Greta Chevelle

#inspiration #motivation

~ Legújabbak ~
Rebels - 19+20. nap
- Szeretlek –mondta, és erre az egyetlen szóra nagyot dobbant a szívem. Ugyanakkor nem tudtam, mit is válaszolhatnék erre. Pedig biztos voltam benne, hogy szeretem Klint-et. De talán még nem érett meg az idő arra, hogy ezt ki is mondjam...
                                                          2017.03.29.
Rebels - 17. nap
Klint-nek igaza volt. A bátyám áruló lett. De én vajon mi vagyok? Elvégre, az, hogy ki az áruló, csupán nézőpont kérdése...
                                                          2017.03.26.
Rebels - 16. nap
Szerettem volna itt maradni vele, és harcolni az oldalán. Nem akartam őt elengedni. Féltem attól, hogy baja esik, és féltem egyedül kilépni innen. De tudtam, nincs más választásom... 
                                      2017.03.25.

Továbbiak:
Alázat és önvédelem
#3. Inspiráló szerelmespár: Dom és Elena

Rebels - 14. nap

Szerelmi háromszög

Rebels - 13. nap

 
~ Aktuális projekt ~


Időtartam: 2017.03.10.-04.08.
Regény címe: Rebels


/katt a képre!/

A NaNoWriMo, avagy National Novel Writing Month egy kihívás, amelynek az időtartama általában november 1-30. közé esik, de én csak most találtam rá erre a kihívásra, és úgy gondoltam, kipróbálom - ITT olvastam róla.

Szabály: 1667 szó/nap. Minden nap. 30 napon keresztül.

 
~ Szavazás II. ~
Melyik regény a kedvenced?

Fordulópont
Örökké
Rebels
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
~ A hónap cikke ~

FEBRUÁR

Költözzünk össze! (?)>>
(15 like)

KÖSZÖNÖM! :)

A legtöbb like-ot kapott bejegyzés kerül ide. Szavazz a kedvencedre! :) 

|01.|

 
~ Chat ~
 
~ Zene ~

Lil Uzi Vert ft. Travis Scott - Go Off

(The Fate of the Furious Soundtrack)

 
~ Regények ~
 Örökké Fordulópont 
 
Új részek
Örökké: szerda és szombat
Fordulópont: hétfő és csütörtök

ÁTMENETILEG SZÜNETEL A NANOWRIMO MIATT! Megértéseteket köszönöm! :)
 
~Jelenleg olvasom~

JELENLEG OLVASOM
Szerző:
Veronica Roth
Cím: A Hűséges
Kötet: 3. (Beavatott-széria)
Tulajdon: saját
Oldalszám: 448
Olvasás kezdete: 2017.03.09.


Eddigi olvasmányok 2017>>

Elolvasásra vár:
Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala
Dan Brown: Inferno

 
~ Cserék ~

Cserét a chat-ben kérhetsz! Különösebb kikötésem nincs, csak hogy szép, rendezett, igényes legyen az oldalad, és hogy cserébe te is tegyél ki engem! :) 

Esther


4/9 szabad hely

Olvasója vagyok
~Bíbor~Timi~Limonadee~

 
~ Szavazás ~
Mi tetszik legjobban a honlapon?

A blog
Az ajánlók
A "Segítség" menüpont
A Merengő
A regények
Nem tudok választani: minden! :)
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
~ Site ~

Szerkesztő: Greta Chevelle
Indulás: 2017.01.12.
Email: greta.chevelle@gmail.com
Facebook: [X]
Moly.hu: GretaChevelle [X]
Design: saját, Linda [X]
Téma: BigWheel.
Írói weboldalam:

 
~ Bejelentkezés ~
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
~Blog~

A "szeretett" óraátállítás...

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem semmi értelme ennek az óraátállításnak, és engem nagyon érzékenyen érint, amikor március végén elvesznek tőlünk egy órát. Tudom, hoggy állítólag spórolunk vele valamennyit, de szerintem a mai világban, ilyen technikai lehetőségek mellett már oly mindegy, mikor sötétedik, hiszen ha valaki akar, nyugodtan fent lehet akár egész éjszaka, és fogyaszthatja az áramot. De lehet, hogy én nem értek hozzá, úgyhogy inkább nem is bonyolódok bele ebbe a vitába. Bár tény az is, hogy az utóbbi években viszonylag könnyebben viselem az óraátállítást. Persze, a télivel sosincs semmi probléma, de a nyári esetében tényleg meglepett ez az idei év is. Annyi volt a gond, hogy éjszaka alig tudtam aludni, mert valahol megint sikerült megfáznom, és persze miért is ne lefekvéskor kezdjek el köhögni... Szóval, amúgysem sokat aludtam, de napközben egyébként meglepően jól telt az idő. Nem is érzékeltem, hogy elvettek tőlünk egy órát. Talán annyi a titka, hogy nem szabad belegondolni abba, hogy tegnap ilyenkor még csak fél nyolc volt... De azért hátha majd egyszer beszüntetik ezt az állítgatást. :)

Ma döbbentem rá, hogy már fél hónapja írom a Rebelst, és ez nagyon durva! Mivel immár 17. napja nyúzom ezt a kihívást (ez csúnya szó volt, pedig valójában igen élvezem a regényírást), úgy gondoltam, röviden összegezném, mire is tanított meg eddig a NaNoWriMo:

1. Szelektálás. 

2. Koncentrálás. 
Ez a kettő valójában összefügg, mégpedig abban, hogy általában sok regénybe belekezdek, aztán végül ide kapok, oda kapok, de egyikbe se élem bele magam úgy igazán, vagy, rosszabb esetben be se fejezem egyiket sem, vagy csak nagyon sokára. A NaNoWriMo-nak köszönhetően azonban néhány nap elteltével képes voltam háttérbe szorítani a többi írásomat, és csak erre az egyre koncentrálni. Azt hiszem, még alkalmazni fogom ezt a módszert. :)

3. Kontroll.
Nos, ha engem kiraknának egy lakatlan szigetre egy füzettel, tollal, némi kajával és persze egy zenehallgatásra alkalmas eszközzel, simán ellennék a történeteimmel. Ez egyrészt jó, másrészt viszont nem, mert azt jelenti, hogy nagyon könnyen bele tudok feledkezni az írásba. Ez pedig nem jó, mert semminek nem szabad a függőjévé válni! A NaNoWriMo, mivel szabályozza a napi mennyiséget, így megtanít a kontrollra is. Attól függetlenül, hogy általában túllépem az 1667 szót. :)

Egyelőre ennyi, de hát még csak 17 nap telt el, szóval még sok minden vár rám, és sok mindennek le kell tisztulnia. Az biztos, hogy ennek a kihívásnak az is a nagy előnye, hogy tudatosan épül be az írás a mindennapjaimba, ami az én esetemben nagyon is fontos. És hát a NaNoWriMo is igazolja azt a mondást, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja. :)

Szóval, ma írogattam, közben pedig néztem az Uralkodónőt. Immár az első évad 15. részénél járok, és nagyon furcsa úgy nézni, hogy egyszer már láttam, így tudom, mi lesz a folytatás, de azért még így is izgalmas, és van, ami meglep. Amit sajnáltam most is, hogy Mária és Bash kapcsolata immár véget ért. Nem tudom, miért, de nekem Ferenc nem szimpatikus. Lehet azért, mert szőke, és a barnák az eseteim, de én jobban szerettem a Bash-Mary párost, és a szívem mélyén azért még mindig drukkolok nekik, bár tudom, hogy az évadok során egyre távolabb kerülnek egymástól érzelmileg. De hátha. :) Addig viszont most azt várom, mikor bukkan már fel Louis, bár tudom, hogy a végén majd rossz dolgok derülnek ki róla, de amíg még ezek nem játszanak, addig jó látni a Máriával való kapcsolatának alakulását. Tudom, tudom, hogy Ferenc és Mária házasok, de mint mondtam, Ferenc nekem egyáltalán nem szimpatikus, nem tehetek róla. De hát azt is tudom, hogy bizonyos mértékig ragaszkodni kell a valós, történelmi alapokhoz. De akkor is. :)  

2017.03.26. 20:18, Gréti

Walking tall

Az elmúlt két napban nem igazán voltam aktív, ennek több oka is volt: egyrészt belevetettem magam a szakdolgozatírásba, mert április végéig le kell adni, másrészt pedig a megfázásom újra erőre kapott, vagy még inkább, egyfajta "utolsó támadást" intézett ellenem, és nagyon nyomott voltam, úgyhogy még írni sem volt kedvem. Tegnap már egy fokkal jobb volt, de alig tudtam elaludni, ezért hát filmet néztem, mégpedig az Emelt fővel-t. Ismeritek? A 2004-es változatára gondolok - merthogy most tudtam meg, hogy 1973 körül is már elkészítették ezt a filmet, ami amúgy igaz történeten alapul, szóval így még jobb. Ebben a remake-ben Dwayne Johnson a főszereplő, igazából legelőször ezért néztem meg. De megtetszett, viszont rájöttem, hogy nem elég egyszer megnézni ahhoz, hogy az ember értse a mondanivalóját. Mindenesetre példaértékű az, hogy Chris Vaughn (a valóságban nem ez volt a neve) szembeszáll azokkal, akik szó szerint bemocskolták azt a kisvárost (kaszinó, drogok, stb.), és eldönti, hogy megtisztítja a helyet ezektől. De nem csak, hogy megtisztítja, hanem ezzel véget vet annak az elnyomásnak, amit ezek a befolyásos emberek gyakoroltak a városban, és visszaadta mindenkinek a hitét, az önbizalmát, a becsületét. Mert az ott lakók idővel elhitték, hogy tényleg ez a módja a megélhetésnek, pedig jobb a becsülettel megszerzett kevés, főleg, ha közben tiszta marad a kezünk, a szívünk és a lelkünk. Alapvetően tetszik az alakítása, bár általában meg vagyok vele elégedve, de ebben különösen is jó, mert végig hozza a becsületes, jószívű leszerelt katonát, aki jó hát végül is néhányszor verekedésbe keveredik és szétveri a kaszinót, de azt csak azért teszi, mert a) az emberektől elszedik a pénzt azáltal, hogy csalnak a kockákkal b) gyerekeknek adnak drogot, és ez mindkettő nagyon fajsúlyos bűn. Persze felmerül a kérdés, hogy valóban ez-e a megoldás, de hát a filmben kiderül, hogy a sheriffet is a markukban tartják, így tehát Chris Vaughn csak magára számíthat. Na mindegy, szóval sok kínos kérdést felvet ez a film, rávilágít dolgokra, és tényleg nem elég egyszer megnézni. Bár, szerintem a jó filmek esetében mindig így van. :)
Ma jutott eszembe, hogy a Fordulópont csütörtöki frissítése elmaradt, ami miatt elnézést kérek, ma mindenképpen pótolom! Csak hogy érzékeltessem, mennyire nem voltam formában: tegnap mindössze 60 szót írtam a Rebels-hez, ma pedig 1946-ot. :) Még kicsit csinosítgatok rajta lehet, és nemsokára felrakom. 
Ja, és kijött a Fate of the Furious egyik zenéje, amihez csináltak egy nagyon jó klipet, így már még jobban várom a filmet! :) Itt van a zene és a klip, szombat délutánra pont jó. :)

2017.03.18. 14:37, Gréti

NaNoWriMo kihívás

Íme a pillanat, amikor betekintést engedek az íróasztalomra. :) De most nem ez a lényeg, bár tény, hogy a bejegyzéshez sok köze van a laptopomnak - mint egyébként majdnem minden máshoz is az életemben. Ma ugyanis elkezdtem életem első kihívását, amely nem más, mint a NaNoWriMo, vagyis: írj egy könyvet 30 nap alatt.
Miért olyan nagy szám ez? Nos, az én esetemben nem azért, amiért általában gondolnák. Én ugyanis a másik véglet vagyok, vagyis aki képtelen nem írni. Van egy mappa a gépemen, "Jelenleg írom" címmel, és durván tíz félbehagyott regény található meg benne. Ezeket persze nem írom állandóan, de ha jön egy ihlet, muszáj elkezdenem - és általában abból az lesz, hogy egy szuszra legalább 20 oldalt le is írok. Ez egyébként nem olyan jó, mint amilyennek hangzik, mert sokszor félbehagyok egy sztorit egy másik miatt, aztán rájövök, hogy az az új ötlet még nem is olyan kiforrott, így hagyom, de az előzőhöz meg nehezen találok vissza... na mindegy, szóval nekem mindig Jókai Mór jut eszembe, mert róla tanultuk, hogy kevés idő alatt sokat tudott írni, könnyedén. Na, hát én is ilyen vagyok - mármint persze nem azt mondom, hogy felérnék az ő tehetségéhez, de ami a képzeletemet illeti, hát az szinte kiapadhatatlan. :)
Szóval, rátaláltam erre a kihívásra, amelynek az a lényege, hogy egy hónapon keresztül minden nap 1667 szót kell leírni. Ez jól hangzik, gondoltam, de már rögtön első nekifutásra sikerült is túllépnem a keretet kerek 9 szóval, és még többel is tudtam volna, de azt mondtam, állj! Úgyhogy szerintem nekem ez a kihívás elsősorban arra lesz jó, hogy megtanulom kontrollálni az írást. Mert ha én egyszer nekiülök... :) Persze, tudom, lesznek olyan napok is, amikor a hátam közepére sem fogom kívánni - mert egyébként tényleg van olyan, hogy napokig nem írok, bár ez általában önhibámon kívül van, és érzem is a negatív hatását. De most 30 nap alatt összehozok egy regényt, és ami még jobb, hogy ezt ti is nyomon követhetitek majd - bal oldalt a "Legújabbak" alatt, ha a kis képre kattintotok, akkor elolvashatjátok az aktuális részeket, de egyébként itt a blogban is mindig közölni fogom, hol tartok, mit tapasztaltam, stb. :)
Amúgy a "Rebels"-ről tudni kell, hogy ez igazból egy már meglévő történetem átirata lesz, amit 2015 nyarán írtam, és három kötetesre sikerült. Eredeti címe a "Rossz helyre születtem" volt. A szereplők és az alapkoncepció maradt, erről nem is árulok el sokat, majd meglátjátok, az a lényeg, hogy az eredeti variáció egy laza, romantikus tiniregény, a szokásos felállással: a herceg és a hétköznapi, külvárosi lány egymásba szeretnek, és sok nehézség árán, de végül győz a szerelem. Már az első kötetnél megálltam, de aztán a szereplők folytatást követeltek, így hát még írtam hozzá 2 részt - a harmadikat 2015.09.30.-án fejeztem be. Fú, most nézem, hogy azóta már jó sok idő eltelt, de igazából azóta sem hagyott nyugodni ez a történet, mert rájöttem, hogy tök jó az alapötlet, de nem jó volt a kivitelezés. Úgyhogy most belekezdtem. Újra. Vagy először? Ki tudja. :) Remélem, jól alakul, én magam is kíváncsi leszek rá. Olvastam valahol, hogy nagyon nehéz átírni egy már meglévő történetet, még a profi íróknak is néha beletörik a bicskájuk. Nos, én nem vagyok profi, de próbálkozni lehet. 
Egyébként a "Rossz helyre" születtem érdekessége, hogy ez az egyetlen könyvem, ami ott pihen a polcomon. Nem, nem adták ki, de a barátom segítségével mégis könyv formát öltött. :)

 

2017.03.10. 13:32, Gréti
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 


Greta Chevelle© (2017)   greta.chevelle@gmail.com InstagramTwitter Previous designs: 02.17.|