Tegnap már nem volt kedvem írni, mert nagyon fáradt voltam, úgyhogy már fél10-kor be is aludtam, de a moziban ettől függetlenül éberen és feszült figyelemmel néztem végig a Halálos Iramban 8-at. 

Még mindig nem térek magamhoz. Még mindig a hatása alatt állok. És nem, most nem az elfogultság beszél belőlem. Bár nagy kedvencem ez a sorozat, teljesen megértem azokat, akik nem szeretik. Hiszen nem vagyunk egyformák. De a 8. rész után mégis muszáj azt mondanom, hogy aki kritizálja ezeket a filmeket, az egyszerűen nem érti a lényegét. Mert ez a film nem (csak) a kocsikról, a versenyekről és hasonló illegális ügyletekről szól. 
Ez a film a családról szól. Csupa nagybetűvel!
Nem tudom, hogyan is írhatnám le ezt a filmet spoiler-mentesen, úgyhogy nem is próbálozom vele. Szóval, tovább olvasás csakis saját felelőségre, ugyanis ez a bejegyzés spoilereket tartalmaz!
Amióta először láttam az előzetesét, folyton az motoszkált a fejemben, hogy vajon Dom miért fordul a családja ellen? Olyan megmagyarázhatatlan volt, hogy pont ő... Kell, hogy legyen valami nyomós indoka. Nos, volt is, de nem az, amire számítottam. Sőt, igazából erre egyáltalán nem számítottam, és szerintem nem vagyok egyedül ezzel! Persze, ehhez az is hozzájárult, hogy az előzetesek szépen félrevezettek bennünket. Ott ugyanis utalásokat láthattunk Brian és Mia esetleges halálára, vagy arra, hogy Dom összejön Chipher-rel. Még mérges is voltam kicsit Dom-ra, amiért képes elhagyni Letty-t, és valahogy nem fért a fejembe. De minden idegszálammal Brian-re és Miára koncentráltam. 
Nem gyanakodtam. Még akkor sem, amikor tegnap a filmben feltűnt Elena. A barátomnak már akkor leesett a tantusz, de nekem nem. Csak akkor, amikor Elena odasétált a kiságyhoz, és a karjaiba vett egy kisfiút. 

Dominic kisfiát.

Basszus! - ezt gondoltam akkor, és csak ültem, tátott szájjal, és még azt is gondoltam, hogy húúú... na, erre nem számítottam! És akkor megértettem, teljes mértékben megértettem, miért fordult Dom a családja ellen - ideiglenesen, természetesen. Van egy kisfia, Chipher pedig vele zsarolta Dominic-ot. És úgy tűnt, hogy Dominic engedett is a zsarolásnak, pedig valójában nem. Bár szerintem csak akkor kapott észbe igazán, amikor Elenát megölték a szeme láttára. 

És innentől kezdve nem számított semmi más. Sem a párbeszédek hiányossága, sem a valótlan dolgok bemutatása, mert mindent ez a kisfiú tartott egyben. Ő mindennek értelmet adott. És itt egyszerre a csapat már nem egy sor bűnözőből, illegális versenyzőből, "rosszfiúkból" állt, hanem csupa szív-lélek, összetartó családtagokból, akik nem fordítanak hátat Dominic-nak, akik hisznek benne, és akik visszafogadják őt, és vele együtt természetesen a kisfiát is. 

Azt is nagyon jó fogásnak találtam, hogy pont ebben a filmben hangzott el újra Dominic legendás mondata az első részből, miszerint ő csak annak a negyed mérföldnek él, mert ott önmaga lehet. Chipher azzal próbálja meggyőzni, hogy ez Dom igazi életfilozófiája, és talán így is volt - egészen ideáig. Mert a tudat, hogy apa lett, teljesen megváltoztatja. Ez látszik rajta. 

Nem is tudom, mit írhatnék még róla. Ezt a filmet nem lehet szavakba önteni. Nem tudom, milyen lesz a 9-10. rész, de nekem most ez a kedvencem. Olyan pluszt csempésztek vele, amivel senki nem vitatkozhat. Hihetetlenül jól megcsinálták, Vin Diesel pedig nagyon jól alakít. És mondom, nem az elfogultság beszél belőlem, mert bár az egyik kedvenc színészem, de beismertem, hogy a xXx viszont már nem állt annyira jól neki, és hogy a Riddick 3-at sem kellett volna talán erőltetni. Szóval, tényleg őszintén és reálisan mondom: ez a film egy siker. Ha ezért nem kapnak valamilyen díjat, akkor semmiért. Az pedig külön jó volt, hogy sok másik szereplő is fókuszban volt: Roman például végre valahára kilépett a nagyszájú-kissé bugyuta figura alakjából, és a sarkára állt; Hobbs pedig rájön, hogy tulajdonképpen a lányánál nincs fontosabb az életében; Shaw pedig ahogyan megmenti Dominic kisfiát, hát az a legaranyosabb jelenet az egészben. :) 

Egy szó mit száz: ez a film messze felülmúlta még az én várakozásaimat is. Egyszer sem éreztem azt, hogy unnám, vagy túl sok lenne már a cselekmény (mint pl. a Transformers 4 esetében). Nem voltak kínos pillanatok (na jó, amikor az elején Hobbs és a lány focicsapat "bemutatkozik", az azért nem volt semmi :D), nem voltak erőltetett jelenetek, és szerintem azzal nincs semmi baj, ha van néhány irreális esemény. Elvégre, nem azért járunk moziba, sőt, nem is azért olvasunk könyvet, hogy a valóságot lássuk viszont, hanem pont azért, hogy kicsit kiszakadjunk a valóságból. És szerintem Dwayne Johnson igenis képes lenne rá, hogy puszta kézzel eltérítsen egy torpedót. De ha mégse, akkor sincs semmi gond. Hiszen ez egy film, ami kiszakít a mindennapokból, azért, hogy utána visszahelyezzen oda - mégpedig nem kis lelki többlettel.

Az én értékelésem: 10/10*. 

HA LÁTTÁTOK A FILMET, ÍRJÁTOK LE BÁTRAN TI IS A VÉLEMÉNYETEKET! :)