Sziasztok! A tegnap olyan távolinak tűnik, hogy vissza kellett ellenőriznem, valóban tegnap írtam-e bejegyzést. Olyan, mintha egy hullámvasúton ülnék, folyamatosan mélységeket és magasságokat járok be. Bár, a mai napom kifejezetten jó volt, tegnap estére eléggé elanyátlanodva jöttem haza, és annak ellenére, amit írtam, úgy éreztem, nem fogok tudni ide beilleszkedni.(de aztán rájöttem, hogy komolyan, mit várok két nap után? :D) De ma jó napom volt csak elfáradtam, 4-ig ugyebár az irodában voltunk, mert addig tart a munkaidő. De, egyébként ez ne tévesszen meg senkit, mert ez a hivatás kifejezetten non-stop. Meg még harmóniumoztam (olyan, mint az orgona, csak mégsem :D) kicsit, mert holnap temetés lesz, és ott én fogok kántorizálni, amellett, hogy természetesen hospitálok is, mert októbertől én is fogok temetni. Szóval, akad dolgom bőven, és ez természetesen csak több és több lesz, már most augusztusra is lett jó pár bejegyzésem a határidőnaplómban, de ennek csak örülök. ^^
Tegnap délután már elkezdtem nézni a március 25.-i Montreal Canadiens elleni meccset, tudjátok, csak egy kis pihenésképp, de csak ma sikerült befejeznem. A beszámolómhoz két videó is tartozik (házi készítésű, bocsi a minőségért, de tudtam, hogy nem lesz fent sehol), amelyek tökéletesen szemléltetik a Montreal Canadiens csapatot - akiket természetesen ki is húztam a listámról. Hogy miért? A folyatátásban elmondom! :)

(Ó, ez a fotó nem időszerű, mert itt Karlsson még nem csapatkapitány, de nem baj, attól függetlenül ő van rajta ^^)

Az elején egy jó kis mérőzésre számítottam, hiszen ízig-vérig kanadai csapatok mérték össze az erejüket. Merthogy utána néztem, és láttam, hogy a Montreal Canadiens is nagyrészt kanadai játékosokból áll, szóval, megnyugodtam. A megnyitó nagyon szép volt, mert az egész stadion a kanadai himnuszt zengte, ráadásul orgonaszó kíséretében. De a meccs nem vitte tovább ezt a megindító hangulatot. Egyáltalán nem. 
Hol is kezdjem? Talán ott, hogy a végeredmény 1-3 lett a Montreal javára. Az egyetlen Ottawás gólt Pageau lőtte, nagyon szépen. Hogy miért veszítettek, annak több oka lehet, és nem feltétlenül az, hogy a Montreal jobb csapat. Mert nem jobb. Csak kihasználták a Senators gyenge pontját, mégpedig azt, hogy a fiúk az első perctől kezdve a maximumot adják, így könnyű őket kifárasztani. A Montreal pontosan ezt tette: úgy kihajtották őket, hogy a végén még levegőt is alig kaptak. Karlsson majdnem harminc, hangsúlyozom, harminc percet volt a pályán. Ez rengeteg! Úgy, hogy két súlyos sérülést is szenvedett. Ezeket videóztam le. Az egyik az volt, amikor az egyik Montreálos elgáncsolta az ütőjével, és Karlsson háttal pont a fejére esett. Szegénynek szinte hallani lehetett, ahogy odacsattan a feje a jéghez, és utána alig bírt felállni. Látszott az arcán a fájdalom, és a panaszkodás, amikor pedig Brassard odament, és mint egy szülő, megsimogatta a fejét, hát akkor tényleg meghatódtam. 

De ha ez még nem lett volna elég Karlsson-nak, kapta a következő adagot: egy másik Montreálos nem sokkal ezután fejbe vágta az ütőjével. Szerintem biztosan lett egy kis agyrázkódása, kérdezték is tőle, hogy minden rendben van-e, mire csak bólintott, de alig látott szerintem. Én azt mondtam volna, hogy üljön le, de ő végigjátszotta a meccset, viszont ezeknek fényében már egyáltalán nem csodálkozok, hogy a következő néhány meccset kihagyta. És annyira lelkiismeretes, hogy emiatt is magát hibáztatta. Pedig ő nem tehet róla, hogy a másik csapat ennyire rá volt szállva.

És ez még mind semmi! Ugyanis nem csak a játékosok, de egész Montreal Karlsson-ellenes magatartást mutatott, ugyanis akárhányszor Karlsson megszerezte a korongot, a szurkolók egyöntetűen morogni kezdtek. Még Karlsson is csak nézett, hogy mi van? De tényleg, fogalmam sincs, miért utálják ennyire, márpedig egyértelműen ki nem állhatják. Igaz, hogy az első félidőben szabálytalankodott egy kicsit (nem annyira, csak megfogta az egyik játékost, hogy így megszerezze a korongot), de hát Borowiecki, Stone meg a többiek sokkal durvábbak voltak, és velük semmi baja nem volt a közönségnek. Itt valami más állhat a háttérben, amiről én nem tudok, de mindenképen utána fogok nézni. Mindenesetre nagyon sajnáltam Karlsson-t, hogy ilyen ellenséges légkörben kellett játszani, pedig (és most nem vagyok elfogult) szerintem nem tudna ártani szándékosan senkinek. Hát csak rá kell nézni! :) De Québec tartományban, vagy legalábbis Montreálban nem így gondolják. Valamiért pikkelnek rá. Talán azért, mert nem kanadai származású, talán azért, mert az Ottawa Senators, talán az irigység, nem tudom. De a Montreal Canadiens ezzel leírta magát előttem. Ettől függetlenül tény, hogy jó csapatként működnek, de ennyi.