt, miel�tt Klint sz�lhatott volna. H�tran�ztem, �s megl�ttam Royd-ot, aki �gy t�nt, nem sokkal ut�nunk �rkezett meg. –Hah�! Kapcsolj�tok m�r ki ezt a zen�t!
A helyis�gben egyszerre n�ma csend lett, mindenki abbahagyta megkezdett tev�kenys�g�t, �s Royd fel� fordult. –Jamie Lewis-t ma este meggyilkolt�k.
D�bbent sustorg�s futott v�gig a jelenl�v�k�n. –De h�t akkor most mi lesz vel�nk? –k�rdezte valaki. –Ha Jamie nincs, akkor nek�nk annyi!
- Nem, am�g minket l�ttok –mutatott Royd Klint-re, �s most hirtelen a mellettem �ll� fi� ker�lt a figyelem k�z�ppontj�ba – �gy pedig akaratlanul �n is. Lehajtottam a fejem. Sz�val az itt jelenl�v�k miatt hanyagolt minket mostan�ban Jamie…
- Azt akarod mondani, hogy ti lesztek a vezet�ink? –k�rdezte egy l�ny, akinek el�g pimasz volt nem csak a hangja, de az arckifejez�se is.
- Term�szetesen nem –mondta Klint. –Nek�nk �szakon a hely�nk. De am�g ki nem neveztek magatoknak egy �j vezet�t, �s ki nem dolgoztok egy �j strat�gi�t, addig itt maradunk.
P�ran morgol�dni kezdtek, n�h�nyan pedig egyb�l �sszedugt�k a fej�ket, hogy megvitass�k a tov�bbiakat. Ink�bb lehajtottam a fejem, �s a cip�met kezdtem el tanulm�nyozni, ami tiszta poros volt, de most m�g ez sem �rdekelt. Szerettem volna elt�nni innen, �s hirtelen nem is �rtettem, mit keresek itt. Elv�gre ezek itt mind vadidegenek a sz�momra! Hogy lehettem ilyen h�lye, hogy elj�ttem Klint-tel, akit szint�n nem is ismerek? David meg�lne, ha megtudn�…
- H�, �n t�ged ismerlek! –sz�lalt meg hirtelen az egyik sr�c. El�sz�r nem is figyeltem oda, de azt�n �gni kezdett a b�r�m, ebb�l j�ttem r�, hogy minden szemp�r r�m szegez�dik. Lassan felemeltem a fejem, �s akkor megbizonyosodtam r�la, hogy t�nyleg �gy van.
- Honnan ismern�d? –vetette oda Klint, el�gg� idegesen, nekem pedig bevillant az, amit elindul�sunk el�tt mondott. Tal�ld ki, mi lesz az �j neved.
- L�ttam m�r �t. Jamie-vel –folytatta a sr�c, �s kicsit k�zelebb l�pett hozz�m, mik�zben le sem vette r�lam a szem�t. –Eg�sz biztos, hogy l�ttalak m�r.
- Nocsak –mondta Royd, �s �jra �l�nk �rdekl�d�st mutatott ir�ntam, ak�rcsak az im�nt a klubban. –�n megmondtam, hogy nagyon hasonl�tanak.
- Jamie-nek van egy h�ga –sz�lt k�zbe egy l�ny. –Hogy is h�vj�k?
- Valami Kate.
- Dehogyis! Catherine.
- Nem, nem! Caitlyn!
Nyeltem egyet, de a torkom szinte teljesen kisz�radt. Zsongott a fejem a sok n�vt�l, amik csak �gy z�poroztak fel�m. F�ltem t�l�k. Tal�n b�znom kellene benn�k, de h�t hogyan tehetn�m? Jamie sosem mes�lt r�luk, David �vva intett t�l�k, Klint pedig…
- El�g! –emelte fel Klint a kez�t, mire mindenki elhallgatott. Higgadtnak t�nt, de enyhe fesz�lts�g �rz�d�tt a hangj�ban. –Tal�lgat�sok helyett tal�n k�rdezz�k meg �t mag�t, hogy h�vj�k –fordult fel�m. R�n�ztem, �s tal�lkozott a tekintet�nk. A barna szemp�r Jamie-t juttatta eszembe. �k ketten nagyon hasonl� karakterek. Tal�ld ki, mi lesz az �j neved, jutott eszembe az intelme, ugyanakkor tudtam, hogy szabadon d�nthetek. Ha ennyire szerett�k a b�ty�mat, tal�n engem is befogadn�nak. Tal�n.