Tudom, m�r megint nem siker�lt el�rnem az 1667 sz�t. Igaz�b�l tudtam volna m�g tov�bb �rni, de eluralkodott rajtam a megf�z�s, �s m�g gondolkodni is k�ptelen voltam. K�s�n kezdtem hozz�, �s eg�sz nap a szakdolgozatot csin�ltam... J�, nem magyar�zkodok. Az�rt nem olyan rossz ez a mennyis�g. :) De ma k�ts�gtelen�l nehezebben ment, mint akartam. Viszont r�j�ttem, hogy m�r az 1/5-e megvan - ugyanis 50.000 sz� lesz a v�g�re, �s m�r majdnem 11.000 sz�n�l tartok. Nem semmi. :) 

* * *

Lassan em�sztgettem magamban Klint szavait. Jamie �desapja Jarle Hagen, a norv�g kir�ly. Jamie az els�sz�l�tt fia, �gy pedig lehets�ges tr�n�r�k�s-jel�lt… vagyis, volt.
- �k �lett�k meg? –k�rdeztem tomp�n.
- Val�sz�n�leg igen –b�lintott Klint. –Tudod, Jamie nagy vesz�lyt jelentett a kir�ly m�sik fi�ra n�zve, aki jelenleg a koronaherceg.
- Vannak m�g egy�ltal�n kir�lys�gok? –bukott ki bel�lem a k�rd�s. Klint halv�nyan elmosolyodott, �s ezzel egy�tt valami k�l�n�s �rny�k suhant �t az arc�n.
- Eur�p�ban t�bb helyen is. Norv�gia, D�nia, Sv�dorsz�g, Anglia, Spanyolorsz�g, �s m�g sz�mos kisebb kir�lys�g. De ezek az uralkod�k m�r ink�bb csak ceremoni�lis szerepet t�ltenek be, vagyis konkr�t funkci�juk nincs –most elkomorodott. –De ez b�rmikor megv�ltozhat.
Nyeltem egyet. –A… A forradalom miatt? –k�rdeztem lassan.
- Igen –b�lintott Klint. –Nem minden igaz, amit a TV-ben mondanak, de az�rt k�zel j�rnak a val�s�ghoz. N�h�ny inform�ci�t azonban igyekeznek eltussolni, f�leg az amerikaiak el�l. Eur�p�ban azonban m�r h�napok �ta l�zong�sok vannak, Caitlyn. Az emberek k�t r�szre szakadtak: azokra, akik a demokr�ci�t t�mogatj�k, �s azokra, akik a kir�lys�got, ez ut�bbiak pedig egyre t�bben vannak.
- Azt akarod mondani, hogy vissza fogj�k �ll�tani a kir�lys�gokat? –vontam �ssze a szem�ld�k�m.
- Nem csak, hogy vissza�ll�tj�k, hanem a leend� uralkod�k �jra akarj�k osztani maguk k�z�tt az eg�sz vil�got –magyar�zta Klint. –Sok vissza�l�s t�rt�nt az elm�lt id�szakban, ez�rt h�t l�trehozt�k az �r�k�s�d�si Bizotts�got, ami fel�lvizsg�lta a jel�ltek tr�nol�si jogait. �gy bukkantak r� Jamie-re is, aki, b�r a r�gi t�rv�nyek szerint fatty�, Jarle kir�ly hajland� lett volna a nev�re venni �t, hogy �gy biztos�tsa a tr�nut�dl�st. Ez ugyanis az egyik felt�tele annak, hogy valaki az �j rendszerben kir�ly lehessen.
- De h�t azt mondtad, hogy ennek a Jerry, vagy milyen kir�lynak m�r van egy fia, akkor hogy j�n a k�pbe Jamie? –h�borogtam, b�r nem tudtam, mi�rt is vagyok d�h�s: az�rt, mert egy vadidegen ember el akarta t�lem venni a b�ty�mat valami h�lye tr�nut�dl�si indokkal, vagy az�rt, mert Jamie minderr�l nem mondott nekem semmit.
- Jarle-nek nem egy fia van, hanem kett�. De az id�sebbik visszamondta a tr�nig�ny�t, mondv�n, hogy � nem akar ebben az eg�szben r�szt venni. �gy a fiatalabb l�pett el�re, de � m�g csak tizenkilenc �ves, �s a tan�cs nem biztos abban, hogy k�pes lesz helyt�llni.
Zsongott a fejem a rengeteg �j inform�ci�t�l, ugyanakkor izgatott is voltam att�l, hogy most v�laszt kapok a Jamie-t k�r�lleng� titokzatoss�gokra. –Sz�val… ez a Jason…
- Jarle- jav�tott ki mosolyogva Klint, mire csak legyintettem.
- Mindegy. Sz�val a kir�ly megkereste Jamie-t?
- Igen. �gy f�l �ve.
Jamie akkor kezdett el fur�n viselkedni.
- Vagyis Jamie tudta, hogy ki az apja –�sszegeztem az engem �rdekl� r�szeket.
- Igen. De � soha nem akart ebben r�szt venni. Egyb�l elutas�totta Jarle aj�nlat�t. Csakhogy nem olyan k�nny� szembe menni a t�rv�nyekkel. Jamie-t j�l megszorongatt�k, � azonban nem hajtott fejet, hanem megszervezte a l�zad�k amerikai csoportj�t. Az �szakiak addigra m�r k�szen �lltak.
- Most akkor az�rt �lt�k meg Jamie-t, mert nem akart �r�k�s lenni?
- A tan�cs sohasem gyilkol –r�zta a fej�t Klint.
- De h�t azt mondta Carlos, hogy �szak… -elhallgattam. –Biztos, hogy a kir�ly fia volt! Eg�szen biztos!
- Nem. Askel nem olyan…
- Tal�n ismered? –csattantam fel, �s kicsit kih�ztam magam �l� helyemben. –Minden egybev�g! Ennek az Alex-nek, vagy kicsod�nak a poz�ci�j�t nyilv�n vesz�lyeztette Jamie, r�ad�sul ha a tan�cs is t�mogatta a b�ty�mat, s�t, Charles is a nev�re vette volna, akkor…
Klint elgondolkodva f�rk�szte az arcomat. –Gondolod, hogy Askel �llhat a h�tt�rben?
- Nem ismerem �t, de ahogy �gy elmondtad, nem tartom elk�pzelhetetlennek –morogtam, �s m�ris heves indulatot �reztem a koronaherceg ir�nt, �gy l�tatlanban is.
Klint tekintete hosszasan elid�z�tt rajtam, de m�r ne voltam benne biztos, hogy engem n�z – pontosabban, hogy engem l�t. Szem�ben k�l�n�s f�ny csillant, �s a barna szemp�r nagyon intenz�vv� v�lt, szinte mag�val ragadott engem, ugyanakkor m�gis nagyon j� �rz�s volt.
- Mi�rt sz�kt�l el? –k�rdezte azt�n, ez pedig teljesen v�ratlanul �rt. F�leg, mert most, hogy itt �ltem ilyen k�zel hozz�, m�r �n magam sem tudtam a v�laszt.
- �n… �n csak… nem tudom –motyogtam �sszeszedetlen�l. –�gy �reztem, megfulladok itt… ki akartam szabadulni… l�tni akartam…
Elcsuklott a hangom, �s lehajtottam a fejem. Ekkor t�nt fel, hogy Klint keze m�g mindig az eny�men nyugszik. Milyen k�l�n�s tapint�s� a b�re… f�rfias, m�gis selymes, �s forr�. Ujjai v�knyak �s hossz�ak voltak, mutat�ujj�n pedig egy vastag, ez�st pecs�tgy�r� volt, melynek pecs�tr�sz�n valamif�le c�mer d�szelgett. Felt�nt neki, hogy a gy�r�j�t figyelem, de nem tett ellene semmit. Tal�n az�rt, mert fogalmam sem volt, mit �br�zol az a grav�rozott minta.
- �g�rd meg, hogy t�bbet nem sz�ksz el –mondta halkan, �s k�zben m�lyen a szemembe n�zett, amit�l a sz�vem hevesebben kezdett dobogni a kellet�n�l.
- Mi�rt? –k�rdeztem, kiss� elakad� hangon.
- Mert Jamie-nek meg�g�rtem, hogy vigy�zok r�d.
Valami�rt csal�dotts�got �reztem a v�lasz hallat�n, de fogalmam sem volt, mi�rt. A csal�dotts�g ut�n pedig d�h�s lettem Klint-re, amit v�gk�pp nem �rtettem, �ppen ez�rt nem is tudtam ellene tenni semmit. Elh�ztam t�le a kezem, �s megigaz�tottam a hajamat. –Nem fogok. Nem akarom, hogy meg kelljen szegned az �g�retedet –k�z�ltem vele k�m�letlen�l, ami nyilv�n neki is felt�nt. Sz�l�sra nyitotta a sz�j�t, de v�g�l ink�bb a hallgat�st v�lasztotta. B�lintott, �s fel�llt az �gyamr�l, aminek viszont m�r megint nem �r�ltem. –Rendben. H�t akkor, ha nincs m�s, akkor pihenj nyugodtan.
Azzal az ajt� fel� indult. L�zasan j�rt az agyam, �s �pp amikor m�r megfogta a kilincset, hirtelen ut�na sz�ltam. –V�rj!
Megfordult, tal�n kicsit gyorsabban is a kellet�n�l. –Igen?
�reztem, hogy elpirulok a tekintet�t�l, de az�rt pr�b�ltam meg�rizni a m�lt�s�gomat, mik�zben felt�p�szkodtam az �gyr�l. –Szeretn�k besz�lni Dan-nel. Lehetne?
Egy pillanatra �sszevonta a szem�ld�k�t. Mintha nem erre sz�m�tott volna. F�ltem, hogy megk�rdezi, mi�rt is akarok �n besz�lni Dan-nel, mert egy�bk�nt nem tudtam. Most, hogy a tekintet�nk �sszekapcsol�dott, r� kellett d�bbennem, hogy tulajdonk�ppen csak ez�rt tartottam vissza Klint-et. Hogy m�g egy kicsit l�thassam.
- Persze –b�lintott Klint, azzal kinyitotta az ajt�t. –Odak�s�rlek. De ne maradj sok�ig.
- Nehogy felzaklassam? –k�rdeztem, mik�zben oda�rtem mell�. Akkor meg�lltam, �s feln�ztem r�. Most ism�t nagyon k�zel volt hozz�m, �reztem az illat�t, ez pedig kiss� elb�d�tott.
- Nem –mondta halkan. –Nehogy � zaklasson fel t�ged.
A b�ty�imon k�v�l m�g egyetlen fi� se mutatott ir�ntam felel�ss�g�rzetet, gondoskod�st �s t�r�d�st. S�t, �gy igaz�n m�g �rdekl�d�st sem. De Klint-en most mindezt egyszerre �reztem – �s ez j�l esett. Csak �ppen azt nem tudtam, hogy pontosan mi�rt. Mert mondhatn�m azt, hogy csak a b�ty�im hi�ny�t p�tolja, de ez hazugs�g lenne. Itt valami m�s van a leveg�ben. Valami t�bb. Amit azel�tt m�g sohasem tapasztaltam meg.