Kicsit t�ll�ptem a keretet, de ha azt n�zz�k, hogy tegnap kevesebbet �rtam, akkor most t�nyleg indokolt volt. :) Ma viszonylag k�nnyen ment az �r�s, viszont most el is akadtam a t�rt�netben - m�rmint, tudom, mit akarok ezut�n, csak nem tudom, hogyan val�s�tsam meg. De holnapig m�g van id�m - b�r magamat ismerve biztos, hogy eg�sz este ezen fog j�rni az agyam. :) 

* * *

- J�l van, nem lesz semmi baj –mondta, amikor v�geztem a mond�k�mmal, majd b�tor�t�an r�m mosolygott. –T�k j�, hogy �sszefutottunk.
- Nekem mondod? –r�ztam a fejem hitetlenkedve. –Figyelj, musz�j megkeresnem any�t. Sz�lnom kell neki, hogy mi t�rt�nt.
- Persze, szerintem is –b�logatott. –Gyere, elviszlek.
M�rhetetlen�l h�l�s voltam Dan-nek, de m�g ink�bb annak, hogy pont vele futottam �ssze. Ez nem lehet v�letlen. �gy t�nik, most minden �sszej�n.
De mik�zben m�r az aut�ban �lt�nk, �s anya munkahelye fel� tartottunk, eszembe jutott Klint, �s az arckifejez�se, ahogyan utolj�ra n�zett r�m. Nem t�nt d�h�snek, nem is igaz�n volt ijedt, hanem kicsit csal�dott, �s szomor�. B�r, biztosan nem miattam volt szomor�, hanem ink�bb amiatt, hogy nem tudja teljes�teni a Jamie-nek tett �g�ret�t.
�s az is igaz, hogy �letemben el�sz�r most mondtam ellent a b�ty�mnak.
- Egy�bk�nt hogy ker�lsz te ide? –k�rdezte Dan, ezzel kiz�kkentve engem a gondolataimb�l.
- Jamie-vel egy buliban voltunk, azt�n meg… -elharaptam a mondatot. Valami azt s�gta, ne besz�ljek Dan-nek a l�zad�kr�l. F�leg, mert �n magam is szeretn�m �ket elfelejteni egy �letre.
- Azt�n? –faggat�zott Dan.
- Azt�n Jamie-t meg�lt�k –suttogtam, majd kiss� megk�sz�r�ltem a torkom. –Egyszer csak fegyveresek t�rtek be a klubba, kir�ngatt�k Jamie-t az utc�ra, �s…
- V�rj, most azt akarod mondani, hogy te l�ttad az eg�sz gyilkoss�got? –meresztett nagy szemeket Dan. B�lintottam, majd hirtelen megragadtam a karj�t.
- Carlos volt! � tette!
- Caitlyn, ne but�skodj m�r –r�zta a fej�t Dan mosolyogva, de ker�lte a tekintetem, pedig pont meg�lltunk egy �tkeresztez�d�sben. –Tudod, hogy Carlos �s Jamie…
- �n sem �rtettem, de �gy volt. Carlos �lte meg. A k�t szememmel l�ttam! –er�sk�dtem. Dan elfojtott egy s�hajt, mik�zben �jra g�zt adott, �s elkanyarodtunk balra.
- �s ett�l olyan sokkot kapt�l, hogy els�t�lt�l majdhogynem a v�ros t�ls� v�g�ig?
M�r nyitottam a sz�mat, hogy v�laszoljak, de azt�n valami felt�nt. S�t, egyszerre t�bb dolog is.
El�sz�r is, Dan honnan tudja, hogy hol voltam, miel�tt most �sszetal�lkoztunk?
M�sodszor pedig…
- Anya munkahelye nem erre van.
Ezt m�r hangosan mondtam, Dan pedig nem reag�lt r� semmit, m�g csak nem is lass�tott, de ujjai er�sebben fon�dtak a korm�nyra. Hirtelen t�l sz�knek �reztem ezt a kocsit. –Hova viszel? Mit akarsz t�lem?
- Ne p�nikolj, Caitlyn. Ha sz�pen viselkedsz, nem lesz semmi baj.
- Sz�pen viselkedek?! –a hangom nagyon hiszt�rikusan csengett. Megragadtam az ajt�kilincset, de abban a pillanatban egy kattan�st hallottam. Dan nyilv�n lez�rta az any�s�l�s fel�li ajt�t. Pr�b�ltam egyenletesen l�legezni, mik�zben v�gigj�rattam a tekintetem a mellettem �l� fi�n. –Nem betegs�g miatt nem ment�l a meccsre –mondtam halkan.
- Amint l�tod, kutya bajom –b�lintott, �s m�g mindig nem n�zett r�m. Az agyam l�zasan j�rt, mik�zben minden egyes sz�vdobban�som azt jelezte, hogy egyre k�zelebb �r�nk a c�lhoz, ahol ki tudja, mi v�r r�m.
Ismerem Dan-t. Tudom, hogy j� ember. David egyik legjobb bar�tja. Sosem lenne k�pes megb�ntani senkit. T�l j� sz�v�, �ppen ez�rt gyakran kihaszn�lj�k a l�nyok. � egy�ltal�n nem sz�lh�mos, hanem egy �rz� l�lek. Egy�tt �rz�. Tal�n ezt fel tudom haszn�lni annak �rdek�ben, hogy megmenek�ljek…
- B�rcsak kit�r�lhetn�m az eml�kezetemb�l ezt a gyilkoss�got –mondtam halkan. –K�ptelen vagyok norm�lisan visszaeml�kezni Jamie-re… Folyton csak a holttest�t l�tom, �s ez…
Dan hirtelen lef�kezett, majd fel�m fordult. Tekintete tele volt valami k�l�n�s f�jdalommal. –A fen�be is, Caitlyn, �rtsd meg, nem tehetek m�st! Ha nem viszlek oda, Carlos meg�li az �n csal�domat is!
- Van m�s megold�s is –pr�b�ltam meggy�zni, mert fellelkesedtem att�l a t�nyt�l, hogy siker�lt a lelk�re hatnom. –Figyelj, eddig nem akartam neked elmondani, de vannak a l�zad�k, �s �k…
- A l�zad�k? –Dan g�nyosan felnevetett. –�k semmit sem �rnek! A forradalom itt van, Caitlyn, �s senki nem k�pes meg�ll�tani. Most m�r mindenki csak a mag��t v�di.
- Hogy lehetsz ennyire �nz�? –k�rdeztem hitetlenkedve.
- Mi�rt, ha v�laszthatn�l, te is Jamie-t menten�d, nem igaz? –billentette oldalra a fej�t. M�rhetetlen�l d�h�s lettem r�, hogy Jamie-vel zsarol. De r� kellett d�bbennem, hogy igaza van. �s ha m�r �gy van, akkor nem hagyhatom, hogy elvigyen Carlos-hoz. Nem �ldozhatom fel magam, mert akkor Jamie hal�la is �rtelm�t veszti.
�k�lbe szor�tottam a kezem, �s teljes er�b�l orrba v�gtam Dan-t. �reztem, ahogy a csont a csonthoz csap�dik, �s szinte hallottam, hogy Dan orra szil�nkosra t�r. F�jdalmasan fel�v�lt�tt, �s az arc�hoz kapta a kez�t, ujjai k�z�l v�r sziv�rgott kifel�. Kihaszn�lva ezt a kis id�t, el�relend�ltem, szinte r�tenyereltem a nyit�gombra, majd slisszoltam is volna kifel� az aut�b�l, de alighogy kil�ptem f�l l�bbal, Dan ut�nam ny�lt, �s a derekamn�l fogva megragadott engem. El�re estem, �s megkapaszkodtam az aut� ajtaj�ban, �gy pr�b�ltam magam kiszabad�tani a karjai k�z�l, de Dan nem engedett. H�tralend�tettem h�t a f�l kezemet, �s tal�lomra meg�t�ttem �t valahol a fej�n, mire v�gre elengedett, �n pedig el�g fura p�zban kiestem a kocsib�l. Gyorsan felt�p�szkodtam, �s rohanni kezdtem, kezem ragacsos volt Dan v�r�t�l. Ett�l a tudatt�l �s a l�tv�nyt�l kicsit megsz�d�ltem, de tudtam, hogy erre most nincs id�, ugyanis hallottam, hogy a nyomomban ott lohol Dan, de egyszer�en nem mertem h�tran�zni. Nem akartam �t olyan �llapotban l�tni, f�leg, mert nekem k�sz�nheti, hogy elt�rt az orra… Soha senkit nem b�ntottam m�g! Mi lett velem?
Mi lesz velem?
Csak futottam, de a v�g�n m�r alig �reztem a l�baimat, �s azt sem l�ttam, hov� is megyek. Az utca fordult velem egyet, �n pedig az oldalamra estem. Annyi l�lekjelenl�tem volt, hogy a karommal felfogjam az �t�s erej�t, de m�r akkor �reztem, hogy ez rossz �tlet volt. A szemem el�tt fekete p�tty�k t�ncoltak, az utca pedig �gy p�rg�tt velem egy�tt, mintha egy k�rhint�n �ln�k. M�g miel�tt magamhoz t�rhettem volna, valaki r�m vetette mag�t h�tulr�l.
- Megvagy! –ki�ltotta Dan diadalmasan, �s szembeford�tott mag�val. Az eg�sz arca tiszta v�r volt, n�h�ny helyen m�r r� is sz�radt, s�t, m�g a p�l�j�ra is csepegett bel�le. �melyegni kezdtem.
- Dan, k�rlek sz�pen –k�ny�r�gtem, �s egy k�nnycsepp csordult ki a szememb�l, mert eszembe jutott, hogy Jamie is ugyan�gy k�ny�rg�tt Carlos-nak. Annak, akit egykor a bar�tj�nak, de legal�bbis a t�rs�nak tartott. Akir�l azt hitte, egy oldalon �llnak. –Dan…
�gy t�nt, hi�ba, de mintha Dan tekintet�ben megcsillant volna az egy�tt�rz�s, a megb�n�s, s�t, a bel�t�s. M�g a szor�t�sa is enyh�lt, majd v�g�l elengedett, �s lem�szott r�lam. Ott �llt f�l�ttem, �s mint aki csak akkor eszm�lt r�, hogy v�rzik az orra. �n is megpr�b�ltam fel�lni, de t�ls�gosan is �melyegtem.
Azt�n f�ny vet�lt r�nk, majd meg�llt egy aut�, �s kisz�llt bel�le k�t alak, fegyverrel a kez�kben, de nem engem vettek c�lba, hanem Dan-t.
- Fel a kezekkel, haver, �s meg ne pr�b�lj tr�kk�zni!
Olyan ismer�sen csengett ez a hang, hogy musz�j volt feln�znem. El�sz�r csak feketes�get l�ttam, majd lassan tisztult a l�t�som, �s felismertem a megment�imet. Royd tov�bbra is Dan-re tartotta a fegyver�t, mik�zben Klint odasietett hozz�m, �s leguggolt el�m.
- J�l vagy, Caitlyn? –k�rdezte halkan. Csak b�lintottam, mire fel�llt, megfogta a kezem, felseg�tett a f�ldr�l, �s a kocsi fel� terelt.
- Halljuk, mi az utols� k�v�ns�god? –k�rdezte Royd Dan-t.
- Ne! –ki�ltottam. –Ne b�nts�tok! Dan nem tehet semmir�l!
- Ezt majd mi eld�ntj�k –vetette oda Royd. Oda akartam rohanni, hogy megakad�lyozzam a pisztoly eld�rd�l�s�t, de Klint megragadott a derekamn�l fogva, �s nem engedett. Addig kap�l�ztam, m�g lassan kisz�llt bel�lem az er�, �s els�t�tedett el�ttem minden.

Mikor magamhoz t�rtem, szinte egyb�l eszembe jutott minden, �s �gy �ltem fel, mintha �ramot vezettek volna bel�m. Egyb�l sajogni kezdett a fejem, de ez m�g a kisebbik baj volt. A karomat ugyanis furcs�n neh�znek �reztem, �s amikor len�ztem, l�ttam, hogy be van k�t�zve. Pr�b�ltam visszaeml�kezni r�, mi t�rt�nhetett velem, mik�zben k�rben�ztem a helyis�gben. K�ts�gtelen�l ism�t Klint szob�j�ban voltam. �s val�ban: mire v�gigj�rattam a tekintetem a sarkokon, ny�lt az ajt�, �s bel�pett rajta Klint.
- Szia –k�sz�nt mosolyogva, �s odaj�tt hozz�m. –L�tom, m�r jobban vagy.
- Hogy ker�l�k ide? �s mi lett Dan-nel? –k�vetel�ztem.
- Ne agg�dj, Dan j�l van –mondta. –A megfigyel�s�nk alatt tartjuk.
- Meg kell �t v�deni! –fogtam meg Klint kez�t. –Carlos megfenyegette, hogy meg�li a csal�dj�t, ha nem visz el hozz�! Dan j� ember, � nem tehet semmir�l…
- Dan csal�dj�t �gy is, �gy is meg�lik, ezt neki is tudnia kellett m�r akkor, amikor lepakt�lt Carlos-szal –mondta Klint. –De mi nem vagyunk gyilkosok, Caitlyn. Nem lesz baja Dan-nek. Legal�bbis azon k�v�l, amit te okozt�l neki –tette hozz� mosolyogva.
- Nem akartam b�ntani –motyogtam sz�gyenkezve. –�n csak… megijedtem… r�ad�sul besokkaltam, mert azt mondta, hogy itt a forradalom, �s mindenki a saj�tj�t v�di, �s… �s hogy �n is Jamie-t v�den�m, ha lehet�s�gem lenne r�…
Elhallgattam, �s lehajtottam a fejem. Szememb�l egy k�nnycsepp g�rd�lt ki �s hullott Klint k�zfej�re. –Nem �rtem, mi bajuk volt vele –suttogtam. –Jamie olyan j� ember volt… soha nem �rtott volna senkinek…
- Tudod, valamikor el�g csak annyi m�sok ellenszenv�hez, hogy az vagy, aki –felelte Klint.
- Akkor Jamie b�ne csak annyi lett volna, hogy f�lv�r volt? –k�rdeztem.
- Pontosan. M�gpedig a lehet� legrosszabb form�ban.
- De akkor is, mi�rt pont �? –n�ztem r�. –Mi�rt nem David, vagy �n? Az�rt, mert rajtunk l�tszanak a rasszjegyek? Jamie nem tehet r�la, hogy anya von�sait �r�k�lte k�ls�leg! De bels�leg ugyan�gy hordozta a n�gerekre jellemz� von�sokat, p�ld�ul nagyon tehets�ges t�ncos volt, �s…
- Caitlyn, el�g –mondta Klint szel�den, m�gis hat�rozottan, �s megfogta a kezem. –Ne em�szd magad. F�leg, mert nem tudod az igazs�got.
- Az igazs�got? –vontam �ssze a szem�ld�k�m.
- Jamie val�ban f�lv�r volt, �s ez a sz� sokkal t�bbet jelent ebben a kontextusban, mint azt gondoln�d –kezdett bele. –Mert te azt gondolod, hogy Jamie is f�lig n�ger volt, ak�rcsak te �s David. Csakhogy ez nem igaz.
- Hogyhogy nem igaz?
- �gy, hogy Jamie csup�n a f�ltestv�retek volt. Az anyuk�tok k�z�s, de az � �desapja nem John Lewis, hanem Jarle Hagen, Norv�gia kir�lya.
El�sz�r csak d�bbenten pislogtam r�, azt�n nevet�s szaladt ki bel�lem. –Ne h�ly�skedj m�r…
- Nem h�ly�skedek –v�gott k�zbe, de cseppet sem indulatosan. �gy t�nt, pontosan erre a reakci�ra sz�m�tott. –Vagy te sosem tal�ltad furcs�nak, hogy Jamie azel�tt sz�letett, hogy a sz�leid megismerkedtek volna? Vagy hogy annyira m�s volt, mint ti? Hogy olyan feh�r volt a b�re, �s volt benne valami el�kel�s�g, valami… nemesi?
Megpr�b�ltam nyelni egyet, de a torkom annyira �sszeszorult, hogy k�ptelen voltam r�. Klint szem�be n�ztem, onnan pr�b�ltam kiolvasni az igazs�got. Nem hazudik. �s igen, igaza van. Nekem is felt�ntek ezek a von�sok Jamie szem�lyis�g�ben. �s persze, azt sem lett volna szabad elfelejtenem, hogy any��k huszonh�rom �vvel ezel�tt ismerkedtek meg, Jamie pedig huszon�t �ves volt…
- Sz�val, azt akarod mondani… –kezdtem halkan, �s nagyon lassan, j�l megr�gva minden egyes sz�t. –…hogy Jamie a norv�g kir�ly fia?
- Igen –b�lintott Klint. –M�ghozz� az els�sz�l�tt, �s �gy lehets�ges tr�n�r�k�s-jel�lt.