Insurgent - kipipálva2017.03.11. 18:17, Gréti
Ma megnéztem A Lázadót is, miután csütörtökön befejeztem a könyvet. Hát... nem akarok belemerülni a részletekbe, mert ez a film szinte egyáltalán nem követi a könyvet, sajnos. Már eleve ez a doboz-téma sántít, és komolyan nem tudom megérteni, miért kell ilyen szintű változtatást belevinni egy filmbe? De most tényleg, miért nem volt jó az, ahogyan Veronica Roth kitalálta? Azt meg már nem is mondom, hogy a szimulációk szinte egyáltalán nem egyeznek, meg... na, mindegy, szóval szinte semmi nem egyezik. Ez pedig elszomorít. Bár tény, hogy egyébként számomra a könyv egy kicsit... hogy is mondjam, szóval nem zavaros volt, de... jobb szót nem találok rá. Amúgy is az a tapasztalatom a trilógiák esetében, hogy a középső kötet kicsit kilóg a sorból. Ott van pl. a Twilight, ami tudom, nem trilógia, ráadásul csak a 2-3. részét olvastam, de hát a 2. rész az valami borzalmasan unalmas szerintem. Na de ez most lényegtelen, ezzel csak azt akarom mondani, hogy olyan ez, mint a középső gyerek, kicsit szendvics-helyzetben van, mert az első kötet ugyebár mindenkinek újdonság, az utolsó pedig általában mindent visz, na de a második... Mindegy, ettől függetlenül szeretjük, és még mindig azt mondom, hogy inkább a könyv, mint a film. Viszont ebben az esetben mégis kell, hogy adjak egy plusz pontot a filmnek, mégpedig Tris és Négyes kapcsolata miatt, mert az a könyvben nekem kicsit hiányos volt, itt azonban jó volt látni, hogy minden ellenére mennyire támogatják egymást. A könyv inkább a bizalmatlanságra ment rá, aminek volt is alapja, de nekem hiányoztak az érzelmek, amit itt megkaptam, és ez nagyon jó. De ettől függetlenül még mindig a könyv tarol. :) És most elkezdhetném sorolni a különbségeket, de a hasonlóságokkal hamarabb végeznék, úgyhogy inkább bele se kezdek. Bevallom, kicsit végigszenvedtem ezt a filmet, egyrészt, mert sokszor nagyon sötét volt, másrészt mert sokszor felbosszantott a változtatások miatt, harmadrészt mert sokszor nekem unalmas volt, de nem tudnám megmondani, miért. Peter karaktere igazából szórakoztató volt, Négyes pedig természetesen mindent visz. Trisnél viszont zavart egyrészt a rövid haja (szerintem nem áll jól neki, ráadásul a filmben nem is jött ki jól, hogy miért is vágja le), másodszor pedig azért, mert a filmben nem hangsúlyozták a fegyverektől való félelmét, így pedig nem lehetett komolyan venni a Will miatti bűntudatát sem, ráadásul Christina is túl hamar megbocsát neki... na jó, nem is folytatom, mert nagyon belemelegedek. A lényeg, hogy megnéztem, de nem hiszem, hogy újra megfogom, a könyvet viszont biztosan újra fogom olvasni. :) De ha már így átrágtam magam a filmen, hoztam egy pár posztert. Nekem az első tetszik a legjobban, bevallom őszintén. Meg persze a harmadik. :)
Pont azon gondolkoztam valamelyik nap, hogy mi lesz velem, ha elolvasom mindhárom részt (mert ugyebár a Négyest egyszer már olvastam, de lehet, hogy repetázni fogok), amikor rábukkantam a neten az "Árnyak és jelek" c. könyvre, amivel múltkor találkoztam is a könyvesboltban, és láttam is, hogy Veronica Roth írta, de nem tudtam, hogy a Beavatott-szériához tartozik, de most már tudom! Úgyhogy már tudom is, mit fogok venni az ösztöndíjamból - a táskán kívül, mert arra is nagy szükségem lenne. Most félvállasat hordok, mert a hátitáskám elszakadt, és nagyon fáj tőle a hátam. De ez nem ide tartozott, csak gondoltam, ezt is megosztom veletek. :)
A filmnézésen kívül tovább folytattam a NaNoWriMo kihívást, és ma csak 1666 szót sikerült írnom. Mármint, ami belefért a keretbe, mert bevallom, kicsit tovább is folytattam, annyira vitt magával a cselekmény. Viszont úgy voltam vele, hogy jó, ma tényleg betartom az előírt keretet, és hát ha 1666 szónál ér véget egy mondat, akkor még hogy tegyek hozzá plusz egy szót? De ma is könnyen ment az írás, lehet azért, mert még a történet elején vagyok, és azt mondják, az elején olyan ez is, mint a szerelem: magával ragad, de aztán elszáll a rózsaszín köd, és jönnek a problémák, amikor legszívesebben kihajítnánk a gépünket is az ablakon, mert beáll az írói görcs... Igen, ezt már tapasztaltam egy párszor, így biztosan most sem fogom elkerülni. De eddig még elvagyok a kihívással, igaz, most már nem érzem annak. Majd kíváncsi leszek, ha letelik a 30 nap... :)
|