Id�hi�ny v�gett nem tudtam t�bbet �rni, mert csup�n 35 perc �llt a rendelekz�semre. Kicsit f�ltem, hogy mi lesz, ha semmi sem fogok tudni alkotni, de kellemesen csal�dtam, ugyanis a szoros hat�rid� inspir�l�lag hatott r�m. Az meg csak a r�ad�s, hogy m�sk�pp akartam folytatni, de v�g�l Dan bef�szkelte mag�t az agyamba, �gy k�nytelen voltam megalkotni ezt a karaktert. Hogy milyen szerepet sz�nok neki, az egyel�re titok - m�g �n el�ttem is. :)

* * *

Mindig is t�riszonyos voltam, m�r egy szimpla k�t�lm�sz�st�l is bep�nikoltam. Amikor els�s gimis voltam, Jamie pedig v�gz�s, a tesi tan�r sz� szerint r�m parancsolt, hogy m�sszak fel a k�t�len, vagy megbuktat. Azzal m�g nem is volt baj, hogy felmenjek – de amikor m�r ott voltam, �s len�ztem, k�ptelen voltam megmozdulni. Hi�ba n�gatott b�rki, hogy menjek m�r le, �n err�l hallani sem akartam. Csak szor�tottam a k�telet, mik�zben forgott velem a vil�g. V�g�l azt�n Jamie szerencs�re pont arra j�rt, �s � szedett le engem.
Most, mik�zben felkapaszkodtam az ablakp�rk�nyra, �s akaratlanul is len�ztem a m�lybe, egyb�l belekapaszkodtam az ablakkeretbe, az alattam elter�l� j�rda pedig furcs�n oldalra billent. Behunytam egy pillanatra a szemem, �s m�lyeket l�legeztem. Nem, nem szabad, hogy eluralkodjon rajtam a p�nik. Meg tudod csin�lni, gy�zk�dtem magam. A vasl�tra csup�n egy karny�jt�snyira volt t�lem. Ahhoz azonban, hogy �t tudjak r� kapaszkodni, meg kellett fordulnom az ablakp�rk�nyon. Emiatt pedig m�r k�nytelen voltam kinyitni a szemem.
Remegett kezem-l�bam, mik�zben lassan, szinte araszolva a szoba fel� fordultam. Jobb kezemmel vill�mgyorsan elengedtem a keretet, �s a ballal bele akartam kapaszkodni, de elv�tettem. Elfojtott sikolt�s szaladt ki a torkomb�l, �s ijedten kaptam a l�tra r�dja ut�n, amit szerencs�re siker�lt megmarkolnom, de f�lig �gy is kitekeredett helyzetbe ker�ltem, arccal a m�lys�g fel� fordulva. Gyorsan kellett cselekednem, �gyhogy m�g er�sebben fogtam a vasat, mik�zben m�sik kezemmel is megmarkoltam, majd lend�letet vettem, �s �tugrottam a l�tr�ra. A l�bam kicsit megcs�szott, de szerencs�re siker�lt megtartanom magam. A sz�vem a torkomban dobogott, szemh�jaimat pedig olyan szorosan z�rtam �ssze, hogy az m�r f�jt. Tudtam, hogy ha most Jamie l�tna, nagyon d�h�s lenne r�m.. T�gy mindent �gy, ahogy � mondja, mert az olyan, mintha �n mondan�m! –jutottak eszembe a Klint-r�l �rt szavai.
M�lyeket l�legeztem, �s lassan kinyitottam a szemem. Jamie mindig is mondta, hogy a magass�gt�l tal�n az�rt f�l�nk sokan, mert a legt�bben �let�nk nagy r�sz�ben a m�lyben vagyunk, �s megtapasztaltuk, milyen �rz�s lezuhanni a magasb�l. Persze, tudtam, hogy �tvitt �rtelemben kell �rtelmezni ezeket a szavakat, de most m�gis ez seg�tett abban, hogy megnyugodjak. Itt vagyok. Magasan. Magasan a t�bbiek felett. Itt vagyok, ahonnan bel�tni az eg�sz v�rost, mert itt nem takarja el a kil�t�st a szomsz�dos panelh�z. A messzi t�volban m�g az �jszakai �gboltot visszat�kr�z� csillog� tengert is siker�lt kivennem.
Ism�t vettem egy nagy leveg�t, �s lassan �traktam a bal kezemet a bal oldalamon l�v� r�dra. Imm�r stabilabban �lltam, �s amikor err�l t�nylegesen megbizonyosodtam, lassan elindultam lefel�. Bal l�b, jobb l�b, kis pihen�. Bal l�b, jobb l�b, kis pihen�. Eg�sz j�l megtal�ltam a ritmust, �s k�zben siker�lt arra is odafigyelnem, hogy m�g v�letlen�l se n�zzek le. B�r, hamarosan r� kellett j�nn�m, hogy tal�n nem is a m�lys�ggel van a baj. Ugyanis, amikor feln�ztem, hogy felm�rjem, mennyit is j�ttem lefel�, �s r�d�bbentem, milyen messze van Klint szob�j�nak az ablaka, �gy �reztem, mintha valaki megragadna h�tulr�l, �s elkezdene lefel� r�ntani engem. M�g er�sebben kapaszkodtam, �s egyre gyorsabban vettem a leveg�t. A fen�be is, mit m�velek?! Nem �llhatok meg, m�g akkor sem, ha most tudatosult bennem, hol is vagyok pontosan…
Meg tudod csin�lni, gy�zk�dtem magamat. Nem hagyhatom, hogy kifogjon rajtam egy kis magass�g.
Ezt Jamie-�rt teszem.
Ez er�t adott nekem, �s m�r �ppen indultam volna tov�bb, amikor odafentr�l hallottam, hogy valaki a nevemet ki�ltja. Feln�ztem, �s a t�vols�g ellen�re is felismertem Klint-et, aki a szob�ja ablak�b�l hajolt ki, �s innen is l�tszott a d�bbenet az arc�n. Ez sarkallt arra, hogy m�g gyorsabbra vegyem a temp�t. Sokszor megcs�sztam, de v�g�l �ps�gben el�rtem a f�ldet. Az utols� fokokat nemes egyszer�s�ggel �tugrottam, �s a f�ldet �r�sem sem siker�lt olyan kecsesre, mint szerettem volna, mert a t�rdemre estem, �s kiszakadt a nadr�gom. Nem foglalkoztam vele, csak talpra ugrottam, �s kiss� botladozva, de futni kezdtem. H�tra sem n�ztem, csak rem�ltem, hogy Klint nem k�vet engem. De ha ut�nam j�n, az sem sz�m�t. �gysem fog megtal�lni. T�l nagy ez a v�ros. �n pedig ezt ki fogom haszn�lni.

Tal�n m�g sohasem j�rtam s�t�ted�s ut�n egyed�l idekint. A b�ty�im egyszer�en nem engedt�k volna, �s a mi k�rny�k�nk�n tal�n ez t�nyleg elk�pzelhetetlen lett volna, s�t, egyenesen �letvesz�lyes. De most a belv�rosban voltam, ami egy teljesen m�s arculat�t mutatta az �jszak�nak. Emberek j�ttek-mentek az utc�n, n�h�ny k�v�z�, b�r �s sz�rakoz�hely m�g nyitva volt, aut�k haladtak el mellettem az utc�n, �s l�tsz�lag senki, de senki nem foglalkozott velem. A vil�g�t�s is sokkal m�sabb volt itt: m�g a mi utc�nkban csup�n halv�nyan pisl�koltak az utcai l�mp�k, �s n�h�nyuk egyszer�en nem is �zemelt, itt csod�s, narancss�rga f�ny�rban �szott t�l�k az eg�sz k�rny�k. H�l�s voltam, hogy egym�s ut�n k�t f�lelmemet is legy�zhetem: a magass�got �s a s�t�ts�get. De az egyed�ll�t m�r nem lesz ilyen k�nny�.
Tal�n csak most d�bbentem r�, mennyire f�ltem att�l mindig is, hogy elvesz�tem a csal�domat. Apa balesetekor m�r meg�rintett ennek a szele, a hal�l�val pedig fokoz�dott. De ez nem volt tudatos, ink�bb csak ott motoszk�lt bennem mindig is, �s foglalkoztatott. De most bek�vetkezett. Jamie meghalt, anya ki tudja, hol van, �s David ki tudja, hol lesz, ha haza�rve a meccsr�l szembes�l vele, hogy m�r nincs t�bb� otthonunk…
Kit�r�ltem egy k�sza k�nnycseppet a szememb�l, �s meg�lltam egy pillanatra, hogy el�hal�sszak egy zsebkend�t a zsebemb�l.
- Caitlyn! Te vagy az?
Ijedten fordultam meg, mert biztos voltam benne, hogy Klint, vagy valamelyik t�rsa bukkant a nyomomra. De f�lelmem alaptalannak bizonyult, mert csak Dan �llt velem szemben, akinek a l�tv�ny�ra m�rhetetlen megk�nnyebb�l�s �nt�tt el, ugyanis David csapatt�rsa volt, �s sokat vend�geskedett n�lunk.
- Dan! –mondtam, �s odasiettem hozz�.
- Mit keresel itt egyed�l, kisl�ny? A b�ty�id mit sz�lnak ehhez? –vigyorgott, de mikor l�tta, milyen arcot v�gok, kicsit elbizonytalanodott. –T�rt�nt valami?
Tal�n megfordult a fejemben, hogy hallgassak el�tte is, de a szavak f�kezhetetlen�l hagyt�k el a bens�met. –Jamie meghalt… Carlos meg�lte… �s felgy�jtott�k a h�zunkat…
- Micsoda? V�rj, �llj meg –emelte fel a kez�t. –Mir�l besz�lsz?
�jra elism�teltem neki, �s magam is meglep�dtem, milyen k�nnyed�n besz�lek az esem�nyekr�l. Vagy csak j�l esett megosztanom valakivel a t�nyeket – mert a f�jdalomr�l m�g nem tudtam besz�lni. Dan-t pedig ismertem, �gy nem kellett neki k�l�n�sebben magyar�zkodnom.