Sziasztok! Igaz, hogy a Senators messze lemaradt az idei rájátszástól, mégis, annyira egyedülálló helyzet alakult ki a tengeren túlon, hogy arra gondoltam, ez a két csapat mindenképpen megérdemel egy-egy külön bejegyzést. A mai napon tehát a nyugati oldal versenyzőjét, a Vegas Golden Knights-t szeretném nektek bemutatni, akik rögtön az alakuló szezonban az élre törtek, és ha kitartanak, és nem engednek teret a fáradtságnak, akkor jó eséllyel meg is nyerhetik a Stanley-kupát. Lássuk hát, mit is kell tudni róluk!

NHL csapatot Las Vegas-ba!
Mint a neve is mutatja, a csapat székhelye Las Vegas, azon belül is a T-Mobile Arena, és az NHL Nyugati Főcsoportjának Csendes-óceáni Divíziójában kaptak helyet. Annak ellenére, hogy 2017. nyarán alakultak, mégsem volt újdonság ez a sport Las Vegas-ban, ugyanis az NHL már 1991 óta jelen van a városban. Ebben az évben ugyanis egy szabadtéri mérkőzést tartottak, melynek résztvevői a Los Angeles Kings és a New York Rangers csapatok voltak. A város azóta is a Frozen Fury nevű rendezvény házigazdája, amely a Los Angeles Kings - Colorado Avalanche előszezonját foglalja magában. 2009-ben, miután Las Vegas-ban rendezték meg az NHL díjátadó gáláját, már felmerült a gondolat, hogy a Phoenix Coyotes csapatát Nevadába helyezik át, 2014-ben pedig egyre több találgatás ütötte fel a fejét, de az érintettek nem voltak hajlandóak egyértelműen nyilatkozni, így hát a feltevések nem nyertek létjogosultságot. 2015. júniusában aztán a Liga hivatalosan is lehetőséget adott a leendő tulajdonosoknak, így két bővítési kérelmet nyújtottak be: az egyik Bill Foley kérelme volt a Las Vegas-i csapat létrehozására, a másik pedig egy árajánlt a Quebec Nordiques újraélesztésére egy új arénában Quebec City-ben. A ligatulajdonosok 2016. június 22.-én, egybehangzóan elfogadták a Las Vegas-is bővítési kérelmet, így elindulhattak a munkálatok.

A Vegas Golden Knights az első újonnan alapított NHL csapat 2000 óta.

Mindezek után 2017. március 1.-jén, miután elrendezték a hivatalos papírmunkákat, kezdetét vehette a tagok toborzása, vagyis a csapat tényleges létrehozása. Alakuló vezetőedzőnek Gerard Gallant-ot válsztották meg, valamint kiterjesztették hatáskörüket, amikor csatlakoztak a Chicago Wolves (AHL) és a Quad City Mallards (ECHL) csapataihoz. 2017. júniusában aztán ők is részt vettek az NHL Expansion Draft rendezvényén, és minden 30 csapat elérhető játékosából választottak egyet-egyet. (Kivéve a Senators-ból, mert Marc Methot végül nem kellett nekik, de ez most mellékes...) Kiválasztották pl. a Pittsburgh Penguins kapusát, Marc-André Fleury-t, a Nashville Predators-tól James Neal-t, valamint lett egy Karlsson nevű játékosuk az Anheim Ducks egykori felfedezettje, William Karlsson személyében. 

Ha elindul a szezon...
A Vegas Golden Knights első mérkőzését tehát 2017. október 6.-án játszott a Dallas Stars csapata ellen, melyet meg is nyertek, első hazi meccsüket pedig október 10.-én játszották az Arizona Coyotes ellen. Olyan jól indítottak, hogy

ők lettek az első csapat az NHL történelmében, amely az alakuló szezonjának első 9 játékából 8-at megnyert.

Kitartásuk és kivételes lendületük meghozta eredményét: az 1979-80-as szezon óta nem volt példa arra, hogy egy csapat az alakuló szezonzjában bejusson a rájátszásokba (akkor az Edmonton Oilers és Hartford Whalers produkálták ezt a teljesítményt), december 23.-a óta pedig vezetik a Csendes-óceáni Divízió ranglistáját, ezzel is egyedülálló rekordot állítva fel.

Az pedig, hogy az alakuló szezonban bejutottak a Stanley-kupa döntőjébe, eddig csak két csapatnak sikerült: a Toronto Maple Leafs-nek 1918-ban, és St. Louis Blues-nak 1968-ban. Ha jól végiggondoljuk, van ebben valami törvényszerűség, hiszen most 2018-t írunk... :)

Színek és logó
A csapat elsődleges színe az acélszürke, ami azt jelenti: "erő és kitartás", valamint a fekete, ami a hatalmat és az intenzitást jelképezi, ill. ezen kívül még az arany és a piros is megtalálható a mezeken. 
A csapat elsődleges logója egy barbuta sisak, a másodlagos pedig egy vörös csillag, és mögötte két egymást keresztező kard.

Miért pont "Knights"?
Ezzel a névvel mintegy tiszteletüket fejezik ki az Amerikai Egyesült Államok Katonai Akadémiájának Fekete Lovagjai előtt. Ez volt az alapító, Bill Foley "alma materja", és szerinte ez a kifejezés utal arra, hogy ők igenis egy harcos csapat. Foley eredetileg Fekete Lovagoknak akarta nevezni a csapatot, de ezt a tervét kénytelen volt elvetni. Az "arany" jelző utal egyrészt arra, hogy Foley szerint az arany az elsőszámú nemesfém, másrészt pedig arra, Nevada a legnagyobb aranytermelő állam. A "Las" előtagot mindenki feleslegesnek tartotta, hiszen a Vegas önmagában is utal a csapat székhelyére. 
Az Egyesült Államok hadserege azonban kezdetben fenntartással volt a "Golden Knights" elnevezés miatt, ugyanis ejtőernyős csapata ugyanezt a becenevet használja, ráadásul a színeket és a védjegyüket is megkérdőjelezték, mire a csapat így reagált: "Nem tudunk arról, hogy bárki is panaszt emelt volna amiatt, hogy jégkorong csapatot láttak a pályán játszani ejtőernyősök helyett". Ezen kívül a Saint Rose Főiskola is panaszt emelt a név ellen, ugyanis a sportcsapatuk ugyanezt a nevet viseli, illetve a Clarkson Egyetemmel is futniuk kellett egy kört a név miatt. 

Szóval, mint látható, minden kezdet nehéz, még akkor is, ha úgy tűnik, minden zökkenőmentesen megy. Minden külső támadások és fenntartások ellenére azonban a Vegas Golden Knights csapata szárnyal, és ezen információk tudatában azt hiszem elmondható, hogy megérdemelnék a győzelmet. De mint tudjuk, egy mérkőzés kimenetele nem ezen múlik, és hogy mi a helyzet az ellenfél oldalán, az a következő bejegyzésből kiderül. :)

/kép: Twitter, forrás: Wikipédia/

Sziasztok! Mivel elég régen írtam jégkorong témában, arra gondoltam, ennek is eljött az ideje. :) Nem vagyok büszke magamra, ugyanis napját se tudom, mikor láttam utoljára akár egy meccsösszefoglalót is, de természetesen nyomon követem az Ottawa Senators mindennapjait, és hát, mit ne mondjak, elég aggasztó hírek ütötték fel a fejüket - például az, hogy Erik Karlsson gondolkozik azon, hogy ott hagyja a Senatorst (mivel idén jár le a szerződése, így elvileg megteheti) - de remélem, hogy ez csak valami buta pletyka. Azonban, ha már itt tartunk, komoly veszélybe került az idei rájátszás is, hiszen a Senators elég sokat esett a ranglétrán. De lássuk akkor, ki hogyan áll!

Nézzük először a keleti oldalt. Az Ottawa Senators jelenleg az utolsó előtti helyen áll, azonban még van két hónapjuk, hogy behozzák a lemaradásukat. Nagyon remélem, hogy sikerül, mert tényleg megérdemelnék, hogy ismét ott legyenek a rájátszásban. Az idei szezon kiemelkedően teljesítő játékosa egyébként Hoffman, aki csak úgy ontja magából a gólokat, valamint az újonnan felvett Duchene is nagyon szépen beilleszkedett. A kedvenc párosom pedig Pageau-Karlsson, mert jó néhány gyönyörű gólt összehoztak így ketten. Viszont a védelmük eléggé gyalázatos, hogy így mondjam, ami szerintem annak tudható be, hogy Methot személyében egy nagyon jó védőjátékost vesztettek el, ráadásul Karlsson úgy látszik, csak vele tudott igazán jól összedolgozni... Na de mindegy, reméljük, hogy összeszedik magukat, de ha mégsem jutnak be a rájátszásba, akkor is büszke leszek rájuk. ^^

És akkor lássuk, hogyan alakul az élmezőny. Ami kicsit vigasztal (nem, nem vagyok gonosz >.<), hogy a Pittsburgh Penguins is lecsúszott a top8-ból. Éppen ideje már, hogy másoknak is megadják a nyerés lehetőségét, és hogy Crosby kicsit visszavegyen az arcából... Na mindegy, befejeztem. :D Jelenlegi állás szerint egyébként a következő csapatok alkotnák a rájátszások ezen oldalát:

1. Tampa Bay Lightning
2. Boston Bruins
3. Washington Capitals
4. Toronto Maple Leafs
5. New Jersey Devils
6. Columbus Blue Jackets
7. Philadelphia Flyers
8. New York Rangers

Akiknek egyébként tiszta szívől örülök, az a Boston Bruins, mert igaz, hogy sokszor csúfos verséget mértek a Senators-ra, de tény, hogy nagyon jó csapat. Igazából sosem volt velük bajom, leszámítva az egyik játékosukat, de már a nevére sem emlékszem, csak azt tudom, hogy nagyon agresszív volt. A New Jersey pedig tavaly nem jutott tovább, úgyhogy most bizonyára megérdemlik ők is, hogy bizonyítsanak. A Columbus helyett azonban szívesebben látnám a Senatorst... Na, hátha. :)

És akkor jöjjön a nyugat, ahol az állás a következőképpen alakul:

1. Vegas Golden Knights
2. Winnipeg Jets
3. Nashville Predators
4. St. Louis Blues
5. San Jose Sharks
6. Dallas Stars
7. Colorado Avalanche
8. Calgary Flames

A Vegas szinte toronymagasan vezet (mondjuk azt sajnálom, hogy a Los Angeles annyit esett, de ez van). Nem sajnálom tőlük az első helyet, hiszen mindegyik csapattagnak ott kellett hagynia a régi csapatát, szóval biztosan nem volt nekik kis munka, amíg összeszoktak. Viszont, pont ebben áll az erősségük, hogy egyik játékos sem ma kezdte ezt a hivatást, szóval nem is csoda, hogy az első helyig fellőtték magukat.

A Dallas Stars-t szeretném még kiemelni, hiszen Methot is ott játszik jelenleg, szóval ilyen formában mégiscsak ott van a Senators az elsők között. Oké, tudom, hogy már nem Senators tag, és nem is volt törzsgyökeres, de számomra akkor is mindig az marad. Ez van. ^^

Viszont az Anaheim Ducks jelenleg igencsak le van maradva, pedig ők elég erős csapatnak számítottak. Lehet, hogy köze van ennek ahhoz, hogy Thompson immár a Senators táborát erősíti? Hiába, a változások mindig megviselik az embert. Hát akkor egy NHL csapatot...! De a lényeg, hogy a szezon még javában dübörög, szóval semmi nincs eldöntve. És ismerjük a mondást: van, hogy utolsókból lesznek az elsők, és elsőkből az utolsók. Szóval, hajrá mindenki, de legfőképpen: GO SENS GO! :)

Sziasztok! Már elég régen írtam bejegyzést az Ottawa Senators-ról, de ez persze nem jelenti azt, hogy elpártoltam volna tőlük. Ugyanúgy szeretem őket, és ugyanúgy a kedvenceim, egyszerűen csak arról van szó, hogy mostanában nem volt időm megnézni nemhogy az élő közvetítéseket, de az összesítőket se nagyon. Ez persze már csak az én hibám, hiszen mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen, úgyhogy egyik újévi fogadalmam, amit már idén elkezdek, hogy több figyelmet fordítok hőn szeretett csapatomra. Ráadásul, kell is nekik a támogatás, ugyanis amilyen szépen indították a szezont, most olyannyira bajban vannak - legalábbis, ha ezt tartósan így folytatják. 

Utoljára a novemberi Colorado Avalanche elleni mérkőzéseket láttam, merthogy azt az esti órákban játszották, lévén, hogy Svédországban kerültek megrendezésre, így sokkal közelebb állt a mi időzónánkhoz is. Azonban úgy gondolom, az akkor látottak most is megállják a helyüket. 
Először is, a fő pozitívum, hogy Pageau rengeteget fejlődött. Tavaly sem volt rossz játékos, de most sokkal érettebb, komolyabb, és jobban koncentrál, tehát nem csak a fiatalos lendület hajtja. Ennek csak örülök, mert a tavalyi szezon végén felvetettem a kérdést, hogy talán nem is centernek kellene lennie, most azonban bizonyítja, hogy a leginkább hozzáillő poszton játszik. 
A másik pozitívumok az újoncok, főleg Duchene és Oduya. Utóbbi sokat nőtt a szememben a Colorado elleni mérkőzéseken, hiszen megmutatta, hogy valóban jó védőjátékos. Duchene-nel szemben az elején még voltak fenntartásaim, de azóta már felfejlődött, olyan értelemben, hogy szépen beilleszkedett a csapatba, felvette a Senators ritmusát, és azóta már gólokat is szerzett. 
Aki miatt azonban aggódtam sokáig, az Karlsson. Ugyebár később kezdte el a szezont a rájátszásokon szerzett lábsérülése miatt, és ez a kihagyás szemmel láthatóan megviselte. Azért mondom, hogy szemmel láthatóan, mert tényleg látszott rajta a meggyötörtség, a külsején is, és hát természetesen a játékára is kihatott. De hát, ezért nem lehet elítélni, hiszen ha valakinek a sport az élete, akkor ez úgymond természetes. De attól még tényleg nagyon aggódtam érte, főleg, mert mégiscsak ő a csapatkapitány, úgyhogy még nagyobb rajta a nyomás. És hát Karlsson az a fajta, aki ha ideges, akkor aztán tényleg az, ezért is történhetett meg, hogy a Colorado elleni mérkőzésen mérgében eltörte az ütőt a palánkon. Mostanra azonban szerencsére úgy tűnik, kezd helyrejönni, legalábbis a külsején ezt látom, kezd visszatérni arcára a régi mosoly, és a csapat teljesítménye is ezt mutatja, ugyanis a legutóbbi mérkőzésen végre nyertek 3:2-re a New York Rangers ellen. 
Szóval, szerintem túljutottak a mélyponton, de persze ez nem olyan egyszerű, mint kívülállóként látszik. És ez nem csak a sportolókról mondható el. Bármelyikünk kerülhet olyan helyzetbe, hogy sikertelenséget sikertelenségre halmoz, és onnan nehéz felállni, mert az emberben ott a félelem, hogy mi van, ha megint kudarcot vallok? De ugyanúgy próbálkozni kell, újra és újra fel kell állni, és csinálni kell, menni előre. Ha hibázunk, hát ez van. Csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit.

Az Ottawa Senators tehát ebben ad most nekem erőt: nem feladni, menni tovább, úgy, hogy csak a cél lebeg a szemem előtt. Mert azt kell elérni, és utána minden könnyebb lesz. Addig azonban végig kell járni azt a rögös utat, amit elrendelt az Isten. 

/kép: Facebook/

Bevallom tördelemesen, hogy az idei szezonból még egyetlen Senators meccset sem láttam élőben, amit nagyon sajnálok, de egyszerűen nem bírok felkelni hajnalban, hogy megnézzem, annyira elfáradok napközben. Az összefoglalókat valamikor meg szoktam nézni, de azokat se mindig, mert legtöbbször nincs kedvem hozzá. Persze, azért az eredményeket és a híreket mindig nyomon követem, de azért ez így mégsem olyan. Úgy érzem, csapnivaló rajongó vagyok, pedig attól még mindig nagyon szeretem a csapatot. Most viszont arra gondoltam, nézzük át, hogyan is alakul eddig a tabella.
Ugyebár a rendes szezonban pontokat szereznek a csapatok, amely pontok alapján majd áprilisban kialakul, melyik az a 8-8 csapat, amelyik továbbmegy a rájátszásokba. Emélkeztetőül a tavalyi playoff egyetlen képen összefoglalva (teljes méretért kattints a képre!):

A kék négyszöggel azokat a csapatokat jelöltem, akiket már láttam játszani, a szív pedig ugyebár egyértelmű. ^^

Ehhez képest tehát lássuk, hogyan állnak a csapatok majdnem egy hónapnyi küzdelem után!
Először nézzük a Keleti Főcsoportot, elvégre mégiscsak az érdekel minket jobban. :) Az első helyen jelenleg a Tampa Bay Lightning áll, összesen 17 ponttal. A tavalyi szezonban csupán a 10. helyen végeztek, úgyhogy tényleg jól kezdenek, bár bevallom, még nem láttam őket játszani, úgyhogy bővebben nem is nyilatkozom róluk. A második a Toronto, 14 ponttal, amin kicsit csodálkozom, mert a Senators-szal szemben eddig mindig alul maradtak, de hát más csapatokkal szemben bizonyára jól teljesítenek, ezt szintén nem tudom. A Pittsburgh csupán a 3. helyen van a maga 13 pontjával, de egyébként elnézve az eredményeiket, nem nagyon jeleskednek, ha nyernek, akkor is csak 1-1 góllal, tehát olyan igazán kiemelkedő teljesítményt eddig még nem produkáltak. 
A 4-5-6. helyeken holtverseny van, hiszen a New Jersey Devils, a Columbus Blue Jackets, valamint az Ottawa Senators is 12 pontokkal büszkélkedhet. A Senators esetében ugyebár már írtam arról, hogy elég rossz volt nekik a kezdés, hiszen nélkülözniük kellett Karlsson-t és Brassard-ot, viszont ettől függetlenül szépen teljesítenek, és ami a legmeglepőbb, hogy inkább idegenben. A hazai pályán nyilván nagyobb a nyomás, vagy nem tudom, de az biztos, hogy fejlődtek, erősödtek, és csak így tovább, mert a tavalyi szezonban is a 6. helyről jutottak a rájátszásba, szóval eddig tartják a szintet. :)
A 7. helyen a New York Islanders szerepel, akik a tavalyi rájátszásról épphogy lecsúsztak a 9. hellyel. Örülök, hogy most így feltornázták magukat, mert szerintem jó kis csapat. 
Na és kik azok, akik megleptek az eredményükkel? Nos, a Montreal Canadiens és a New York Rangers minden bizonnyal, mert ők tavaly a 4-5. helyen végeztek, most azonban az utolsó két helyen kullognak. Persze, még rengeteg idejük van behozni a lemaradást, bár annyira nem érdekelnek, főleg a Montreal, azok után, hogy Karlsson-t folyamatosan kifütyülték az egyik meccsen. A Boston szintén nincs olyan fényes helyzetben jelenleg, de még korai lenne bármit is mondani, természetesen. Az a helyzet, hogy a jelenlegi állás szerint a Pittsburgh és az Ottawa az, akik egyenletes teljesítményt mutatnak a tavalyi eredményeikhez képest is. Szóval, nem hiába ők jutottak be a keleti fináléba. És itt el kell ismernem, hogy a Pittsburgh is egy jó csapat.
Na de nézzük, mi a helyzet nyugaton, elvégre a Stanley-kupa elleni győzelembe ők is beszállnak ám. A tavalyi döntőbe ugyebár a Nashville Predators jutott be, a rájátszásba azonban csak a 8., vagyis utolsó helyről kerültek be, tehát azért szépen feltornázták magukat. Jelenleg szintén a 8. helyen vannak, vagyis ők is tartják a szintet. Aminek viszont örülök, hogy az első helyen a Los Angeles Kings áll 15 ponttal. Szeretem azt a csapatot, még akkor is, ha most elverték a Senators-t - de nem volt az olyan könnyű győzelem, ugyanis a büntetőkig ment a küzdelem. De tény, hogy a nyugatiak közül a LA Kings a szívem csücske, mert Kopitar azzal, hogy olyan nyíltan kiállt a csapattársa mellett, kivívta a tiszteletemet, és kész. Szóval, szurkolok nekik, hogy idén bejussanak a rájátszásba, és nagyon szívesen látnék egy Los Angeles Kings - Ottawa Senators nagydöntőt. :)
Akiket még kiemelnék a Nyugati Főcsoportból, az a Vegas Golden Knights, akik ugyebár nyáron alakultak, méghozzá a meglévő csapatok játékosaiból, vagyis mondhatjuk, hogy profik alkotják. Így talán nem is csoda, de mindenképpen említésre méltó, hogy a 3. helyen állnak jelenleg. Mondjuk sosem bocsátom meg nekik, hogy Methot-ot csak úgy kirakták az utcára, de hát erről nyilván nem a játékosok tehetnek. De akkor is, a Vegas-t sosem fogom megszeretni. De ha már Methot, akkor nem hagyhatjuk ki a Dallas Stars-t, merthogy a zöld mezes csillagok táborát erősíti az egykori Senators tag, és én biztos vagyok benne, hogy neki is köszönhetik azt, hogy három helyet feltornázták magukat, tehát jelenlegi állás szerint a 7. helyről simán bejutnának a playoff-ba. Az Anaheim viszont, akik tavaly ugyebár a nyugati fináléig jutottak, most igencsak gyengén teljesítenek önmagukhoz képest, a Vancouver és a Colorado viszont ott virít a legjobb 8-ban, ahhoz képest, hogy tavaly az utolsó helyekre szorultak.

Szóval, ez a jelenlegi állás számokban nézve. A továbbiakban azért igyekszem majd nyomon követni az eseményeket, ha mást nem, az összefoglaló videókból. A jelszó azonban továbbra is ugyanaz: GO SENS GO! :)

Ha szeretnétek megnézni a teljes listát, akkor >>IDE<< kattintva megtehetitek!

"Nem jól indul az Ottawa Senators 2017/18-as szezonja" - ez a mondat fogadott a jegkorongblog.hu egyik bejegyzésében, és még sok más is, de most nem a posztot szeretném kritizálni, mert teljes mértékben igazat mond. Ha felszínesen nézzük, akkor valóban rosszul kezd a Senators, hiszen az előszezon hat meccséből csak az első hármat sikerült megnyerniük, másrészt pedig Erik Karlsson valóban nem épült fel teljesen a tavasszal szerzett lábsérüléséből, sőt, White és Brassard is a sérültek listáján szerepelnek egyelőre. Tehát, nem elég, hogy telitődött új, fiatal játékosokkal a csapat - ami önmagában nem lenne baj - hanem pár hétig még biztosan nélkülözniük kell Karlsson-t. Ez pedig nem jó. Nagyon nem. Azt mondjuk nem hinném, hogy a vereségek csak és kizárólag Karlsson távollétéek tudhatóak be, bár tény, hogy ő a legjobb védő játékos, és pont. Én személy szerint inkább vagyok fenntartásokkal a sok új játékos kapcsán. Bár, az is igaz, hogy ők nem teljesen újak, viszont a tavalyi szezonban, és különösen is a rájátszásokban összeszokott csapat kár, hogy szétment. Gondoljunk csak Methot-ra, aki Karlsson védőpárja volt, és immár a Dallas Stars mezőnyét erősíti...
De mégis, mi lehet a probléma? Én nem jelenteném ki egyértelműen, hogy a Senators olyan rosszul indított. Mert az indulás tök jó volt, hiszen az első három meccset nem is akáhogy nyerték meg. De hogy utána mit csináltak, azt nem tudom. Sajnos nem volt időm követni az eseményeket, szóval most nagyon óvatosan fogalmazok, hiszen még előttem áll a mérkőzések pótlása. Mégis, van annyi előismeretem a Senators-ról, hogy véleményt alkothassak az előszezonról.
Ismerve a fiúkat biztos vagyok benne, hogy egyből magasra tették a lécet, és ez bizonyára tényleg így volt, mert, mint említettem, az első két mérzkősét bravúrosan vitték. Csakhogy, a sok új, fiatal játékos nyilván nem bírta a tempót, és elfáradtak. Még akkor is, ha bizonyára tehetségesek. Láttam pillanatokat a mecsekből, és tényleg hihetetlen blokkolásokat mutattak be az újoncok. De a Senators általában ott hibázik, hogy nem tartalékolja az energiáját, hanem egyől a maximumot nyújtja. Ami önmagban nem lenne gond, csakhogy a többi csapat pont ezt használja ki. És hát, nyilván az sem segít rajtuk, hogy Erik Karlsson-t nélkülözniük kell.
Apropó Erik Karlsson. Láttam róla képeket, mert ugyebár attól, hogy nem játszik, azért az edzéseken ott van. És hát, mit ne mondjak, elég rosszul néz ki szegény. Több hozzászóló gúnyolódott is rajta, hogy most már tényleg kezd úgy kinézni, mint egy igazi viking. Na most, az ilyeneknek fogalmuk sincs arról, hogy Karlsson mit érezhet most. Nyilván én sem tudom, hiszen nem ismerem őt, de sokszor láttam játszani, és nekem abból az jött le, hogy neki az élete a jégkorong, így hát természetes, hogy most nagyon megviseli az, hogy nem léphet pályára. Amikor a tavalyi szezonban két mérkőzést ki kellett hagynia a fejsérülése miatt, az is nagyon megviselte. Amikor pedig 2013-ban Achilles ínszalag szakadása volt, akkor alig másfél hónap múlva már ismét játszott. Hatalmas akaraterő van benne. Most pedig ott rontotta el, hogy a lábsérülése ellenére végigjátszotta a rájátszásokat. De persze én nem hibáztatom egyáltalán. Sőt, nagyon is sajnálom, hogy így alakult. Szóval, továbbra is rendületlenül kitartok a csapat mellett, senki és semmi nem tántoríthat el tőlük, még a kissé csúfos idei előszezon sem. Mert ez csak a bemelegítés volt. A java csak ezután következik. :) És, lényegében semmi sem történik véletlenül, hiszen így legalább a csapat bebizonyíthatja mindenkinek, hogy valóban nem Erik Karlsson-tól függnek, hanem igenis, itt mindenki egyen-egyenként ugyanolyan fontos és értékes. Mert az Ottawa Senators nem csak egy csapat, hanem egy hadsereg, és nem utolsó sorban egy család.
És egyébként most teljesen együttérzek a csapattal, mert én is eléggé mélyponton vagyok most az életemben. Egyedül a barátom, Csabi tartja bennem a lelket. Igyekszem nem kimutatni, de valójában nagyon magam alatt vagyok. Úgy érzem, nem sikerül semmi, sőt, hogy kudarcot vallottam. Úgy érzem, mintha a siker érdekében meg kellene változnom. Csakhogy én arra nem vagyok képes. Olyan vagyok, mint mindig is voltam: céltudatos, maximalista (olyan értelemben, hogy a tőlem telhető legtöbbet megteszem), kötelességtudó - viszont nekem fontos a magánéletem és a hobbim is. És úgy érzem, hogy egyik sem megy a másik rovására, mégis, mintha azt várnák el tőlem, hogy adjam fel a magánéletem a hivatásom érdekében. Csakhogy én arra nem vagyok képes. Oké, hogy a Istentől kaptam az elhívást - de a magánéletemet is. Az életemet kaptam tőle, márpedig az életembe mindkettő beletartozik.