Az elmúlt két napban nem igazán voltam aktív, ennek több oka is volt: egyrészt belevetettem magam a szakdolgozatírásba, mert április végéig le kell adni, másrészt pedig a megfázásom újra erőre kapott, vagy még inkább, egyfajta "utolsó támadást" intézett ellenem, és nagyon nyomott voltam, úgyhogy még írni sem volt kedvem. Tegnap már egy fokkal jobb volt, de alig tudtam elaludni, ezért hát filmet néztem, mégpedig az Emelt fővel-t. Ismeritek? A 2004-es változatára gondolok - merthogy most tudtam meg, hogy 1973 körül is már elkészítették ezt a filmet, ami amúgy igaz történeten alapul, szóval így még jobb. Ebben a remake-ben Dwayne Johnson a főszereplő, igazából legelőször ezért néztem meg. De megtetszett, viszont rájöttem, hogy nem elég egyszer megnézni ahhoz, hogy az ember értse a mondanivalóját. Mindenesetre példaértékű az, hogy Chris Vaughn (a valóságban nem ez volt a neve) szembeszáll azokkal, akik szó szerint bemocskolták azt a kisvárost (kaszinó, drogok, stb.), és eldönti, hogy megtisztítja a helyet ezektől. De nem csak, hogy megtisztítja, hanem ezzel véget vet annak az elnyomásnak, amit ezek a befolyásos emberek gyakoroltak a városban, és visszaadta mindenkinek a hitét, az önbizalmát, a becsületét. Mert az ott lakók idővel elhitték, hogy tényleg ez a módja a megélhetésnek, pedig jobb a becsülettel megszerzett kevés, főleg, ha közben tiszta marad a kezünk, a szívünk és a lelkünk. Alapvetően tetszik az alakítása, bár általában meg vagyok vele elégedve, de ebben különösen is jó, mert végig hozza a becsületes, jószívű leszerelt katonát, aki jó hát végül is néhányszor verekedésbe keveredik és szétveri a kaszinót, de azt csak azért teszi, mert a) az emberektől elszedik a pénzt azáltal, hogy csalnak a kockákkal b) gyerekeknek adnak drogot, és ez mindkettő nagyon fajsúlyos bűn. Persze felmerül a kérdés, hogy valóban ez-e a megoldás, de hát a filmben kiderül, hogy a sheriffet is a markukban tartják, így tehát Chris Vaughn csak magára számíthat. Na mindegy, szóval sok kínos kérdést felvet ez a film, rávilágít dolgokra, és tényleg nem elég egyszer megnézni. Bár, szerintem a jó filmek esetében mindig így van. :)
Ma jutott eszembe, hogy a Fordulópont csütörtöki frissítése elmaradt, ami miatt elnézést kérek, ma mindenképpen pótolom! Csak hogy érzékeltessem, mennyire nem voltam formában: tegnap mindössze 60 szót írtam a Rebels-hez, ma pedig 1946-ot. :) Még kicsit csinosítgatok rajta lehet, és nemsokára felrakom. 
Ja, és kijött a Fate of the Furious egyik zenéje, amihez csináltak egy nagyon jó klipet, így már még jobban várom a filmet! :) Itt van a zene és a klip, szombat délutánra pont jó. :)

Az elkövetkező hetekben kicsit el fog fordulni a figyelmem A Beavatottól, ugyanis ma döbbentem rá, hogy már egy hónap sincs hátra a Halálos iramban 8. részéig! Április 13.-án ugyanis jön a premier, és ez annyira jó! A legutóbbi előzetes tényleg ütősre sikerült, és úgy érzem, hogy az egész film nagyon jó lesz. Bár a Google számomra kicsit érthetetlen módon a krimi/thriller műfajba sorolja, pedig szerintem inkább akció, na de mindegy. Majd kiderül. :) Az biztos, hogy már a cím is sokat sejtet: The Fate of the Furious... hm, de vajon ez mire utal pontosan? Ami végképp nem fér a fejembe, hogy miért fordul el Dominic a családjától, és miért szűri össze a levet azzal a szőke nővel, miután nagy nehezen visszakapta Letty-t? És miért lesz Hobbs az új "családfő"? Sok a kérdőjel bennem, amikre már nagyon szeretnék választ kapni, de még várni kell egészen pontosan 28 napot - és még nem is biztos, hogy meg fogom tudni nézni premierben. Nem, mintha annyira vágynék arra, hogy egy túlzsúfolt moziterembe nézzem végig, csak hát ha már ennyit vártam rá, szeretném minél hamarabb látni. :) Igazság szerint az utóbbi időben kicsit ki is ment a fejemből, vagy jobban fogalmazva, kiesett a látókörömből, de most ismét "felfedeztem". Szóval, előre szólok, hogy az elkövetkező hetekben a bejegyzéseim nagy része valószínűleg erről (is) fog szólni. :) És tervezem, hogy új design is lesz - lehet, hogy túl gyakran váltogatom, de szerintem fő a változatosság, főleg így tavasszal. :)
Egyébként ma voltam könyvtárban, írtam a szakdolgozatot, pontosabban nekiveselkedtem az idegen nyelvú irodalomnak. Angol és német. Vicces, mert németet tanultam 9 éves korom óta emelt szinten, és nyelvvizsgáztam is belőle, angolt pedig csak gimiben tanultam 4 évig, és csak érettségiztem belőle - ehhez egyébként az is hozzátartozik, hogy évek óta én voltam az egyetlen a suliban (800 fős diákságról van szó), aki egyszerre érettségizett a két nyelvből, még a tanárok is csodálkoztak. :) Na, szóval mindezek ellenére az angolt jobban szeretem, igazából gimiben azt szerettem volna emelt szinten tanulni, az angoltanár bele is egyezett volna, de a némettanár nem, úgyhogy így ugrott a terv. De úgy hozta a sors, hogy ismét angolozhatok, mégpedig a szakfordítás kapcsán, ugyanis nálunk ez három féléves: Bevezetés a szakfordításba, valamint Szakfordítás 1-2. Mivel a Bevezetést nem indították németből, így maradt az angol, de örülök is neki, mert mint mondtam, az angolt jobban szeretem. Nincs az a sok ragozás, meg névelők, meg stb., szóval nekem sokkal testhezállóbb. :) És hát ugye a szakdolgozathoz is kellenek idegennyelvű források, szóval most már nem akartam tovább húzni, úgyhogy nekiültem. Hát, elfáradtam, főleg a német könyvekkel... Az angolnál meg rá kellett jönnöm, hogy elég csak pár szót lefordítanom, mert amúgy olvasásra is megértem nagyjából, mit akar mondani. Szóval, nagyon örültem neki. :) Ez kicsit feldobott (na, ez is csak én lehetek, hogy a tanulás feldob), mert amúgy tegnap óta rossz a közérzetem. Ritkán fordul elő velem, de akkor nagyon rossz, főleg, mert nem tudom, mi idézi elő. Nyilván még mindig a lelki fáradtság, amit múltkor írtam. Bár szerintem ezt már csak akkor fogom kipihenni, ha júniusban végzek - legalábbis a tanulmányok benti részével, mert ugyebár még hátravan a gyakorlati év, de akkor már nem leszek kolis, a suliba is csak havonta kell bejárni konzultációkra, szóval mindenképpen jobb lesz. Bár azért szerintem hiányozni fognak kicsit az előadások - magamat ismerve :) - és hát persze tudom, hogy a gyakorlati év sem lesz könnyű, hiszen gyakorlatilag dolgozni fogok. De a tény, hogy nem leszek kolis, már önmagában is felüdítő. Egy teljesen más világ lesz, de azért persze várom. De addig még sok minden van hátra - de úgy a jó, ha zajlik az élet. :)